Porvédők bútorrésekbe

2018-01-21 09:18:32 | Módosítva: 2018-01-21 09:25:11

Otthonunkban a berendezési tárgyak egy része nehezen mozgatható. A kisebbeket könnyebb a heti takarításkor elhúzni a helyükről, ezekkel nincs is baj; a hátoldaluk és a mögöttük levő falrész egy hosszúszőrű kefével vagy akár a porszívóval könnyen mentesíthető a portól és egyéb szennyeződésektől. Ám a nehezen mozgatható szerények, elemekből összeállított szekrénysoroknál ez szinte lehetetlen feladat. E tárgyakat többnyire nem is lehet a parketta szegélylécek miatt szorosan a fal mellé állítani. A rések melegágyai a fokozott porosodásnak és a különféle bogarak, pókok megtelepedésének. Ám némi ötletességgel lehet védekezni az ilyen porfészkek kialakulása ellen.


Több lehetőség is van

A porgyűjtő résekben felgyűlt szennyeződéseket szinte csak festéskor lehet alaposan letisztítani, a porosodás azonban a bútorok melletti rések lezárásával megelőzhető. E célra a különféle szilikon idomok alkalmasak, bár ez a rések szélességi méretétől is függ. Az ilyen réseket előbb fel kell „térképezni” a helyük és méretük alapján. Ennek alapján lehet majd eldönteni, hogy e porgyűjtő helyeket, milyen anyagokkal lehet szinte teljesen lezárni. A helyük alapján feloszthatók a felső szekrények és a fal közötti, és a szekrények oldalai mellett levő oldalsó résekre.

A felső réseknél viszonylag könnyű a helyzet, mert ezek szem magasságból többnyire nem láthatók, ezért – egyszerű megoldásként – akár a felső hézagok a rés méretéhez igazodva széles krepp ragasztószalaggal is könnyen lezárhatók. Ez egyszerű és olcsó megoldás. Az alkalmazható szalag szélességét úgy határozzuk meg, hogy a szekrény fedőlapjára - a rés szélességét is hozzáadva – legalább 30-40 mm-t ráfedjen, a falra pedig legalább 10 mm-nyire legyen felragasztható. Először a szekrény tetejére kell a szalagot felragasztani, majd fokozatosan a rés felé haladva a falra ragasztható a szalag szabad széle. A 75 mm széles szalag erre nagyon alkalmas, mert így akár 40 mm széles rések is könnyen lefedhetők. Előnye, hogy könnyen cserélhető, sérülés esetén pedig a szakadások ki is foltozhatók, és a szalagok könnyen el is távolíthatók.


Időt állóbbak – és drágábbak is – a szilikon szalagos tömítések. Ezekkel a 40 mm széles rések is lezárhatók. A 2-3 mm falvastagságú, és nagy, legalább 40 mm átmérőjű szilikon csövek alkalmasak leginkább erre a feladatra, mert nagy körátmérőjük, és rugalmasságuk miatt könnyen a felső résekbe nyomhatók. Hátrányuk, hogy kissé ellipszis formájú lesz az alakjuk, és a résbe nyomásuk után a felületük domború marad. Akár több szekrény mögötti hézag folytonos lezárására is alkalmasak. Használhatók még a felső rések lezárására habosított szilikonból készült ún. téglány, 20-40 mm szélességű és 10 mm vastag szalagok is, amelyek akár szintbe is hozhatók a szekrény tetők síkjával. Habosított anyagszerkezetük miatt ugyanis a szélességük 3-5 mm-nyire összenyomható, és az idomok a résekbe szoríthatók. Ezek az idomok még a kissé változó szélességű résekbe is könnyen benyomkodhatók, bár a felületük így kissé domború lesz. Ez az idom az oldalfalak melletti rések lezárására is használható. A résnél nagyobb méretű „D”, „U” vagy egyéb keresztmetszetű idomok is alkalmasak lehetnek e célra.

A szekrények oldala melletti hézagok lezárása már közel sem ilyen egyszerű. E célra is használhatók a hosszméretre vágott, és a káva, vagy a kávákra csukódó ajtók élétől 2-4 cm-rel beljebb nyomot, és így szinte már alig látható csőidomok, vagy megfelelően túlméretes „D” profilú réstömítők is. Jól zárnak, mivel rugalmas anyaguk kitöltik a szekrény oldala és a fal közötti, változó méretű réseket is. A különféle szilikon idomokat a láthatóságuk miatt a szekrény hátfalánál legalább 20 mm-rel beljebb kell nyomni. Ha pedig a résekbe nyomkodott tömítés színe még így is zavaró lenne, akkor érdemes fekete színű anyagból készült szilikon zsinórt, szivacsos téglányt vagy egyéb méretes idomot választani, ami kevésbé szembeötlő. A szilikon szalagok és méretesebb profil idomok piros, fehér sárga, zöld és kék anyagból is készülnek, a tömítés kiválasztásakor mindig a szekrény színéhez igazodva, a tömítés láthatósága alapján érdemes dönteni.


A bútorok és az oldalfalak közötti rések lezárásához használhatók más profilú szilikon tömítések is, mint pl. a H- vagy E-profilú tömítő idomok is, amelyek szorosan a résekbe nyomkodhatók. Ezeket is a szekrény élénél mélyebbre kell nyomni. A lényeg az, hogy a réstakaró idomok minél kevésbé legyenek láthatók a frontfelület felől.

A szekrénytestek között kialakuló kisméretű függőleges réseket többnyire a padló, vagy az egyes elemek nem szoros egymásmellé illesztése okozza. Ezek egy része a lábkávák és a padló közé illesztett alátétekkel kiegyenlíthető. Így a különálló, de egymás melletti szekrények már szorosan egymás mellé állíthatók. A rések így csak 1-1,5 mm szélesek lesznek, ami a front felől nézve nem túl zavaró, és a porosodás veszélye is csekély. A tetőn levő hézagokat pedig ilyen esetekben egy szélesebb krepp ragasztószalaggal könnyű lezárni. Ha a fal mellett, annak ferdesége miatt alakulnak ki hézagok, akkor ezek a nagyobb méretű „E” vagy „U” szilikon profilok résbe nyomásával szüntethetők meg. Eléggé elasztikusak ahhoz, hogy a változó szélességű hézagokat oldalról lezárják, ám ezeket is a szekrények élénél mélyebbre kell nyomni.

Az oldalsó fal és a szekrények között látható rések lezárása igényesebb módon is lehetséges. Az ilyen megoldásokhoz az MDF és egyéb anyagú, fautánzatú melamin fóliával borított pipa- vagy lapos lécek használhatók, ha a réshez megfelelő vagy ahhoz közeli a szélességi méretük. A lécek általában 20-45 mm szélesek, és 280 cm hosszú szálakban kaphatók. A fal és a szekrények közötti kis színeltérések ellenére sem túl zavaróak az ilyen réstakaró „kávapótlások”. Rögzítésük azonban elég körülményes, mert a hátoldalukra megfelelő méretű falécet vagy szilikon idomokat kell ragasztani, ami a résbe szorítva megtartja a műanyag pipa- vagy akár a sima, lapos szegőlécből leszabott réstakaró idomot. A rögzítő betétekhez a gyalult fenyőlécek is megfelelnek, ha szorosan a résbe nyomhatók és jól rögzítik a takarólécet. Ezekből elegendő a takarólécekre 50-70 mm távolságban felragasztott, 100 mm-es darab is, azonban csak olyan szekrények mellett érdemes alkalmazni, ahol nagyon zavaró lenne a mélyen a hézagokba nyomott szilikonos tömítések valamelyike.

E megoldások valamelyikével megelőzhetők a szekrények mögötti helyek porosodása, ami kihat az egész lakás tisztaságára, és a nem kívánatos bogarak megtelepedését hátráltatja.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Központi porszívó társasházba, családi házba

Központi porszívó rendszert leggyakrabban nagy alapterületű, többszintes házakban építenek ki. Enneka megoldásnak társasházakban, közepes méretű lakásokban is van azonban létjogosultsága.


Tisztítás természetes anyagokkal

Se szeri, se száma a boltok polcain található tisztítószereknek, sokszor mégis avval szembesülünk, hogy nem kellően hatékonyak. Ilyenkor érdemes kipróbálni anyáink, nagyanyáink hagyományos,...