Az építési rendeletek az ablakfelületek tekintetében minimális követelményt írnak elő; az átlátható ablakok a lakófelület 1/8-át, 1/10-ét kell hogy kitegyék. Az alapszabályok mellett az illetékes önkormányzatok szorosan behatárolják, hogy az adott területen milyen tetőtéri megoldásokat engedélyeznek. Ez kiterjedhet többek között a tetőszerkezet méreteire, a ferdesíkú és egyenes ablakok mennyiségére, felületére és arányára is. Ezért célszerű, hogy már a műszaki tervezés előtt - az első álmodozások után - tisztázzuk, milyen helyi előírásoknak kell eleget tenni a tetőtéri lakrészek kialakításakor.
A tető síkjából kiemelkedő függőleges ablaksíkú ún. kutyaólak növelhetik a hasznos alapterületet, de nem túl előnyösek a fényviszonyok tekintetében. Ugyanez elmondható a tetősíkba besüllyesztett ablakmegoldásra is, viszont ezzel egy kis terasz alakítható ki a tetőtéri lakáshoz. A tetősíkba épített ablakokkal a legideálisabb a jó fényviszonyok megteremtése. Minél kisebb a tető hajlásszöge, annál magasabb ablakokat célszerű beépíteni. Ezek a körülmények jelentősen befolyásolják a lakóterek természetes és ideális fényviszonyainak a megteremtését. Az előírások mellett természetesen az építtetőtől is függ, hogy a fényszükséglet és a szobanagyság alapján mennyi és milyen méretű ablakot építtet majd be.
Nemcsak a szobamélységét kell ehhez figyelembe venni, hanem a szemközti épület árnyékoló hatását, az épület tájolását, a tetősík szögértékét, és ezen túl még a helyiségek kialakítása is módosíthatja az ablakok helyét és méretét.
Vannak persze alapszabályok, amelyeket ilyen esetekben különösen ajánlott figyelembe venni. Például, hogy az ablakokat úgy kell beépíteni, hogy a kilátást ne akadályozza, tehát a padlótól 100 cm-nél magasabbra ne kerüljön. Továbbá, hogy állva is kilássunk, a felső szegélye legalább 190 cm-re legyen.
Ezen túl számos ötlettel lehet növelni a helyiség egyenletesebb megvilágítását. Nem ritka, hogy az ablak felületének egy része osztottan a térdfalba kerül beépítésre. A bevilágítás mértéke az egymás fölé épített ablakokkal is növelhető. Sőt, jobb fényeloszlás érhető el, ha az ablakok különböző tetősíkokra elosztva kerülnek beépítésre, vagy az oromfalra is kerül egy ablak. Ezt természetesen csak nyeregtetős házaknál lehet megoldani. Néhány felülvilágító ablak beépítésével is kellően egyenletes fényviszonyok teremthetők meg. Ez főként viszonylagosan magas, esetleg a gerincig csúcsban összefutó mennyezetű helyiségekben lehetséges.
Az ablakok belső bélésfa színezése is befolyásolja a helyiség bevilágítását; a legtöbb fény a fehér színű bélésfa esetén jut a helyiségbe. És végül a falak színe is befolyásolja, hogy milyen lesz a lakóhelyiségek fényviszonya. Ezért alapos megfontolással kell kiválasztani, hogy milyen ablakok és milyen elrendezésben kerülnek majd beépítésre a tetőtéri lakóhelyiségekbe.