Hogyan égünk le a napon?

2011-06-24 12:00:36 | Módosítva: 2014-02-11 10:54:25

Tiszta nyári napokon délelőtt 10 és délután 3 óra között nem tanácsos hosszú időt a napon tölteni. De mi is történik bőrünkkel, ha egy sajtos-tejfölös lángos után elszunyókálunk a strandon?

A napsugárzás széles spektrumú elektromágneses sugárzás, melynek csak egy vékony szelete a látható fény. Problémát nem is ez, hanem a nagy energiájú, ibolyántúli vagy más néven ultraibolya (UV) sugárzás jelent, ami sejtroncsoló hatású. UV sugárzásból is többféle van, a bőr leégése szempontjából az UV A és az UV B lényeges. Előbbi elsősorban a bőr korai öregedéséért, ráncosodásáért felelős, utóbbi pedig a barnulásért vagy rosszabb esetben az égési tünetekért. A harmadik fajta, UV C sugárzást a Föld ózonrétege szinte teljes mértékben elnyeli.

Első fázis - első percek a napon



Az emberi bőr, típustól függően több-kevesebb festékmolekulát (pigmentet) tartalmaz, amit összességében melaninnak neveznek. Ez határozza meg a bőrszínt, és egyben azt is, hogy mennyi időt tudunk leégés és védekezés nélkül a napon tölteni. Kilépve a napra, bőrünk védekező üzemmódba kapcsol és termelni kezdi a pigmentsejteket. Világos bőrűeknél kevesebbet, sötétebb bőrűeknél többet. Ezzel tulajdonképpen egy védőréteget képez a többi sejt felett, védi azok örökítőanyagát, a DNS-t - ennek roncsolódása vezethet a bőrrák kialakulásához. A DNS négy bázisból épül fel, normális esetben az adenozin a timin nevű bázissal, a citozin pedig a guaninnal alkot párt. Az UV B sugárzás felborítja ezt a rendet és rendellenes kapcsolatok jöhetnek létre.

Második fázis - megnövekedett véráram 

A bőrünk legfelső rétege (felhám) alatt található véredények kitágulnak, hogy megfelelő ellátást nyújtsanak a legfelső réteg számára. Ez fehér bőrűeknél akár 10 perc alatt végbemegy, sötét bőrrel rendelkezőknél pedig akár egy óra is eltelhet, mialatt a véráramlás megnő. Ezalatt a bőr legalsó rétegében (basal) fokozódik a pigmenttermelés, annak érdekében, hogy bőrünk minél kevésbé károsodjon. Ez a folyamat azonban 1-3 napot vesz igénybe. 

Harmadik fázis - a fájdalmas égő érzés 

A leégés tulajdonképpen egy erős bőrpír, ami az UV sugarak behatása után néhány órával jelentkezik. A felgyorsult véráramlással a test a gyógyulást segíti elő, a bőr ilyenkor vörös lesz, megduzzad, fájdalmassá, érzékennyé válik. Minél tovább tartózkodunk a napon, annál nagyobb fokú sérülést szenved a sejtekben lévő DNS, annál nagyobb az ellenreakció és az égés fokozata is. Akár olyan szinten is megéghetünk, mintha tűzbe nyúltunk volna. A DNS károsodásának az esetek többségében sejthalál a vége. A DNS sérülése mutációhoz is vezethet, ez okozhatja a későbbi bőrrákot. Bár a rosszul felépülő, rákos sejtek száma százalékosan kicsi, számszerűleg mégis jelentős lehet.

Negyedik fázis - hólyagos égés 

Extrém leégésnél a bőr felső rétegét alkotó felhám alatt található irharéteg sejtjei is károsodnak, ami másodfokú leégést eredményez. Ilyenkor a sejtek fala felhasad és a bennük található folyadék (plazma) a két réteg között gyűlik össze, ezzel elősegítve a gyógyulást. Sokszor ez a folyadékréteg el is választja a két réteget. 6-24 órát követően a folyadék elkezd eltávozni a bőr felületén keresztül. Ez a fajta leégés tartogatja a legnagyobb veszélyt: melanomához, a bőrrák legsúlyosabb fajtájához vezethet. 

Ötödik fázis - hámlás 

A gyógyulás végső fázisában a test igyekszik kivetni az elhalt sejteket, és friss bőrt növeszteni a helyükön. A legalsó réteg (basal) bőrsejteket bocsát ki, melyek a felsőbb rétegek felé vándorolnak. Ezek a sejtek nagyjából 28 napig élnek, ennyi időbe telik, amíg a bőr teljesen megújul. Leégés után a folyamat gyorsabb, pár nap alatt új rétegek képződnek. Ez azonban nem megy hibamentesen, a rendszeres leégés durva, ráncos bőrt eredményez.

(forrás: http://www.popularmechanics.com/)

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Napsugárzás Magyarországon

Amikor napelem telepítésén gondolkozunk, hamar felmerül a kérdés, vajon mennyi napsugárzást kap Magyarország, hiszen tudjuk, hogy leendő áramtermelőink hatásfoka és beruházásunk megtérülése...


Agrometeorológia

A meteorológia tudományával leginkább az időjárás jelentések kapcsán találkozunk, hiszen nem árt tudni, vigyünk e magunkkal esernyőt, vagy mennyire fogunk fázni napközben. Számos határ-tudomány...