Aktív hőszigetelés

Zárt térben a jó közérzethez szükség van megfelelő hőmérsékletre, páratartalomra és oxigénre. A passzívházaktól induló, de manapság már számos más épületben is megtalálható hővisszanyerős szellőztetőrendszer biztosítja ezt a három követelményt, de hogy mennyi plusz hőenergia szükséges a szükséges hőmérséklet fenntartására, az nagyban függ az épület energetikai jellemzőitől.
A geotermikus energia használata rohamosan terjed, "köszönhetően" a magas gáz- és áram áraknak. A föld felszíne alatt 1,5-2,0 méterre közel állandó +8-12 °C-os hőmérséklet uralkodik. Ebben a mélységben, ilyen hőfokú közeghez viszonylag kis költséggel hozzájuthatunk, korlátlan mennyiségben, relatív kevés földmunkával. Megújuló energiához jutunk, ami nem környezetszennyező és főként ingyenes. Mivel az ilyen hőmérsékletű közeggel fűteni nem lehet, ezért ezt hőszivattyúkba vezetve, elektromos energiával lehet jó hatásfokkal 50 °C körülire emelni a hőmérsékletét.
Egy új, magyar találmány viszont a talaj hőjét nem fűtésre, hanem hőszigetelésre használja. Az ISOACTIVE-3D koncepciója szerint az épület külső falába, illetve a hőszigetelés alá rögzített csőkígyót összekötjük a talaj felszíne alatt 1,5-2,0 m mélyen elhelyezett talajabszorberrel, és ebben folyamatosan keringtetjük a fagyálló folyadékot. Ezáltal a talajhőt közvetlenül, minden átalakítás nélkül a csőkígyóba vezetjük, így lehetővé válik, hogy az alacsony hőmérsékletű, ingyenes energiát ne fűtésre, hanem aktív hőszigetelésre használhassuk. Így azt érjük el, hogy változó külső hőmérséklet mellett, az épületszerkezet szempontjából a méretezés szerinti közel állandó (+10 °C) hőmérséklet alakuljon ki.
A rendszer üzemeltetéséhez csak a folyadékot keringtető szivattyú minimális villamos energiájára van szükség, ez nagyjából 80 W körül van. A szivattyúnak nem célszerű működni, ha a teljes falszerkezeten áthaladó hőmennyiség kisebb, mint a belső szerkezeti részen áthaladó hőmennyiség aktív hőszigeteléssel. Az aktív hőszigetelés télen csökkenti a belső tér hőveszteségét, nyáron pedig hűti a lakásunkat, ilyenkor tulajdonképpen a talaj veszi fel a felesleges hőt.
A rendszer alapját előre gyártott panelek képezik, amelyek két oldalon hegesztett acélháló vasalással ellátott expandált polisztiroltáblákból állnak. Az összeszerelés, majd a gépészeti elemek elhelyezése után az építési helyszínen, végső munkamenetként mindkét oldalon lőtt betonkéreg felhordásával - a külső rétegben a csőkígyóval - jön létre a szendvicsszerkezet. Ez egyrészt gyors építést tesz lehetővé, másrészt az energiatakarékos üzemeltetésen túl megnő az épület forgalmi értéke is, mivel magasabb energiaosztályba sorolhatóvá válik.