A nagy pigment tartalmú alapozó rétegnek általában az a feladata, hogy jól tapadó bevonatot képezzen a tárgyak felületén, és a további festékréteg számára is jó tapadást biztosítson. A fém tárgyaknál az igénybevétel szempontjából általában szükség lehet korróziógátló festékrétegre is, különös tekintettel azokra a tárgyakra, amelyek ki vannak téve az időjárás szélsőséges hatásainak. A felületi tisztaság itt alapvetően fontos követelmény. Kivételt képeznek a rozsda-átalakító hatású festékek. Alapozó festést azonban ezek is igényelnek.
Belső térben, átlagos páratartalom esetén ez nem kiemelt szempont. Annál inkább párás helyiségekben és kültéri fémtárgyaknál, ahol a letisztított felületre előbb külön korróziógátló réteget kell első lépésben felkenni, majd erre általános alapozó réteg szükséges. Az sem mindegy, hogy milyen fémről van szó, mert a könnyű- és színesfémekre más korróziógátló festék szükséges mint az acélszerkezetekre.
Általános alapozó tekintetében már alig van kötöttségünk. Azt azonban nem árt tudni, hogy az alapozófestékeket többnyire két vékony rétegben célszerű felkenni, mert így garantált a foltmentes bevonat, és két réteg fedőfesték biztosít csak tartós védelmet. Ha csak a felület felújításáról van szó, akkor az alapos csiszolást követően is szükséges a korróziógátló és az alapozó festék pótlásával biztosítani a fedőréteg jó tapadását, és a bevonat foltmenteségét.
Faanyagok esetében is külön kell választanunk a még kezeletlen és a már lefestett felületek javító felújítását. A nyers fafelületeket elsőként olyan anyaggal kell kezelni, amely a pórusokat feltölti, és ellenállóbbá is teszi a fa felületét. Ha kültéri faszerkezetről van szó, hatásos faanyagvédőszerrel kell először beitatni a faanyagot, majd következhet a pórustömítő és konzerválószer, ami oldószerese festékek használatakor lehet félolaj, lenolajkence, illetve amit a gyártó a kiválasztott festék alá ajánl. Ezt követheti az esetleges tapaszolás, majd csiszolás után - nagyobb igénybevétel esetén - két vékony réteg a festék típusához ajánlott alapozóból.
Ha a használt festék hengerrel is felhordható, az egyenletesebb rétegvastagság miatt célszerűbb ezt használni, ám ilyenkor a felületen képződött buborékokat oszlató ecsettel gyorsan el kell dolgozni. Ecsettel általában mindenki vastagon teríti fel a festéket, ami egyrészt anyagpocsékolás, másrészt más problémákat is okozhat. A hengerelés inkább a nagyobb sík felületeken előnyös, a tagolt felületeken viszont az ecset a használhatóbb. Az alapozott felületek csiszolása is ajánlott, mert ezzel javul a fedőfesték tapadása, és a festett felület is simább lesz.
Felújító festéseknél a csiszolás elengedhetetlen, sőt esetenként a nyers fáig el kell távolítani a felrepedezett festékréteget. Ilyenkor ezt a részt újból be kell ereszteni, majd jöhet két rétegben az alapozó festék, arra pedig két rétegben a fedőzománc. Az ajtókra, ablakokra ma már speciálisan e célra módifikált fedőfestékeket gyártanak, amelyekhez a tartósság érdekében az ajánlott alapozókat kell használni. Érdemes a vizes bázisú festékeket használni, mert ezek környezetbarát termékek, a bevonatuk is kiváló, és oldószer sem kell a használatukhoz. Az alapozó festékek kiválasztásakor lehetőleg az átvonó festékhez közeli színűt válasszunk, hogy a felület egyenletes és kellően telt tónusú legyen.
Fapadlóknál az alkalmazott lakktól függően szükség lehet külön padlólakk alapozó felterítésére is. E nélkül ugyanis az egyes parkettalakkok erősen besötétíthetik az egyébként világos tónusú fapadlókat. Ez azonban többnyire csak az oldószeres, két komponensű lakkoknál fordul elő, és erre a használati utasításban van is hivatkozás. Alapozóként természetesen a termékhez ajánlott parketta alapozót kell alkalmazni.
A falfelületeknél is fontos az alapozás, különösen, ha porózus vagy glettelt a felület. A falakhoz használt mélyalapozók megszilárdítják a felső réteget, és erősen csökkentik a fal nedvszívását is. Ép felületek felújító festésénél azonban elég, ha a kiglettelt felületi hibákat 10 %-ban hígított falfestékkel alapozzuk le, amely kellő mélységben beszivárog a javításhoz használt anyagba, és utána már következhet a foltmentes színtelítettséget adó két vékony fedőréteg felhordása.
Az alapozás tehát nemcsak az új anyagok védőbevonata alá szükséges, hanem a felújító festés alá is. Ha pedig olyan festéket használunk, amelyik alapozóként is megfelel, akkor mindenképpen három vékony rétegben vonjuk be a felületeket, és tartsuk be az ajánlott átfestési időket.
Amire a fedőfesték kerül
Alapozó festékek
Alapozni minden esetben szükséges, ám ez attól is függ, hogy mire, milyen festéket kívánunk használni. Újabban ugyanis több olyan fedőfesték is kapható, amelynek első rétege alapozóként is megfelel. Előbb tehát mindig az adott anyaghoz, a célnak megfelelő festéket kell kiválasztani, majd annak jellemzői alapján és az igénybevételnek megfelelően lehet eldönteni, hogy szükséges-e külön festékkel alapozni, avagy sem.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Sadolin Superdec: kül- és beltérben egyaránt
A Sadolin Superdec fafesték egy igazi fa specialista. Puha és keményfa anyagok egyaránt lefesthetők, átfesthetők vele – legyenek azok a szabadban, az időjárás viszontagságainak kitéve, vagy az...
Mázolási trükkök, javítások
A lakásokban számos berendezési tárgy zománcfestékes bevonatot kap. Ez főként a régebben épült lakásoknál jelentős felület, aminek a felújítása előbb utóbb esedékessé válik.