Az első villanyárammal fűtött vasalót 114 éve alkották meg, és a fejlődése azóta is folyamatosan tart. Hazánkban a múlt század legelejétől gyártanak villamos vasalókat. Fél évszázaddal később jelentek meg a hőfokszabályozós modellek, majd kevesebb, mint harminc éve készült el az első gőzölős vasaló.
Vasaláskor a mosáskor és szárításkor formájukat vesztett ruhák, textíliák eredeti formáját állítjuk vissza. Az anyagon található gyűrődések a nedvesség, a nyomás és a hő együttes hatása folytán simulnak ki. A hőmérsékletnek emellett fertőtlenítő szerepe is van, hiszen a mosáskor esetleg életben maradt kórokozók a magas hőmérséklet hatására elpusztulnak.
A hőszabályozótól a gőztalpas modellekig
A talphőmérséklet a régebbi típusoknál a ki-be kapcsolással volt szabályozható. A hőfokszabályozóval ellátott készülékeknél e szerkezet már nagy segítséget jelent, hiszen a hőfok nem csak megközelítőleg becsülhető, hanem hajszálpontosan beállítható.
A hőfokszabályozó alkalmazása egy másik előnnyel is járt: míg e nélkül a vasaló tömege akár a 3 kilogrammot is meghaladhatta, addig a szabályozós típusok tömege 0,5-1,5 kg. Ennek oka, hogy a talp vastagsága jelentősen lecsökkenthető, mert annak fűtéséről az automatika gondoskodik, míg a nem szabályozós példányoknál a vastag fémtalpnak kikapcsolás után is még hosszú ideig melegen kellett maradnia.
Főként pamut, lenvászon és gyapjúholmi vasalásánál lehet kevés a vizes belocsolással elért nedvesség. A textil és a talp közötti gőzréteg megkönnyíti a vasalást és jobb minőségű végeredményt ad. A gőzölős vasalók működésének a lényege, hogy egy tűszelepen keresztül a vasalótalp gőzüregébe víz csepeg, ami a hőtől egyből gőzzé alakul, és a talp furatain keresztül távozik. A profibb modellek vízpermetezővel is ellátottak, azaz nem csak gőzt tudnak képezni, hanem a problémásabb részekre irányítva egy gombbal vízsugarat permetezhetünk a ruhára. A gőzölős vasalók egy tartálynyi vízzel 20-40 percig tudnak vasalni.
A fejlesztési irány jelenleg a már meglévő plusz szolgáltatások még további tökéletesítésének az irányába halad. Kapható olyan vasaló, amelynél a víztartály a beöntő nyílását a korábbi típusoktól eltérően nagyobbra készítették, hogy a vízfeltöltés kényelmesebb legyen.
Vannak gőzölős típusok, amelyeknél a csapvíz használata is megengedett, amennyiben annak keménysége nem lépi túl a 17° német keménységi fokot. Más gyártók a csapvíz és a desztillált víz fele-fele arányú keverékét, megint mások tisztán desztillált víz alkalmazását írják elő. Olyan modellt is vásárolhatunk, ami a vasalás végeztével extra erős nyomású gőz kibocsátására képes, hogy a lerakódó vízkövet így távolítsa el.
Biztonságos megoldások
A vasalással kapcsolatos vészhelyzetek közül a forró talp okozta égési sérülések mellett a legnagyobb kárt a ruhán felejtett eszköz okozhatja. Jobb esetben csak kiégeti a textilt, rosszabb esetben akár ki is gyulladhat a lakás.
Ezt megelőzendő egyre több típus termostop védelemmel készül, ami a nem megfelelő gondossággal végzett munka közben is védelmet jelent. E modelleknél a talp fűtését egy beépített szerkezet azonnal kikapcsolja, amint érzékeli, hogy nem mozog a vasaló. A mozgásérzékelő úgy van beállítva, hogy a fűtést kikapcsolja, amint 20 másodpercnél tovább nem mozdul a talpon álló vasaló. Hátratámasztva a fűtés 8 perc után kapcsol ki. Ha pedig nem a rendeltetésszer kétféle pozícióban áll a készülék (mondjuk, felborul), akkor a fűtés azonnal leáll. Egyes készülékeken e vészhelyzetekben nem csak megszűnik a talp fűtése, hanem hangjelzéssel is riaszt a vasaló.
A vasalóknak biztonsági szempontból másik problémás alkatrésze a villamos vezetékük. Ez egyrészt útban van, másrészt (bár hőálló bevonattal készül) szerencsétlen esetben átégethető, ha a talp alá kerül.
Ennek a problémának a kiküszöbölésére találták ki a vezeték nélküli vasalókat. Ezek két részből állnak: a vasalón kívül egy készüléktartó részük is van, amelyre ráhelyezve az eszközt felmelegszik a talp. Csak ezen az állványon van a villamos hálózattal összekapcsolva a készülék, vasalás közben nincs kapcsolata az elektromos hálózattal. Ezeknek a típusoknak a teljesítménye akár 50 százalékkal is nagyobb vezetékes társaiknál, hisz az állványon nagyon rövid idő alatt fel kell fűteniük a talpat, és e feltöltéssel a következő töltésig működniük kell.
A vezeték nélküli vasalók bekapcsolásuk után másfél perccel válnak üzemkésszé, és 1-2 percig lehet velük vasalni, majd ezt követően újra az állványra kell helyezni őket 5-30 másodpercre tölteni. Ez egyébként jól illeszkedik a vasalás munkaritmusához, ugyanis a vezetékes készülékeket is átlagosan 40-50 másodpercenként tesszük le, amíg a ruhát megigazítjuk alatta.
Hogy jól válasszunk
Egy készülék kiválasztásakor egyik leglényegesebb szempont a talp mérete. Minél nagyobb, annál haladósabb vele a munka, minél kisebb, annál jobb minőséget tudunk elérni vele a ruhák problémás részein, ahová a nagyobb talppal nehezebben férünk hozzá. Az úti-vasalók például rendkívül kicsik, így helytakarékosak, ám épp ezért lassan halad velük a munka.
A vasaló talpa rozsdamentes acélból, vagy kerámiából készített legyen, ezek hosszú élettartamúak, és nem fordulhat elő az a kellemetlenség, hogy a kimosott és megszárított ruha újra mosásba kerülhet, mert rozsdacsíkot rajzolt rá a vasaló talpa.
A villamos vezeték minél hosszabb, de legalább két méteres legyen: ne kelljen több hosszabbítót összecsatlakoztatni, hogy használni tudjuk a szerkezetet.
Ezek mellett lényeges a teljesítmény: minél nagyobb annál többet fogyaszt a készülék, ám annál gyorsabban fűti fel a talpat.
Végül a számunkra fontos extra kiegészítők alapján dönthetünk vásárláskor: a hőfokszabályozó ma már alapfelszereltségnek számít, ám azt eldönthetjük, hogy gőzölős kell-e, vagy elegendő a vízsugaras... Kell e termostop fűtésszabályozóval felszerelt, vagy odafigyelünk rá folyamatosan. Esetleg, ha a zsinór útban lenne, már vezeték nélkülit is választhatunk.