Belépés
 avatarja
2014. szeptember 16., Kedd - Edit
Aktuális lapszám | Videó adatbázis | Előfizetés | Kapcsolat | Facebook | Mobil Oldal | Szakértő | Naptár | Herbáció | Gasztronóm

Az értékeléshez jelentkezz be!


Ezermester » 2006 » április » Építés, felújítás

Ajtók, ablakok hőszigetelése

iwiw logotwitter logo
||

Ma már unalomig ismételgetett tény, hogy a rossz nyílászárókon át az utcát fűtjük. Ennek megállapítására általában nincs szükség külön energiatanúsítványra, a tulajdonosok nagyon jól tudják, hogy a fűtési idényben hol szökik leginkább a meleg. Az okok is többnyire ismertek. A tokok és a keretek hézagai, továbbá a vékony ablaküvegek a fő bűnösök, természetesen a falak nem megfelelő hőszigetelésén kívül.

Mit lehet ez ellen tenni? Nos, ennek megállapítását érdemes szakemberre kell bízni, mert ő a látható hézagokon kívül a beépített fa nyílászáróknak egyéb, általunk nem felismerhető szerkezeti fogyatékosságát is tudja, s ezek kiküszöbölésére akár több különféle megoldást is tud ajánlani. Nem árt, ha tudjuk, hogy a nyílászárók okozta hőveszteség átlagosan 40%, és ebben a nyílászáró szerkezetek felületi átbocsátása 21%-ban "ludas". Az illesztetlenségekből adódó réseken pedig esetenként kb. 19%-nyi hőenergia illan el folyamatosan a semmibe. Az ilyen állapotokon pedig érdemes javítani.
Az első teendő természetesen a tokok és a keretek között észlelhető túl nagy hézagok megszüntetése. Ennek legelterjedtebb módja a nyílászárókba utólag beépített rugalmas szigetelés, azaz a résszigetelés. Ez többnyire a tokszerkezet előmart hornyaiba erősített üreges körszigetelés, amely rugalmasan eltömíti az ablakszárny és a tok közötti hézagokat. A beépített tömítőbetétek mázoláskor kivehetők, újra visszaerősíthetők, tehát nem akadályozzák meg az esedékes karbantartási munkákat. Élettartamuk minimum 10 év, és 1-2 év alatt megtérül a beépítésük, amennyiben ezt a nyílászáró szerkezeti állapota lehetővé teszi.
A résszigetelésen kívül a régi 3,2 mm vastagságú üvegezés 4 mm-esre cserélésével nem érdemes foglalkozni, mert ez jelentős súlytöbblettel jár, amit nem biztos, hogy a régi faszerkezetek képesek elviselni. Ráadásul magának az üvegnek és beépítésének költségei is jelentősek. Igazi megoldást ezért az új, műanyag-, vagy faalapanyagú, esetleg alumíniumborítással kombinált nyílászárók beépítése jelent.
Mivel az ablakok cseréje, vagy új épületeknél a korszerű szerkezetek beépítése jelentős anyagi kiadással jár, a költségeket sokan azzal próbálják csökkenteni, hogy az üvegszerkezeten spórolnak. Ugyanis a korszerű keretek és tokok hőszigetelési értékei sem egyformák, mint ahogyan a beszerelt üvegszerkezeteké is különfélék. A keretek akár 0,9 W/m2K értékűek is lehetnek, mégpedig a szerkezeti idomok kamraszámától függően. Bármelyik korszerű új ablak szigetelési tulajdonságai jobbak a régi nyílászárókénál, és e korszerű termékekbe bizonyos határon belül bármilyen összetételű üvegszerkezet beépíthető.
Általában 4+16+4 mm-es összetételű üvegszerkezet az alapkivitel, amelynek azonban a hőszigetelő értéke csak 2,8-2,9 W/m2K. Ez ugyan csupán egy tizeddel jobb érték, mint amit egy palló-, vagy gerébtokos ablak kettős üvegezése ad, de az utóbbiak tömítetlensége 20 %-kal tovább rontja a szigetelési értéküket. Amennyiben ismert az új ablak külső- és szárnykeretének K értéke, ehhez igazodó hőszigetelésű üvegezést válasszunk hozzá. Ugyanis az üveg a keretnél jóval nagyobb felületű, ezért hőszigetelési szempontból ez a döntő. A választást megkönnyítendő, az alábbiakban közöljük a különböző szerkezetű üvegbetétek hőszigetelési értékét.

Az ablakok nemcsak a napfényt, de a hideget is beengedik az épületekbe. Ám ezen ma már könnyen változtathatunk.


Összehasonlításul megemlítjük, hogy a 4 mm-es, egyrétegű ablaküveg hőszigetelése csak 5,8 W/m2K értékű. Az új ablakokba beépíthető alaphőszigetelő üvegezés, amely két, egymástól 16 mm-re levő 4 mm-es üvegből áll, és légrése levegővel töltött, már 2,9-3 W/m2K értékű üvegszerkezet. Ennél jobb hatásfokú a fokozott hőszigetelésű üvegezés. Ennél az egyik üveglap belső oldala lágy fémbevonatú, és levegővel töltött változata 1,3-1,4 W/m2K értékű. Ha pedig a légrés argon gázzal töltött, az üvegezés hőszigetelő tulajdonsága akár 1,1 W/m2K értéket is eléri.
Ennél jobb hőszigetelést csak három rétegű üvegezéssel lehet elérni. Ez esetben az üveg 4-10-4-10-4 összetételű szerkezet, amelyből két üveg ún. Low-E bevonatú, és a légrések argon gázzal töltöttek. Ennek köszönhetően a hőátbocsájtási tényezője csupán 0,85 W/m2K értékű. Ilyen üvegezést azonban csak különleges igények kielégítésekor érdemes az ablakokba építtetni.
A fenti értékek csak az üvegszerkezetekre vonatkoznak, az egész szerkezet hőátbocsátását az ablakkeretek minősége, többek között a kamrák-, a gumiszigetelések száma, továbbá a beépítés minősége is befolyásolja. Ezért ajánlott ablakcsere előtt szakemberrel konzultálni a legcélszerűbb ablaktípus és üvegezést illetően. Egy biztos, hogy az új ablakok tökéletes záródása mindenkor garantált, a hőszigetelésük pedig egyértelműen jobb lesz, mint a régi nyílászáróké. E mellett a zaj-, fény-, és biztonsági védelmük is hatásosabb a régi ablakokénál, sőt e tulajdonságaik igény esetén még fokozhatók is.

A levegőcsere nem mellőzhető!

Mindenki által tudott, hogy szellőztetés hiányában a helyiségekben megnő a páratartalom, ami kondenzációs páralecsapódást, rosszabb esetben penészesedést okoz. Különösen megnő ennek veszélye, ha a nyílászárók ún. légtömörek, azaz tökéletesen záródóak. Ezért ha az ilyen ablakok nincsenek felszerelve külön légbevezető elemekkel, a friss levegő beáramoltatását szellőztetéssel kell biztosítani. Fűtési idényben ehhez alkalmanként 10 percnyi intenzív szellőztetés is elegendő, feltéve, ha az ajtót is kinyitjuk.
Ez elkerülhető, ha az ablakokra külön higroszabályozású légbevezető elemeket szerelnek. Ezek a helyiségek belső páratartalmának változása alapján szabályozzák a légbeeresztő zsaluk mozgását, és így automatikusan szabályozzák a beáramló friss levegő mennyiségét. Könnyen felszerelhetők bármilyen fa vagy műanyag ablak, ajtó szárnykeretére, ha azokba megfelelő méretű nyílást marnak a légbevezető elem számára. Ezzel mellőzhetjük a szellőztetéssel járó hőveszteséget, és mindig friss lesz a helyiség levegője, de biztosítani kell a helyiségek közötti szabad légáramlást. Ezt pl. a küszöbök elhagyásával, vagy szellőzőrácsok beépítésével lehet megteremteni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha "lájkolod" az Ezermester Facebook oldalát, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék:  hőszigetelés


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

pocok7515 avatarja pocok7515     2008-03-02 18:43:14     Ablakcsere

Régi vályog házban lakom ahol nagy 3 szárnyas dupla ablakok vannak. az illesztések nem az igaziak. gondolkoztam a bemarásos résszigeteléssel,de megéri e költeni rá? /milyen élettartalmuak a tömitések állagosan amit befüznek/az ablakcsere darabonként 85.000 ft / müanyag 5 kamrás/ + 15.000 ft a csere plusz nem beszélve a javitási munkákról.
mindez rengeteg pénz,ami nincs.
kérdés: kockáztassak és megprobáljam az utolagos résszigetelést? megéri-e?

Belső hőszigetelés

Isotex minőségi tapétázott belső hő- és hangszigetelő panelek Észtországból

Belső hőszigetelés Isotex minőségi tapétázott belső hő- és hangszigetelő panelek Észtországból

Magyarországon él egy előítélet a belső hőszigeteléssel szemben, ami elsősorban abból fakad, hogy korábban valóban nem lehetett erre alkalmas anyagokhoz hozzájutni. Ma már nagyon sokan élhetnének...

Az Isotex lap egyszerű, hatékony és tiszta megoldást nyújt aleggyakoribb hő- éshangszigetelési problémákra, amik egy épületen belül előfordulnak.

Kapcsolódó cikkek
Kapcsolódó fórum témák
Ezermester Webshop

Hőszigetelés

HőSzigeteléS

Kosárba3 795,00 Ft