Egyenrangú a műanyagokéval

Fa ablakok, ajtók

A tartós és korszerű nyílászárók hosszútávon meghatározzák az épületek küllemét és fizikai tulajdonságait. E téren a műanyag gyártmányok némi előnyt szereztek, ám az új technikai megoldásoknak és a jó minőségű anyagoknak köszönhetően a fából készült nyílászárók minden szempontból méltó vetélytársai a műanyagból készülteknek.

A faanyagok tartósságát nem kell különösebben bizonyítani, ám a gyártásukhoz használt alapanyagok megfelelő minősége alapvetően fontos ahhoz, hogy a termékek valóban hosszú évtizedeken át megfelelően teljesítsék a velük szemben támasztott elvárásokat. Ennek érdekében jelentősen megváltozott a gyártástechnológia. Ma már csak műszárított faanyagot használnak, és ez garantálja elsődlegesen, hogy a faszerkezeteknél - szakszerű beépítés mellett - nedvesség leadásból származó deformáció nem fordulhat elő.
A deformálódás kiküszöbölése miatt az ajtógyártók tömörfán kívül különböző korszerű lap- és lemeztermékeket, üreges- és vékony forgácslapokat, laminátos lemezeket használnak fel, amelyek vetemedésre már nem hajlamosak. Az ablakgyártásban az előszárítás mellett számos más tecnológiai újítás is ezt a célt szolgálja.
A gyártmányok jelentős részénél az alkatrészeket nem tömör anyagból, deszkából, pallóból állítják elő, hanem az alkatrészek nyers befoglaló méretének megfelelő, többrétegű ragasztott tömbökből. A rétegeken belül nincs húrvágású, deformálódásra hajlamos anyag, így ezek az alkatrészek tartósan ellenállnak a szélsőséges kültéri igénybevételeknek is. A nagy vízállóságú, D4 fokozatú ragasztók használata pedig az alkatrészek kötési szilárdságát biztosítják hosszú évtizedekre.
Az ilyen tömböket alkotó lamellák hibakiejtéssel és hossztoldással készülnek, amelynek tartóssága azonos a toldás nélkül készült tömbökével. A hossztoldás ugyan lazúr bevonat alatt látható, de nem zavaró, fedőfesték alatt pedig egyáltalán nem észlelhető. A tartósság érdekében ragasztási síkok időjárásnak kitett felületre nem kerülhetnek így a ragasztott tömböknek nemcsak a szilárdsága és deformáció mentessége garantált, hanem az időjárás-állósága is.
A fa anyagú alkatrészekből készült ablakok hőátbocsátási tényezője a szokványos 68 mm-es vastagságban 1,4 W/m2K, ami vetekedik a mostanában oly kedvelt műanyag ablakokkal. Ezt az ablakok esetében a korszerű üvegszerkezetekkel lehet a teljes felületen biztosítani.
A szerkezeti megoldásokban a szelvényméretek a kellő szilárdság, az üvegezés és a többszörös ütközés érdekében a szokásosnál nagyobbak lettek. Lényeges, hogy az ajtóknál és ablakoknál egyaránt általánossá vált a háromszoros ütközés, amelyből egy mindenkor rugalmas és légzáró tömítést biztosít a záródó szerkezeteknek. E tömítés nincs a keretbe ragasztva, felújító festéskor kivehető és könnyen vissza is helyezhető.
A tokok és szárnyak sarokkötései általában kettős ollós csapozással kapcsolódnak egymáshoz, de igényesebb gyártmányoknál a fokozott szilárdság érdekében nem ritka a 2 1/2 ollós csapozás sem. Az alkalmazott ragasztó minden esetben D4 fokozatú és vízálló kötést eredményez. Az ilyen keretszerkezetek a legkülönfélébb üvegezés befogadására alkalmasak, amely tovább javíthatja az ablak hőátbocsájtási értékét.
A belső ajtóknál az egyszerűbb kivitelűek továbbra is lemezelt szerkezetek, amelyek sík-, idompréselt-, vagy mart fedőlemezzel borítottak. Igényesebb kivitelnél a lapszerkezet üreges vagy könnyített forgácslap, amely rétegelt lemez borítást kap. A tokszerkezetek ma már utólag beszerelhető kivitelűek, ami biztosítja a kész felületek védelmét az új építésű épületeknél is.
A formák változatossága a fa alapanyagú nyílászáróknál is biztosított, hiszen a tokosztókkal kombinált, összetett szerkezetek ma már mindennaposaknak mondhatók. Különböző szabályosan ívelt, szegmens-, vagy kosáríves formák is legyárthatók, de csak helyszíni felmérést követően, hogy utólagos beépítésük korrekten elvégezhető legyen.
A vasalatok terén is jelentős változások történtek, mivel az ablakok és erkélyajtóknál is általánossá váltak az egykezes működtetésű, rejtett és többfunkciós záró mechanizmusok. Ezek a szokásos nyitás módok mellett bukó-nyíló funkciókra is módot adnak, ugyanakkor a többpontos zárás tökéletes légzárást biztosít. E szerkezetek mindenkor korrózióvédő bevonatot kapnak és élettartamuk természetesen azonos a nyílászáróéval.
Betörésgátló vasalatokkal biztosíthatók az ajtók és ablakok mechanikai védelme. A régi diópántok és kilincsgarnitúrák már csak rossz emlékek, helyüket állítható pántok, és változatos fomájú veretgarnitúrák foglalták el, amelyek tartósságuk mellett igényes külsejükkel emelik a termékek műszaki és esztétikai értékét.
A fafelületeknek természetesen kellő felületvédelmre is szükségük van, mert csak így biztosítható a tartósságuk. Ma már egyre kevesebb olyan ajtó és ablak készül, melyet csak gomba- és rovarvédő-, esetleg alapmázolt bevonattal látnak el. Az igényes gyártmányok a legtöbb esetben gyárilag végleges felületkezelést kapnak, amely színes, vagy színtelen rovar- és gombaölő alapozásból áll, majd erre szórják fel a közbenső és fedőfesték bevonatokat. Ez utóbbiak helyett gyakran alkalmaznak nagy kopásállóságú színtelen lakkot, vagy vastagréteg lazúrt.
A kész ablakok, ajtók színét igen széles skálából lehet kiválasztani. A gyári bevonatok nemcsak minőségileg, esztétikailag kifogástalanok, hanem tartósságuk tekintetében is kiválóak. Még a legjobban igénybevett felületeken sem igényelnek 5-6 évnél korábban utánfestést. A bevonat ezt követően is többnyire csak a tok és a szárny alsó, vízszintes részein szorul felújításra. Újabban az ablakok időjárásnak legjobban kitett részeit alumínium fedőborítással kiegészítve teszik még ellenállóbbá és ezáltal tartósabbá.
A fa nyílászárók karbantartása is csupán annyiból áll, hogy a vasalatok mozgó részeit rendszeresen kenni kell, és ha szükséges, a pántok utánállításával kell biztosítani a szárnyak pontos és akadálymentes záródását. A felületkezelés felújításánál feltétlenül olyan festékeket célszerű használni, amelyek vékony rétegvastagság mellett is jó időjárás- és kopásállóságot biztosítanak és jól eldolgozhatók.

Ablaknyitogatás helyett ablakszellőző

A huzatmentesen záródó nyílászárók alapvetően megváltoztatják a lakóhelyiségek levegőcseréjét és ezzel a páraviszanyait is. A helyiségek légcsere igénye a funkciójuk szerint változik, ám ezt a jól záródó ablakok szellőztetés nélkül megakadályozzák. A szakemberek a helyiségek légköbméterének 0,15-0,4-szeres óránkénti cseréjét tartják optimálisnak, ám ezt elég nehéz pontosan betartani. A szellőzés elmulasztása, vagy nem megfelelő időtartama miatt viszont a falak hővesztesége akár a duplájára is növekedhet. E mellett a fokozatosan feldúsuló pára a falak gombásodását is előidézheti.
Ezt ún. önszabályozó és az ablakkeretbe építhető ablakszellőztetővel lehet elkerülni. Az ablakszellőztetők többnyire mechanikus és önszabályozott működésűek, és automatikusan, csukott ablakok mellett is elvégzik a levegő szükséges cseréjét. A már beépített ablakokba is beépíthetők, de ehhez mart fészek szükséges. Alkalmazásával ablaknyitás nélkül megteremthető a helyiségek szükséges levegőcseréje, és elkerülhető a falakon lecsapodó pára okozta penészedés is.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: ablak, ajtó

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Jégmentesített lépcsők és garázslehajtók

A téli csapadékos időjárás miatt a gyakran eljegesedett járdák és a mélygarázsok kocsi beállói az éjszakai eljegesedésük miatt veszélyesek. Ezen előrelátó módon csak fűtött felületekkel lehet...


Frontcsere

Otthonunk bútorait nem néhány évre vesszük, és amennyiben ezek nem egyedileg rendelt darabokból állnak, esetenként "arculatukat" egy átgondolt frontcserével divatosabbá tehetjük.