Esővíz felhasználása a háztartásban

Iható-e az esővíz?

Magyarországon alapvetően nem tiltott a csapadékvíz felhasználása sem háztartási célra, sem ivóvízként. Bár tiltás nem vonatkozik rá, de ivásra és ételkészítésre való felhasználása nem javasolt az esővíz minőségének változékonysága és a rendszeres kontroll hiánya miatt. Egyéb háztartási célú felhasználás elfogadható a népegészségügyi szerv hozzájárulása mellett.

Az esővizek minősége területtől és évszaktól függően is nagyon változó lehet; elsősorban a környéktől és az ott végzett tevékenységektől (pl. ipari kibocsátás), a levegőminőségtől, valamint a gyűjtő- és tároló rendszer kialakításától függ. Az esővíz szennyeződését okozó tényezők lehetnek mikrobiológiai kórokozók: a környezetben található baktériumok, vírusok, egyéb egysejtűek könnyen belekerülhetnek. A víz szennyezettségét okozhatja a levegő szennyezettsége: nehézfémek, nitrogén-oxidok, kén-oxidok az esővizet is szennyezik, de létrejöhet a szennyeződés a begyűjtés során is: a tetőn végigcsorgó esővíz alacsony pH-ja (<6,5) miatt korrozív a szerkezeti anyagokra, szennyezőanyagokat moshat le, oldhat ki belőlük. Végül létrejöhet a szennyeződés a tárolás során: állatok ürüléke, esővíztartályba fulladó állatok és rovarok, az esővíztartályból szennyező- és káros vegyi anyagok kioldódása is okozhatja.

Az esővíz felhasználással összefüggő felismert megbetegedések viszonylag ritkák. Az egyes rendszereket ivásra kevesen használják, így a megbetegedések is kevés embert érintenek. Érdekes viszont, hogy az esővíz rendszeres fogyasztása esetén a jelenlévő kórokozókkal szemben bizonyos fokú immunitás is kialakulhat, és az immunis emberek esetében nagyobb dózisú szennyezés esetén alakul csak ki megbetegedés, vagy a megbetegedéseket enyhe tünetekkel vészelik át.

Az összegyűjtött esővíz kémiai szennyeződése sokszor külső forrásból származik: a tulajdonos, felhasználó hatáskörén kívül eső – pl. közlekedésből, ipari szennyezésből vagy kibocsátásból, mezőgazdasági tevékenységből eredő – szennyezés. Kockázatcsökkentő beavatkozások ebben az esetben csak országos szinten, központilag lehetségesek (pl. az ipari kibocsátások szigorúbb ellenőrzésével és szabályozásával). De a szennyeződés származhat belső forrásból is: ilyen, a tulajdonos által befolyásolható kockázatok pl. a tetőszerkezet kialakítása és a tető-, az eresz-, a csövek- és a tartály anyaga, fűtési rendszerek égéstermékei stb.).

A legtöbb esetben az esővízgyűjtő-rendszer telepítése – tető vízgyűjtő felület, ereszcsatorna, csővezeték és esővíztartály(ok) – viszonylag egyszerűen kivitelezhető. A tervezéshez és a kivitelezéshez viszont mindenképpen szakképzett vállalkozó felkeresése javasolt. A fizikai- és kémiai kockázatok kezelése technikailag egyszerűbb, az esővíz mikrobiológiai védelme bonyolultabb folyamat. Az üzembe helyezett esővízgyűjtő-rendszereket – hasonlóan minden közműves és egyedi vízellátási módhoz – rendszeresen szükséges ellenőrizni.

Forrás: NNGYK