Az acéllemez lapradiátorok elterjedésével sokkal esztétikusabb fűtőtestek jelentek meg a lakásokban, irodákban. Az elektrosztatikus porszórást követő beégetéssel készült esztétikus, lakkszerű bevonattal (ma már szinte minden acéllemez lapradiátort gyártó cég így készíti a termékeit) a végfelhasználók végre "megszabadulhattak" az időszakosan szükséges, a radiátor festésével járó - pénz- és munkaigényes - kellemetlenségektől. A porszórt és beégetett bevonatok kopás- és ütésállóbbak, és a bevonatok színe is sokkal időállóbb, valamint vegyszerállóságuk is általában jobb a festett bevonatokénál.
A fajlagos hőleadó képesség az acéllemez lapradiátorok esetében tág határok között változik a fűtőtest típusától függően. Szemből tekintve a fűtőtestet, egy ugyanakkora "felületű" radiátor ötféle hőteljesítménnyel rendelkezik. Figyelembe véve azt, hogy a gyártási magasságok (200, ill. 300 mm-től 900 mm-ig) négy-öt lépcsőben állnak rendelkezésre, észrevehető a közel azonos méretű fűtőtestek széles választéka. Az ablakok alatt rendelkezésre álló (legtöbbször holt teret) úgy lehet teljesen és esztétikusan kitölteni, hogy nem kell a rendelkezésre álló felületből kilógó, túlméretes fűtőtestet elhelyezni. Az ablak alatti parapet teljes térkitöltésének azért is van jelentősége, mert így a nagyobb hőveszteségű ablakfelület teljes vonalán egyenletesen melegítjük fel a levegőt, ezáltal a fűtött helyiségben is egyenletesebb lesz a hőmérséklet.
Egyre több gyártó kínálja termékeit különböző színekben is. Vannak már "sík" előlappal rendelkező fűtőtestek is. Vannak ún. "vertikális" vagy más szóval "függőleges" fűtőtestek is. Léteznek már a magyar piacon is a horganyzott radiátorok, melyeket nedves helyiségek fűtésére kínálnak. Itt azonban fel kell hívnom a figyelmet, hogy ezek sem alkalmasak fürdőmedencék helyiségeinek fűtésére, elsősorban a medencék vizéből kipárolgó klórgázok miatt, mert a radiátorokon lecsapódó pára korróziót okoz.
A rejtett szelepes radiátorok megjelenésével még szebben lehet kialakítani a fűtési rendszereket. A kezelőszervekből is csak nagyon kevés látható. Ezáltal a fűtőtest alatti területen a cső és a csőcsatlakozás sem látszik, a padlóburkolat is szebb, valamint a tisztán tarthatóság is biztosított.
Nemigen beszélnek róla, de nagyon fontos szempont lehet például az is, hogy milyen a radiátorok fedőlapjának "pálcaköze". Van olyan termék a piacon, amelynél a "pálcaköz" nem eléggé kicsi, és így egy kisgyermek ujjacskája könnyedén belefér, ám kihúzni már nem tudja. Sajnos ez akár maradandó sérülést is okozhat.
Az acéllemez lapradiátorok víztérfogata illeszkedik mind a - kazánok többségébe ma már beépített - tágulási tartály méretéhez, mind pedig a korszerű szabályozástechnikai elemekhez. A kis víztérfogatú fűtőtestek felmelegedésének és lehűlésének időtartama ideális.
Nézzük, milyen előnyöket rejt magában a beépített, vagy másképen rejtett szelepes radiátorok alkalmazása. Ezek mindegyike alsó csatlakozású és a hagyományos - egyoldali felső-alsó - radiátorbekötést valósít meg, egy erre a célra kifejlesztett radiátorszelep segítségével. A gyártók majd mindegyike légtelenítő és ürítő szerelvénnyel is ellátja termékét. Azonban vannak olyan gyártók is, akik különböző szelepegységeket kínálnak termékeikhez, ezeket a helyszínen kell készre szerelni. A "rejtett szelepes" fűtőtestek általában jobbos (alapkivitel) és balos csatlakozással is rendelhetők. Vannak úgynevezett középsőcsatlakozású radiátorok is. Ám ezek kialakítása is más és más. Talán a "leguniverzálisabb" az a műszaki megoldás, amelyek minden változatának középen alul és a faltól azonos távolságra van a csatlakozási pontja, valamint a szelepoldal is felcserélhető. Ez az egyedülálló műszaki megoldás lehetőséget biztosít a fűtésszerelésre abban az esetben is, ha nem ismert a radiátor szükséges teljesítménye. Ezen fűtőtestek mindegyike beépíthető két-, illetve egycsöves fűtési rendszerbe is. Az ilyen "készre szerelt" fűtőtest szerelése gyorsabb és egyszerűbb a hagyományos - négy 1/2"-os csatlakozású - radiátorokéhoz képest. További előnyt jelent az is, ha szerelési sablon alkalmazását is kínálja a gyártó. Ezzel megvalósul nagyon sok szerelő álma, hiszen a sablon alkalmazása rendkívül sok előnyt jelent, elsősorban saját maga számára.
A radiátorok bevonata és azok minősége, színtartóssága is fontos szempont. Azonban hőteljesítményük talán a legfontosabb kérdés, ugyanis amikor fűtőtestet vásárolunk, tulajdonképpen hőteljesítményt veszünk. Azonos méretű radiátorok esetében igen nagy teljesítménykülönbségek is lehetnek. A radiátorok ára közötti különbség általánosságban az 5-6%-ot nem haladja meg, míg a hőteljesítmény-különbség akár 17% is lehet. Tehát fontos szempont kell legyen ez, különösen az alacsonyhőmérsékletű fűtési rendszerek egyre szélesebb körű elterjedése miatt is, mivel ebben az esetben fokozottan jelentkezik az árdifferencia is az egyes termékek között.
A Magyarországon érvényben lévő törvények értelmében az acéllemez lapradiátorokra 3 év garanciát kell adni. Ugyanakkor egyes gyártók, ill. azok magyarországi képviselői szinte versengenek egymással a termékre adott garancia éveinek számával. Nálunk 12 éves garancia is van egyes termékekre. Másfél évtizedes szakmai tapasztalatom alapján elmondhatom, hogy a gyártási okokra visszavezethető meghibásodások - melyekre a garancia érvényes - a fűtési rendszer üzembe helyezésével egy időben, de néhány hónapon belül biztosan megmutatkoznak. Ezért teljesen értelmetlennek tűnik a garanciális idő ily mértékű kiterjesztése. Az egy éven túli meghibásodásokat, az esetek 99%-ában, nem a nem előírások szerinti szerelés, kivitelezés, ill. üzemeltetés okozza. A "bizonyítás" lényege ilyen esetben nem elsősorban az, hogy ne kelljen cserélni a meghibásodott radiátort, hanem inkább azért fontos, hogy a feltárjuk a meghibásodás okát. Amennyiben ez nem történik meg, a rendszer további radiátorai és egyéb rendszerelemei is károsodhatnak. Azzal a tudattal nehéz együtt élni, hogy nem tudható, mikor melyik radiátor lyukad ki.