Növényi permetlevek

Ezek a növényi levek olyanok kertünk zöldségeinek, gyümölcseinek, dísznövényeinek, mint nekünk a gyógyteák. Azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a bio-védekezési módok egyik alapja a megelőzés, hiszen egyszerűbb megelőzni, vagy még csírájában elfojtani egy növényvédelmi problémát, mint akkor védekezni ellene, amikor már nagy a baj.

Fokozottan igaz ez a bio-módszerekre, hiszen ezek jóval szelídebb megoldások, mint a vegyszerhasználat, emiatt a hatékonyságuk is csak akkor számottevő, ha még idejében kezdjük el a védekezést segítségükkel. A növényi kivonatokról már régen köztudott, hogy hatásos szerek, hiszen a növények egymásra is hatnak. A csalán és zsurló kivonata kovasavtartalma miatt a kártevőkkel szemben ellenállóbbá teszi a növényeket. Vöröshagyma és fokhagyma kivonata baktériumölő, ezt a tulajdonságát az embergyógyászatban is alkalmazzuk, miért ne vennénk hasznukat a növényeket támadó bakteriális fertőzések leküzdésekor?

Hogyan készülnek?

Készítésük nagyon hasonló a gyógyteák készítéséhez, ami a főzetet és forrázatot illeti. Emellett még erjesztéssel is bio-permetlevekhez juthatunk. Főzetkészítéskor a növényeket felaprítjuk, majd egy napon át vízben, lehetőleg esővízben áztatjuk. Ezután kezdjük el főzni, 20-30 percig. A különböző növényekből készült levek erősítik és ellenállóvá teszik a kezelt növényeket.

Bizonyos növények hatóanyagai a hosszas főzéssel tönkremennek, ám a hideg vizes áztatás nem oldja ki megfelelően a hatóanyagokat. Ezeket a növényeket felaprítjuk, leforrázzuk majd lefedve állni hagyjuk. Ezután lehűtjük, és átszűrjük.

Az erjesztett levek főként növények trá­gyázására, tápanyag-utánpótlására használatosak. A friss vagy szárított növényt hideg esővízbe áztatjuk. Egy kilogrammnyi friss növényre 10 l vizet számolunk. Szárított növényből 100 g drognak kb. 600-800 g friss növény felel meg, tehát 100-200 g szárítmányra, vagy 800 g friss növényre öntünk 10 l vizet. Egy-két nap múlva megindul az erjedés, ami napon, melegben felgyorsul. Az erjesztett lé akkor jó, ha már nem habzik. Ehhez kb. 14 nap kell, hűvösebb időben esetleg ennél valamivel hosszabb az erjesztési idő. Naponta kétszer megkeverjük a folyadékot és egy-egy marék zeolitot tehetünk hozzá.

Receptek kerti bajokra

Bodza főzet: szedjünk, egy nagy marék bodzahajtást majd tegyük fel főni 10 liter vízben kb. fél óráig. Ezután hagyjuk kihűlni, szűrjük le és 10 liter vízzel hígítva permetezzük ki. Általánosan erősítő hatása van a növényekre, és a káposztalepkét elűzi.

Csalán lé: 10 kg friss csalánt kesztyűben vágjunk fel, majd 100 liter esővízben áztassuk be kb. 2 hétre. Ezután szűrjük le és 20-szoros hígításban permetezzük ki. Nagyon hatásos levéltetvek és más kártevők ellen, de általános erősítő hatása is van. Kisebb mennyiségben is elkészíthető az arányokat megtartva.

Hagyma lé: 3 kg fokhagyma és vöröshagyma külső héját szedjük le, majd áztassuk be 10 liter vízbe. Érleljük így 10 napig majd szűrjük le és tízszeres hígításban permetezzük ki. Baktériumos és gombás fertőzések ellen hatásos, de egyes kártevő bogarakat is elűzi.

Gyermekláncfű lé: szedjünk le 2 kg friss gyermekláncfüvet, majd áztassuk be 10 liter vízbe, és hagyjuk ott két hétig. Majd szűrjük le és ötszörös hígításban permetezzük ki tavasszal és ősszel a növényekre és a talajra is. Növekedést serkentő hatása van.

Kamilla lé: szedjünk le fél kiló friss vagy szárított kamillát, majd áztassuk be 3 liter vízbe 3-4 napig. Szűrjük le és tízszeres hígításban permetezzük ki. A zöld levéltetveket riasztja.

Káposztalé: 3 kg káposztalevelet áztassuk be annyi vízbe, hogy ellepje. Erjesszük 2 hétig majd szűrjük le, és tízszeres hígításban permetezzük ki a zöldségágyásba. A legtöbb zöldségre növekedést serkentő hatással bír.

Paradicsomlé: szedjünk össze 2 kg paradicsomot – lehet a szára, hajtása, levele, sőt a termése is –, majd főzzük fél óráig vízben. Szűrjük le adjunk hozzá 10 dkg káli szappant, és hígítsuk fel 10 liter vízzel, majd permetezzük ki. Hatásos a káposztalepke a levéltetvek és más kártevők ellen is.

Zsurló lé: 30 dkg szárított, vagy friss zsurlót főzzünk meg 3 liter vízben, kb. fél órán keresztül, majd – ha kihűlt – hígítsuk fel 5x mennyiségű vízzel. A friss zsurlóból 1 kilogrammot is felhasználhatunk, 10 liter vízzel hígítsuk főzés után. Hatásos a gombabetegségek ellen.

Tejes permetlé: 4 liter forralt és fölözött tejet keverjünk el 2 liter vízben és permetezzük ki, hígítás nélkül. A fiatal paradicsom palántákat permetezzük vele, mert a gomba és vírusos fertőzések megelőzésére szolgál.

Gilisztaűző varádics: 1 kg száraz vará­dics virágot 5 napig áztatunk 5 l esővízben. A törzsoldatot 15 l vízzel hígítjuk fel a szűrés után. Gomba és baktériumos betegségek ellen használható.

Számos recept alakult még ki az idők során, melyek leginkább a tapasztalatokon alapulnak, de a növények hatóanyagait megvizsgálva ezek tudományosan is alátámasztottá váltak. Van közöttük néhány veszélyes is, mint a dohányból készült permetlé, ami annak ellenére, hogy természetes szer egyáltalán nem szelíd, nagyon mérgező.