Betonkozmetika

Sajnos még a legtartósabbnak tűnő építőanyagok sem örök életűek. A betonok, illetve a bármiféle burkolatok élettartamát a mai világ erősen agresszív környezeti körülményei egyre fokozottabb mértékben és - sajnos - egyre gyorsabb ütemben rövidítik. Ezek a hatások nem csak betonszerkezetek, de a hagyományos (tégla, kő, terméskő), és a mára természetessé vált (kerámia, mettlachi, gres, klinker, cotto stb.) burkolóanyagok esetében is jelentkeznek!
Ezeknek a károsító hatásoknak - megelőzés és karbantartás nélkül - sajnos csak egy vége lehet: a szerkezet gyengülése, repedezése, töredezettsége, elporladása és teljes tönkremenetele.
A mai, korszerű építőkémiai adalékanyagokkal jelentősen csökkenthetjük természetes vagy mesterséges építőanyagokból készült szerkezeteink állagromlását, illetve a kialakult károsodásokat megfelelően tartós, esztétikus módon szüntethetjük meg.
A kész szerkezeteket rendszeres ellenőrzéssel, a megfelelő műveletek és anyagok alkalmazásával, jó eredménnyel tarthatjuk karban, így a már elkezdődött károsító hatások és a korrózió továbbterjedése lelassítható, illetve megakadályozható!
A korszerű technológiák alkalmazásával a már meggyengült szerkezetek megerősíthetőek, a látszó felületek esetén az esztétikai hiányosságok csökkenthetők, vagy teljesen eltüntethetőek. Frissen készítendő szerkezetek esetén a szükséges adalékszerek alkalmazásával minimalizálhatjuk a környezet károsító hatásait, tartósabbá, erősebbé és nem utolsó sorban esztétikusabbá tehetjük a természetes vagy mesterséges anyagból készült látszó felületeket.
A technológiák minden olyan felületen alkalmazhatók, amelyek szilárdak (hordképesek) és porózusak. Megfelelő állóképesség hiánya esetén nincs mihez rögzíteni, porozitásra pedig azért van szükség, hogy a rendszer alapozó, illetve kötőanyaga képes legyen az alapfelületbe beszívódni.
Ahhoz azonban, hogy a kialakuló kötés tartós, az időjárás viszontagságainak is kellőképpen ellenálló és terhelhető legyen, arra van szükség, hogy az alap, és a burkolóréteg hőtágulási együtthatója közel azonos legyen. A kenhető, szórható vékonyburkolati rendszer kifejezetten erre a célra gyártott, színezett cementbázisú alapanyag, valamint adalékolt, nagyfinomságú kvarchomok és speciális műgyanta keveréke. A fedőréteg egy nagy kopásállóságú, speciális, színtelen (de igény esetén színezhető) lakk, amely a kéregbe beszívódva színtartósságot, UV-stabilitást, könnyű tisztíthatóságot és esztétikus megjelenést eredményez. A bázisfelületnek szilárdnak (hordképesnek) és homogénnek kell lennie, hiszen ez a vékony bevonat nem tarthatja össze a málló, széteső, egymástól elváló felületeket.

Vízlepergető, portalanító bevonatok

Sokszor találkozhatunk porló, ezáltal takaríthatatlan beton és műkő felületek, lépcsők, kocsibeállók, garázsok, sőt porózus, nedvszívó és ezáltal beázó homlokzatok problémájával is. A porladó felületek kialakulása többféle okra vezethető vissza: cementhiány, rossz, gyenge minőségű cement, vagy rosszul, azaz nem eléggé megkevert beton, az elkészült felület utókezelésének (pl. locsolás) elmulasztása, illetve a friss felület megfagyása; mind-mind okozhatják az elkészült felület későbbi lazaságát, porladását. Az ilyen, egymáshoz gyengén kötődő rétegek előbb-utóbb elválnak egymástól, így a felület tönkremegy.
Ezek a szerkezetek - amellett, hogy a porladás következtében nem tarthatók tisztán - a hagyományos technológiákkal nem is javíthatók, hiszen, mivel a gyengén kötődő rétegek könnyen elválnak egymástól, a javító, illetve burkolóréteget, bevonatot is "ledobják" magukról.
A műgyanta tartalmú, diszperziós impregnálószerekkel átitatott felületek porladása, nedvszívó képessége viszont csökkenthető, illetve megszüntethető!

Kültéri szerkezeteknél sokszor okoz gondot a nedvesség bejutása a szerkezetbe. Az így bejutott nedvesség - a beázási problémákon felül - az időszakosan, de rendszeresen előforduló fagyveszély által jelentős romboló hatást képes kifejteni. A legjobb megelőzési módszer, az, ha már a víz bejutását is megakadályozzuk a szerkezetbe.
A speciális védőbevonatok - az alap porózussága révén - képesek beszívódni akár 1-2 cm mélységben is a meglévő felületbe. Teljes száradás után a gyengén kötődő részeket megkötik, a pórusokat kitöltik, így megakadályozzák a további porladást és a nedvesség bejutását, sőt, a további javítási folyamatokat is lehetővé teszik!

Forrás: InterPorta