Szobanövények teleltetése

2013-01-13 15:38:31 | Módosítva: 2013-01-19 18:23:46

A téli időszak a növények számára nem túl produktív évszak. A kerti növényeink célja ennek az időszaknak a túlélése csupán. A lombhullatókon levél sincs ekkor, de az örökzöldek is csak vegetálnak. A szobanövényeinktől is elég annyit várni, hogy átvészeljék ezt a pár hónapot, hiszen a kevés fény nem kedvez a növényi létformának – sem…

A téli időszakban a növények többségének a fejlődése teljesen leáll. Ekkor a fény erőssége, és a megvilágítás időtartama – a rövid nappalok miatt – is jóval csekélyebb, mint az szükséges lenne növényeinknek. Az egyébként árnyékkedvelő fajok azok, amelyek a téli fényszegény időben is új levelet hozhatnak. A többit azonban inkább pihentetni kell, azaz úgy alakítani a körülményeket, hogy ne induljanak növekedésnek. Mert ha fejlődni kezd, levelei, hajtásai a fényhiány miatt megnyúltak, etioláltak lesznek, ami egyrészt nem is dekoratívak, másrészt többségében életképtelenek. Ezek a kedvezőtlen tünetek főleg azokon a növényeken jelentkeznek, melyeket tavasztól őszig a szabadban tartottunk, így a jóval világosabb körülményekhez szoktak. A kinti fagyok miatt azonban most bekényszerülnek a szobába, ahol ugyan fagy nincs, ami jó, de fény sincs elég, ami meg nem jó.

Trópusiak és sivatagiak

A teleltetésre leginkább úgy tudunk jól felkészülni, ha megismerjük növényeink eredeti termőhelyének klimatikus viszonyait. Azaz minden növény esetén utánanézünk, honnan származik, milyen körülmények között él őshazájában.
A zömmel trópusi vidékekről származó levéldísznövények rosszul tűrik a száraz, meleg szobai körülményeket. Termőhelyükön a növények ugyanis egész éven át kiegyenlítetten mérsékelt és párás időjáráshoz szoktak. Ebből következik, hogy ne legyenek közel a fűtőtesthez, de minél világosabb helyet találjunk számukra, valamint párásítsunk – ami számunkra is kedvező a téli időszakban, hiszen a száraz levegő hosszútávon felső légúti panaszokat okozhat. A fűtés pedig szárazabbá teszi otthonunk levegőjét.

Télen a rövid és fényszegény nappalok főként a virágzó dísznövényeknél (fokföldi ibolya, szobai ciklámen, szobai azáleát, csuporka, papucsvirág), illetve a tarka lombú levéldísznövényeknél (csüngő fikusz színes levelű fajtái, tarka levelű könnyező pálma) okoznak gondot. Ezeknek legjobb, ha csak kissé fűtött (15 °C-nál hűvösebb), de egész nap fényes, északi vagy déli helyiségben helyezzük el őket. A páraigényes növényeket, páfrányokat, orchideaféléket erre az időszakra helyezzük át az ablakkal rendelkező fürdőszobába vagy a konyhába.

A kaktuszok a leginkább fényigényesek, ezért esetükben célszerű az 5-10 °C-on való teleltetés, hogy pihentessük a növényeket, ne induljanak növekedésnek. A kaktuszok és pozsgások teleltetése emiatt eltér a többi növényétől, mert esetükben télen meg sem próbálunk számukra kedvező körülményeket teremteni, mint más növénycsoportoknak. Ennek az az oka, hogy a fényhiányt úgysem tudjuk megfelelően pótolni. Ha pedig a többi környezeti tényezőt optimális szintre hozzuk – a fényt kivéve – a kaktuszok télen növekedésnek indulnak, de a fényhiány miatt eltorzulnak. Tehát ezeket azért tartsuk hűvösen és szárazon, hogy eszükbe se jusson kora nyárig növekedésnek indulni.

Vannak, akiket a szárazság sem zavar

Néhány szobanövény kifejezetten jól tűri a száraz, meleg, fényszegény körülményeket. Ilyen az anyósnyelv (Sansevieria), a rákvirág (Aglaonema), a pletyka (Tradescantia), a sárkányfa (Dracaena) és a filodendron, illetve a kaktuszok és a pozsgás levelű növények (Sedum, Euphorbia, Haworthia, Peperomia, Aloe). A broméliafélék (Guzmania, Neoregelia, Aechmea) ezeknek pont ellentétei, mert a száraz levegőt nem viselik el sokáig. De ezek is jól megélnek télen a lakásban, még a kissé túlfűtöttben is, ha levéltölcsérüket rendszeresen feltöltjük vízzel.

Párásítsunk rendszeresen

A szobai dísznövények a száraz levegőtől is szenvednek. Felborul az anyagcseréjük, mert a száraz, meleg levegő miatt többet párologtatnak, mint amennyi vizet fel tudnának venni. Télen használjunk párologtatót, erre megfelel egy a fűtőtestre helyezett vízzel telt edény is. Az is jó, ha a szobában szárítjuk a ruhákat, ezek szintén párásítják a levegőt.

A szoba naposabb részében érdemes egy zöld sarkot kialakítani, ahol több növényt helyezünk el. A növények jó hatással vannak egymásra, mert párologtatásuk kedvező mikroklímát alakít ki társaiknak. Az is jó megoldás, ha a növények alá nagyobb alátét tálat teszünk, aminek az aljára kavicsot rétegezünk. Ebben mindig állhat víz. Így a kavicsok között levő víz párologtat, azaz kedvez a növényeknek, de a cserép nem lóg mindig a vízbe, azaz a gyökerek nem folyton nedvesek, ami a rothadásukhoz vezethetne. A kavicságy pont annyira emeli ki a növényeket a cserépalátétből, amennyire ehhez szükséges.

Szobanövényeinket időnként permetezzük le tiszta, forralt és szobahőmérsékletűre hűtött vízzel vagy desztillált vízzel. Ez részben párásít, bár hatása csak rövid ideig tart, ám még lényegesebb, hogy letisztítja a leveleket a portól, amelyek így több napfényhez jutnak.

A csapvíz azért nem mindenhol jó erre a célra, mert ha kemény a víz, az ugyan leszedi a port a levélről, de a vízkő ott marad. Így semmivel nem vagyunk jobb helyzetben, nem a por árnyékolja levelet, hanem a vízkő.

Az öntözés és növényvédelem

Télen általában ritkábban öntözzünk, mint nyáron, hiszen nincsenek olyan mértékű fejlődésben még a télen is növekvő növények sem. A csökkentett öntözési adagok mellett azonban ne feledkezzünk meg a levegő páratartalmának az emeléséről! Ne hideg csapvízzel, hanem mindig szobahőmérsékletűvel öntözzünk. A túlöntözés ekkor jóval károsabb, mint nyáron, ezzel el is pusztíthatjuk növényeinket. Nem jó, még a legvízigényesebb fajok esetében sem, ha télen a cserepük folyamatosan vízben áll! Télen tápoldatozásra nincs szükség, ekkor tényleg ne a fejlődésre helyezzük a hangsúlyt, hanem arra, hogy minél jobb kondícióban érjék meg a tavaszt a növények. A szellőztetésre ekkor is szükség van, de vigyázzunk, hogy a hideg huzat ne érje közvetlenül szobanövényeinket, mert főleg a trópusi eredetűek viselik nagyon rosszul az ilyen hirtelen hőingadozásokat.

Szobanövényeinkkel számos növényvédelmi probléma adódhat a tél folyamán, aminek fő oka, hogy ez nem túl ideális évszak, ezért a növények természetes immunitása is csökken. Főleg a hűvösen teleltetett növényeken (leánder, hibisztkusz, citrusok) jelenhetnek meg pajzstetvek, vagy az üvegházi molytetű, azaz a liszteske. Ezek ellen rovarlőszeres permetezéssel védekezhetünk. Szobában tartott növényeinknél a nem megfelelő öntözés okozhat gyökérrothadást. Mivel ezt a tünetet sokféle kórokozó okozhatja, jó ha olyan koktéllal kezeljük, ami mindenre hat – azaz készítsünk gomba- és baktériumölő-szeres keveréket, amit beöntözéssel juttassunk ki a növényre.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Épületszigetelés

Az energetikailag korszerű az ingatlan azt jelenti, hogy jelentősen kevesebb energiát használunk ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett, mint azelőtt.


Hőszigetelések élettartama

Az épületszigetelés fontosságát ma már senkinek nem kell bizonygatni (a finanszírozás állami támogatásának szükségességét még valószínűleg kell egy ideig). Sokakban felmerül azonban a kérdés, hogy...