Kádbeépítés

Az ilyen munkák nem egyszerűek a sok egyedi kötöttség miatt. Ez jellemzi azt a fürdőszobát is, amelyben a felújítás első lépéseként a kád beépítésére került sor. A helyiség alapterülete kicsi, majd a felét a régi, öntöttvas kád foglalja el, amely pillanatnyilag kényszerűségből szabadon áll. A régebbi "könnyűszerkezetes", faforgácslapra ragasztott csempeburkolatú köténylemez ugyanis egy lefolyójavítás miatt lett "múlt idő". A kád beépítésén túl a vízvezeték és a bojler gázcsöve is a viseltes régi csempeburkolat előtt csúfolkodik, így a helyiség összképe bizony elég lehangoló.

Mivel a helyiség teljes újra csövezése és burkolatcseréje nagyon költséges és hosszadalmas munka lett volna, ezért más megoldást kerestünk. A burkolatcseréhez acélváz idomokra erősített impregnált gipszkarton lap szolgáltatja majd az alapot, így a csövek is eltűnnek és a kád is teljesen az új burkolatba lesz integrálható. Ehhez előbb azonban előbb a kád előfalát kellett elkészíteni.

A fal kialakításához a 200x600x 50 mm-es gázbeton előfalazó blokkokra esett a választás. Ezeket könnyű alakra formálni, emellett a falazat elég szilárd alapot biztosít a későbbi csempeburkolathoz, és a kádlefolyó revíziós ajtaja is könnyen beépíthető a burkolatba. Persze ennél tekintetbe kell venni a később felrakandó csempelapok méretét, mert különben egy későbbi lefolyójavításkor problémát okozhatna a burkolat megbontása. Így a választás egy 30x30 mm-es, csempével burkolható és kiemelhető műanyag ajtóra esett, amelynek ajtaja némi csempetúlnyúlást is lehetővé tesz. Burkolólapként pedig a 30x20 cm-es csempelap ideális megoldás volt, amelynek a széleken 50-50 mm-es túlnyúlása nem okozhat problémát az ajtó kibontásakor.

Volt még egy probléma, ugyanis a kád nem ér teljesen a helyiség végéig, ráadásként pedig ebben az üres sarokban fut a fővízvezeték sarkosan elfalazott kiugró része is. Továbbá arra is tekintettel kellett lenni, hogy az ezután felerősítendő és csempe burkolattal fedett gipszkarton borítás teljesen elfedje az összes falon kívüli vezetéket, beleértve ebbe a bojler gázcsövét is. Az pedig, hogy a kád vége fölött még egy elég méretes szellőzőablak is van, tovább gyarapította a megkötéseket. Mindezek figyelembevételével lett megtervezve a kád környékének teljes kialakítási terve, amihez egy gipszkarton munkákban járatos ismerős kolléga tanácsai, majd tényleges segítsége nagyon hasznos volt.

Az átalakítás első fázisában a kád előfalát kellett felhúzni. Ehhez viszont a régi kerámiapadló egy sávját szükséges volt zsírtalanítás után tapadásjavító alapozóval felkenni. Mivel a csemperagasztó a falazó elemek közötti kötőanyag, a kerámia rétegre kent vizes diszperziós réteg jó tapadást biztosít az elemeket összeragasztó anyagnak. A gyorsan megkötött alapozóra csapózsinórral jelöltük ki az előfal vonalát, természetesen a kád pereménél a burkoláshoz szükséges 12 mm-rel beljebb.
Az első és a felette levő elembe kerül majd a revíziós ajtó, amelynek a keretméretéhez igazodó nyílást könnyű volt kivágni, hála a gázbeton könnyű alakíthatóságának. A nyílás kifűrészelését a sarkaiba fúrt 12-es lyukak tették egyszerűbbé, és ezek meg is akadályozzák a sarkokból kiinduló repedések kialakulását. Az ajtót a nyílás kivágása után próbaként a helyére illesztettük, majd az első falelem ragasztóba ágyazva és vízszintbe állítva került a padlóra. Ezt követték a sor további elemei. Minden egyes elemnél fontos a vízszintbe igazítás, majd következhetnek a második sort alkotó falazó idomok, amelyeknek helyzetét ezúttal is gyakran vízmértékkel és egyenes léc élével kell ellenőrizni. Az egyes elemsorokat kötésbe kell beépíteni, ennek mértéke ennél a falazatnál ugyancsak 15-20 cm, ám ez is elégséges a függőleges repedések elkerüléséhez.
Az utolsó sort alkotó mindegyik elemet pontosan a kád csekély lejtését követő méretre fűrészeltük, mégpedig úgy, hogy a tetejük a perem alá nyúljon. Az oldalfalakhoz minden kezdőelemet a falba hajtott és az elemekbe 40 mm hosszban ragasztóba ágyazott 6x80-as facsavarokkal is rögzítettük. A falazat síkságát minden elem behelyezésekor vízszintesen, függőlegesen és átlós irányban is ellenőriztük. A fugákba alaposan besimítottuk a kötőanyagot, majd a kád mögötti üreges rész lefedését vettük célba.

E célra elégségesnek véltük egy impregnált gipszkartonból alakra vágott darabot, amely elöl a falazat élére, körben pedig a csempézett oldalfalra csavarozott 35x35 mm-es léckeretre került lecsavarozásra. A kád pereme alá bőségesen felkent ragasztó jól záródó kötést biztosít az esetleg szivárgó víz ellen, és a lap széleit is csemperagasztó tömíti hézagmentesen az oldalfalak mentén.
Ezzel a felújítás első fázisa elkészült, és a kádlefolyó javításához szükséges hozzáférést is biztosítottuk. A kád előfala ugyan már csempézhető, ám ezt majd csak a második fázisban elvégezendő oldalfal kartonozást követően, a teljes burkolandó felülettel együtt célszerű elvégezni. Ezeket bővebben majd a következő leírásainkban mutatjuk be.