Hővisszanyerős szellőztetés másként

2011-12-27 00:16:58 | Módosítva: 2011-12-28 23:13:36

Kontrollált szellőzésről több ízben írtunk már, elsősorban a passzívházak kapcsán. Most egy egészen új koncepciót mutatunk be, ami hőtárolóként az épület falát használja.

A nagy légtömörségű, sokrétegű nyílászárók előnye a jó szigetelőképességükben rejlik, de ez egyben hátrányuk is. Korábban nem jelentett problémát egy lakás természetes szellőztetése, ez az ablakok és ajtók résein keresztül természetes módon megvalósult. Az egyre pontosabb záródás és szigetelések megállítják a természetes légáramlást, ami a szén-dioxid és a pára feldúsulásához, utóbbi pedig sok esetben penészedéshez vezet.

Szellőztetni természetesen a korszerű nyílászárókon keresztül is lehet, de folyamatos légcserére nincs lehetőség. Ennek biztosítására találták ki a kontrollált szellőztető berendezéseket, melyek nem csak folyamatosan friss levegőt juttatnak a lakásba, hanem a kilépő, elhasznált, de meleg levegő hőtartalmának nagy részét átadják a belépő, hideg levegőnek.

Több hő- és szellőztetőtechnikával foglalkozó világmárka kínál ilyen eszközöket. Létezik egy helyiséget kiszolgáló, vagy egész épületeket friss levegővel ellátó megoldás is. Előbbinél a levegőbeszívás egy faláttörésen keresztül valósul meg, és egy hőtárolós eszközben történik meg a hőcsere. Utóbbinál pedig az épületet behálózó légcsőrendszer juttatja el a friss levegőt az egyes helyiségekbe. A hőcseréről itt egy központi berendezés gondoskodik. További előnye ezeknek a rendszereknek, hogy pollenszűrő felszerelésével teljesen kizárhatjuk az allergiát okozó virágporok bejutását a lakásba.

FluctuVent

Csiha András főiskolai docens, a Debreceni Egyetem tanára egészen újszerű megközelítést alkalmazott találmányában. Az ötlet valójában nem is olyan új: a római épületek fűtőrendszerét, a hypocaustumot veszi alapul. Itt a meleget egy, az épület alatt elhelyezkedő kemence biztosította, a forró levegő pedig a padlót, illetve a téglafalazat üregein keresztül áramolva a falakat fűtötte.

Az ötlet első fele tehát abban rejlik, hogy nem szükséges légcsatornák kiépítése az épületben, amikor maga a téglafalazat is hasznosítható e célra. A nagyblokkos építőelemek belseje üreges, hálószerű, adja magát a légcsatornaként való hasznosításra. A problémát az okozza, hogy a „hagyományos” tégláknál a habarcsrétegek lezárják a levegő útját. Évek óta hazánkban is kaphatók csiszolt felületű téglák, amelyek méretpontossága eléri a +/- 0,5 mm-t. Ezeknél egy egészen vékony ragasztóréteg szükséges az egymáshoz illesztéshez, ami csak az egyes bordák felületét borítja. A falazatba az építkezés során vagy utólag beépíthető egy-egy szellőztető elem, melyek közül az egyik a lábazat magasságában, a másik pedig 2-3 m magasan helyezkedik el.

Az így kialakuló kürtőben 12 V-os, 1,5 W teljesítményű ventilátorok áramoltatják a levegőt, meghatározott időközönként változó irányban. Kifúváskor az elhasznált, meleg levegő átadja hőtartalmának egy részét a falazatnak, beszíváskor pedig a hideg levegő melegszik fel ugyanitt. A mérések szerint 80%-os hatásfok érhető el így, azaz a fűtésköltségek drasztikusan csökkenthetőek, és folyamatos friss levegőt lélegezhetünk be télen is. Még szerencsésebb megoldás, amikor helyiségenként két kürtőt alakítanak ki, így folyamatosan megvalósulhat a légcsere. A kürtőkben létrejövő légáramlás iránya természetesen ekkor is változtatható.

(forrás: Csiha András: Új módszer a lakásszellőztetésben)

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Gyepszellőztetés, talajlazítás

Idén újra kicsit hosszúra nyúlt a tél, és az az időszak is, amikor pázsitunkat hótakaró borította. A hóréteg elolvadása után bizony a gyepet gyakran siralmas állapotban találjuk; üde zöld színe...


Párásítsunk

Ha a hőmérséklet kint fagypont alá csökken, sok lakásban apáratartalom 20% alá esik. A páratartalom szempontjából aszellőztetés mellett meghatározó a rossz szigetelés hatása: ha valahol...