Galériák, dobogók

Mind a galéria, mind a dobogó belsőépítészeti elemként a vízszintes térhatároló rendszerek közé sorolható. Szerepük szerint felület és térnövelő funkciójuk van, de nem csak akkor használhatjuk a berendezésben, ha helyre van szükségünk, hanem akkor is, ha érdekesebbé, változatosabbá akarjuk tenni otthonunkat.
A hazai - legfőképp nagyvárosi - lakásviszonyaink miatt igen elterjedt és sok családnak megmentője a galéria. A nagy belmagasságú, régi, legtöbbször múltszázadfordulós bérlakások fölszabdalásuk miatt gyakran arányvesztett terekkel rendelkeznek. Viszonylag kis alapterületen kell osztozni több embernek, vagy nem elválasztható nagy szobákkal találkozunk. Vagyis több főnek kell élettér, mint ami a rendelkezésükre áll. Ezért fontos eszköz a galériázás.

Sajnos sok olyan galériát látunk, ami rossz minőségű csomós fenyőből készül, kényelmetlen létraszerű lépcsővel, ormótlan repedt oszlopokkal van alátámasztva, és mesterkélt korlátokkal övezett. Sokaknak ezért nem is jut eszébe, hogy nekik is lehetne galériájuk. Pedig ugyanannyi pénzből lehetne másképp is.
Először is fontos betartani a galériázás alapszabályait. Mindenekelőtt szükséges a megfelelő belmagasság, ami legalább 430 cm-es méretet jelent. A működéséhez fontos, hogy a galéria alatt és fölött is kényelmesen állva lehessen közlekedni. Soha ne foglaljon el többet, mint a szoba egyharmada, mert ellenkező esetben teljesen barlangszerűvé válik a tér! Soha nem kerülhet ablak elé, azt nem oszthatja ketté!
Lényeges a lépcső dőlésszögének a megválasztása. A galéria funkciójának ebben nagy szerepe lehet, vagyis annak, hogy milyen gyakran fogják használni a feljárót. Gyerekeknek szánt vagy hálógaléria esetén elfogadhatóbb a nagyobb dőlésszög, míg ha nagyobb a forgalma, akkor ennél kényelmesebbet, az átlagoshoz hasonlóbbat kell terveznünk. Az sem mindegy, hogy a lenti térből mekkora helyet vesz el, még akkor sem, ha a lépcső alatti teret ki tudjuk használni pl. tárolóként.

Mi kerülhet a dobogóra és persze mi van alatta?

Leggyakrabban az önálló hálószoba problémáját lehet így megoldani elegendő önálló helyiség híján. A normál nappali fölé emelhetjük. Lehet járható, teljesen önálló szobaként működő hagyományos háló, az alapterülettől függően akár szekrényekkel is.
Kisebb belmagasság esetén - kevésbé szerencsés módon - alvó galéria is létrehozható. Ebben az esetben a fekvőfelületnél csak a felülési magasságot kell biztosítani. Erről a kialakítási módról fiatalok vagy gyerekek esetében beszélhetünk. Gyerekbútorok és ifjúsági bútorok már gyárilag is készülnek galériás megoldással, hiszen a gyerekek számának növekedésével a lakások nem növekednek, az alapterületre pedig játszófelületként szükség van. (A galériás gyerekágyakról lapunk 2010/5-ös számában olvashatnak.)

Kerülhet galériára dolgozószoba, vendégszoba, gardrób, infraszauna, fürdőszoba és szinte minden, amire az adott családnak szüksége van. Persze nem lehet túlterhelni a falakat, és a galéria tartószerkezetét is a ráhelyezendő berendezés függvényben kell mértezni. A tartószerkezeteket egyébként fölhasználhatjuk a berendezés kiegészítő elemként. Ezek tarthatnak könyvespolcot, tv állványt. A fal mellettieket, pedig praktikusan szekrényekkel válthatjuk ki.
A tartóelemeket nyugodtan burkolhatjuk gipszkartonnal, amit festhetünk, tapétázhatunk. Nagyon széles választékban kaphatók laminált lapok vagy tetszőleges színre fújt bútorlapok, melyek szintén kiváló burkolatai lehetnek az elrejtendő részeknek. Lépcsőburkolat és korlát is készülhet belőlük. Ha megtartjuk az eredeti általában használt fenyőszerkezetet, azt nyugodtan pácolhatjuk, festhetjük. Bútorminőségű galéria esetén nemesebb faanyagot kell választanunk, tölgyet, bükköt, cseresznyét vagy diót.
A korlát teszi föl a koronát a galériára. Stílusában a bútorozáshoz kell hangolni. Nem csak fából készülhet, lehet fém: modern acél vagy alumínium, romantikus kovácsoltvas, sőt üveg vagy akár műanyag is. Extra esetekben kötélfonatot vagy tyúkhálót is használhatunk. A leggyakoribb mégis természetesen a fa. Kerülni kellene a talmi díszítésű vagy a hatásvadász formákat.

Dobogó

A dobogó kevésbé elterjedt eszköz, mint a galéria, pedig ez a megoldás az átlagos belmagasságú lakásokban is használható. Kiemelhetjük vele a szoba egy részét, míg az alatta létrejövő hely megduplázza a rendelkezésre álló területet hasznosítási szempontból. A dobogó tulajdonképpen egy fekvő helyzetű szekrény, melyet nyithatunk fölülről vagy kihúzható fiókokat helyezhetünk alá. A tárolóhely rejthet ágyat is. A dobogó magassága általában egy vagy két lépcsőfoknyi. A két lépcsőfoknyi magasság alatt elfér az ágy, és széle ülőfelületként is kényelmesen használható, miközben az átlagos belmagasságot nem szűkíti.
A dobogó tetején tulajdonképpen bármilyen funkció berendezhető, de mivel magasságával szembetűnő és fókuszpontja lesz a térnek, válasszunk ide látványos bútorokat.
A dobogóépítésnek is vannak alapszabályai. A dobogó alól kigördíthető tároló, fiók vagy ágy a méretével megegyező helyet igényel a dobogó mellette is, erre a területre csak könnyen áthelyezhető tárgyak helyezhetők, hogy működőképes maradjon a szerkezet.

Radiátorok esetén nem helyes kihagyni a fűtőtest helyét, mert takaríthatatlan zugok keletkeznek. Át kell helyezni a radiátort, vagy meg kell emelni, vagy ablak esetén fekvőhelyzetű fűtőtestre kell cserélni.
A dobogó tartószerkezetének stabilnak kell lennie, használata közben a felülete nem hajolhat be Burkolatának illeszkedni kell a berendezéshez, de színében és anyagában bátran különbözhet az eredeti padlóburkolattól. Építhetünk dobogót pusztán dekorációs céllal is egy-egy különleges tárgy kiemelésére, vagy egyszerűen azért, hogy változatosabbá tegyük a berendezést.
Legyen szó dobogóról vagy galériáról, mindkettő hasznos és látványos berendezés. Kis alapterületen adnak lehetőséget tárolásra, területnövelésre. Igényes kialakításukkal minden lakásnak díszére és hasznára válnak.