Ültetési hibák

2014-01-14 11:47:52 | Módosítva: 2014-01-14 11:53:25

Ősszel, új növényekkel népesednek be a kertek. A konténereseket – bár egész évben lehet ültetni – a szabadgyökerűeknek ilyenkor van a szezonja, és mivel egy gyümölcsfa szabad gyökérrel árusítva akár negyed annyiba kerül, mint a cserepes, így anyagi megfontolásból sokan választják ezt a lehetőséget. A szabadgyökerűek ültetési szezonja november, amikor a lomb már lehullott róluk, így teljes nyugalomban vannak. Ez nem jelenti azt, hogy az ültetésüket nem lehet nagyon elrontani… Összeszedtünk néhány jó tanácsot.

Az ültetési hibákról

Ne az árudában döntsük el, hogy milyen gyümölcsfákat és milyen fajtákat szeretnénk, mert ez nagyon rossz módszer, mint ahogy az is hogy beletörődünk, hogy ami a legközelebbi helyen kapható, az jó lesz a kertbe. Érdemes utánanézni, utána kóstolni, hogy ki milyen fajtát szeret a családban, hiszen két almafajta íze között is óriási lehet a különbség.


Nem csak az íz miatt lényeges a fajtakérdés, hiszen egyes rezisztens fajták sokkal kevesebb növényvédelmi kezeléssel is jó termést hoznak. És akkor itt van még az érési sor. Ha az almáknál maradunk (de bármelyik gyümölcsre igaz); vannak nyáron érő típusaik, kora ősziek és késő ősziek, valamint jól tárolható változatok. Kár öt nyári almát ültetni a kertbe, mert akkor egyszerre annyi gyümölcsünk lesz, ami ránk romlik, utána meg semmi. Ezért jó olyan fajtasort összeválogatni, melyek egymás után teremnek, így a betakarítás és a fogyasztás is elnyújtható. Szóval érdemes egy kicsit utánanézve, tudományos alapon fajtát választanunk, hiszen akár évtizedekig is a kertünkben lesz majd az a fa.

Gyökeret csak csomagolva

A megvásárolt gyümölcsoltványt mindig zacskóba csomagolt gyökérrel szállítsuk, ugyanis autó tetőcsomagtartón, a menetszélben akár percek alatt kiszáradhat a gyökér. A vesszőket se az árudában vágassuk le, mert az esetleg szakszerűbb, mint ahogy mi tudjuk, mert ez is veszélyezteti a fát. Csakis ültetés után metsszük meg. Ültetéskor a gyökérből csak a sérült részeket távolítsuk el.

Gyakori kérdés, hogy jó-e az az oltvány, aminek alig vannak hajszálgyökerei? Jobb, ha vannak neki, de ha nincsenek az sem jelent gondot, mert azokat a tartalék tápanyagaiból tavasszal gyorsan újranöveszti a fa, és akkortól el tud kezdeni táplálkozni. Amelyiknek van, az nem árt, bár ültetéskor óhatatlanul sok sérül majd belőlük.


A konténeres és szabadgyökerű oltványok mellett főleg áruházak szoktak gyökércsomagolt növényt árusítani, itt a gyökér fűrészporba vagy tőzegbe van csomagolva és le van fóliázva. Az egyedek életképessége annyiban mindig kérdéses, hogy hányszor száradt ki időközben ez a csomagolás. Ha megfelelő volt a szállítás, és egyszer sem száradt ki, akkor ez egy nagyon praktikus dolog, és szép fa lesz belőle. Ha kiszáradt már, akkor nem hajt majd ki.

Agyagpép

A szabadgyökerű gyümölcsöket minél előbb ültessük el, az ugyanis a végüket jeleni, ha hazaérve félrerakjuk őket, hogy „majd ebéd után nekiállunk elültetni”. Ekkor is vermeljük el, vagy állítsuk vízbe a gyökeret. Az agyagpépezés lényege, hogy az nedvesen tartja a gyökeret, és ebbe még különféle gombaölő vegyszerek is keverhetők, melyek megvédik a gyökeret a kórokozóktól, amire szükség is van, hiszen elég sok sérüléssel jár a kitermelés, a szállítás és a beültetés is.

Tehát az agyagpépezés (híg agyagos masszába mártjuk a gyökeret ültetés előtt) jó, de visszafelé is elsülhet. Csak akkor alkalmazzuk, ha ősszel és tavasszal, legalább nyár közepéig nagy mennyiségű vízzel tudunk öntözni. Az agyag ugyanis, ha nedves, az jó a gyökérnek. Az agyag lassan adja le víztartalmát, tehát védi a gyökeret a kiszáradástól. Ám ha a föld alatt kiszárad ez az agyagburok, akkor nehezen veszi fel újra a nedvességet, csak nagy vízadagos öntözésnél nedvesedik újra. Ennek híján a gyökér körül lesz egy száraz agyagburok, ami - ha csak kis vízadagokkal öntözünk - épp gátolja (nedvesedéséig), hogy a víz a gyökérhez jusson.

A gödör

Sok helyen leírták már, de szinte senki nem tartja be, hogy egy gyümölcsfának az ideális gödre egy köbméteres lenne. Persze minek ásnánk órákig, ha ennek a méretnek az ötödébe is belefér a gyökér? A gyökér belefér, a gödörnek nem is csak ez a lényege, hanem hogy a gyökér körüli föld laza legyen. Tehát azzal, hogy nagy gödröt ásunk, majd visszatemetjük, lazítjuk a talajt, így az új gyökerek könnyebben átszövik, nagyobb területre hamarabb elérnek, több vizet tudnak felvenni, ezáltal a nagyobb gödörbe ültetett növények sokkal jobban fejlődnek, hamarabb fordulnak termőre, mint a kis gödörbe betuszkoltak. Érdemes egyszer kipróbálni…


A másik lényeges szempont, hogy amit ásáskor felülről teszünk félre, az a föld kerüljön majd alulra a gyökér köré, az alulról kiszedett föld meg felülre. Azért jó ez a forgatás, mert felül tápanyagdúsabb a talaj, így ez a jobb minőségű föld kerül a gyökerekhez, amiből tápanyagot tudnak felvenni. A lentről származó rosszabb föld meg jó helyen lesz a gyökerek felett.

A fát olyan mélyre ültessük, hogy a gyökérnyaki oltás a talaj szintjében legyen. Fagyvédelmi céllal ezt télire betakarhatjuk, ám tavasszal a földtakarást mindenképp távolítsuk el, hogy az oltás szabadon maradjon. Ezt elmulasztva a nemes „leléphet ” az alanyról, és önállóan legyökerezik, ami kedvezőtlen, hiszen egy gyümölcsoltvány az alany és a nemes együttműködésében lesz jó termő.

Iszapolás, karózás

Miután beültettük a növényt, sok vízzel árasszuk el, azaz iszapoljuk be. A taposásról se feledkezzünk meg, hiszen ha a talajrészecskék és a gyökér között levegő marad, akkor nem tud majd vizet felvenni a fa. Szeles helyen karózni is érdemes, hogy ne mozgassa a szél a fát, azzal együtt a gyökerét. A karó mindig a fa szélirány felőli oldalára kerüljön, és a kötés ne legyen szoros, valamint ne dróttal vagy vékony madzaggal történjen a rögzítés, ami megsértheti a kérget.

Kis utánajárással és józan paraszti ésszel ültetve, a kertünkben hosszú éveken keresztül élvezhetjük majd az elültetett fa árnyékát és gyümölcsét. Ha nagy gödröt ásunk neki, akkor mindezt jóval hamarabb megadja nekünk a fa.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Biokert a hátsóudvarban

A vegyszermentes termesztésnek egyre több híve van hazánkban, és ezen irányzat a kiskertekben oldható meg legegyszerűbben. Kicsi terület, változatos növényállomány – mind segítő tényezők, hogy...


Karózás, kötözés, támrendszer

A kultúrnövények többségének bizonyos életszakaszaiban szüksége van némi támasztékra, mely stabilan tartja. A karózás, kötözés, esetenként a támrendszer hiánya jelentősen csökkentheti a termést,...