Megváltozik a lakásfenntartási támogatás

Újdonság az eddigi gyakorlathoz képest, hogy a gázzal és távhővel fűtők mellett azok is igénybe vehetik az új lakásfenntartási támogatást, akik fával, olajjal, szénnel vagy más módon fűtenek. A támogatási kérelmeket a helyi önkormányzathoz kell benyújtani, amely jövedelem- és vagyonvizsgálatot végez, és pénzben és/vagy természetben is megállapíthatja a támogatást. Szeptembertől tehát a fűtéstámogatás is a lakásfenntartási támogatás keretében igényelhető.

Az új támogatási rendszer egyszerűbb lesz. A jogosultságot biztosító jövedelemhatár emelése lehetővé teszi, hogy a korábbi energiatámogatási rendszer jelenlegi jogosultjai továbbra is kaphassanak támogatást. Annak köszönhetően, hogy a fűtéstámogatás is beépül a lakásfenntartási támogatásba, nem kell két, hasonló célokat szolgáló támogatási rendszert párhuzamosan működtetni. Így kiszűrhetőek a támogatást jogosulatlanul igénybevevők.

Az átalakítás fő célja az ellátásra jogosultak körének kibővítése, vagyis az energiatámogatás megszűnése miatt ellátás nélkül maradó jogosultak befogadása az új rendszerbe.

Az új támogatási rendszer lényegesen megemeli a jogosultsági jövedelemhatárt, amelyet a törvény 71.250 Ft-ban, az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékában határoz meg (a korábbi 150 százalék helyett).

Annak érdekében, hogy a támogatás a korábbinál igazságosabb és hatékonyabb legyen, a lakásfenntartási támogatás feltétele a jövedelem- és vagyonvizsgálat, amelyet a helyi önkormányzat végez el. A támogatást igénylők vagyoni helyzetének vizsgálatával az a cél, hogy kiszűrhetőek legyenek a támogatást nem jogszerűen igénylők, növelve ezáltal az ellátás célzottságát és hatékonyságát.

A lakásfenntartási támogatás rendszerében a jövedelmi jogosultsági feltételek módosítása mellett két új elem is megjelenik: a fogyasztási egység, valamint a vagyonvizsgálat. A jövedelemszámítás alapja, a jelenlegi egy főre jutó jövedelem helyett, a háztartás fogyasztási szerkezetét jobban kifejező, fogyasztási egységre jutó jövedelem lesz, amely reálisabban jeleníti meg az adott háztartás jövedelmi és kiadási viszonyait, hiszen a fogyasztás és a kiadások a háztartás tagjai számának emelkedésével nem egyenes arányban növekednek. A háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0; a második: 0,9; minden további nagykorú arányszáma 0,8; a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8 és minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

Az önkormányzat a támogatás megítéléséhez jövedelem- és vagyonvizsgálatot végez. A vagyon mértékének megállapításakor az ingatlant, a járművet és a forgalomképes vagyoni értékű jogot kell figyelembe venni, nem kell azonban beszámítani a kérelmező (jogosult) által lakott ingatlant, az általa lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, valamint a mozgáskorlátozottságára tekintettel fenntartott gépjármű értékét.

Pénzben és természetben is nyújtható a támogatás, azonban a törvény értelmében a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetben kell nyújtani. A támogatást elsősorban azokhoz a rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. A támogatás megosztva is adható: részben készpénz, részben természetbeni támogatás formájában.

A természetben nyújtott támogatás esetén az ügyfél nem kap közvetlenül pénzt, hanem az önkormányzat közvetlenül a közüzemi (gáz, áram, távhő, szemétszállítás stb.) szolgáltatók felé fizeti az esedékes számlát, illetve lehetőség szerint közvetlenül megvásárolja az adott településre jellemző tüzelőanyagot, és természetben adja át a támogatottnak.

Aki eddig már jogosult volt a lakásfenntartási támogatásra, annak jelenleg nem kell új igény benyújtania, azt a megállapító határozatban foglalt ideig változatlanul megkapja.