Elektromos padlófűtés

Számos indok lehet elektromos fűtés használatára, attól függően, hogy kizárólagos vagy kiegészítő fűtésről van-e szó. Kizárólagos fűtésre leggyakrabban ott használják, ahol nem, vagy nagyon költségesen lehetne egyéb fűtésrendszert kiépíteni. Ide sorolhatók a télen időszakosan használt épületek (pl. nyaralók, hétvégi házak), de a műemlék jellegű épületek is, hiszen a legkisebb bontással, átalakítással komfortos padlófűtés hozható létre.
Kiegészítő fűtésként még sokoldalúbban lehet használni, például konyhákban, fürdőszobákban (akár radiátoros fűtés mellett) komfortnövelő padlófűtésként. A kiegészítő padlófűtés másik előnye, hogy átmeneti időszakokban (tavasszal, ősszel) a hűvösebb napokon a meglévő fűtésrendszertől függetlenül, önállóan be lehet kapcsolni anélkül, hogy az egész ház/lakás fűtését el kellene indítani.
Mivel az elektromos padlófűtés "határterületnek" tekinthető (épületgépész határozza meg a beépítendő teljesítményt, és villanyszerelő építi be a fűtést), fontos a szakmák közötti megfelelő információcsere. Általánosságban elmondható, hogy az 1 m2-re vetített teljesítmény kb. 70-150 W között mozog a helyiség fajtájától és a fűtés módjától függően. Kizárólagos fűtés beépítésekor pontos hőtechnikai számítást kell végezni, hogy a fűtés a lehető legoptimálisabb legyen, így fontos, hogy szakember segítségét kérjük.
Attól függően, hogy milyen burkolatrétegbe lehet a fűtőkábeleket beépíteni, több kábeltípus alkalmas beltéri padlófűtésre. A legnépszerűbb megoldás az úgynevezett fűtőszőnyeg vagy fűtőszövet, ami nem más, mint egy hálóra szerelt vékony fűtőkábel. Ez elsősorban lakásfelújításoknál hasznos. A fűtőszőnyeg a járólap alá, flexibilis ragasztóba építhető, így csak pár mm helyet foglal el.

A fűtőszőnyeg beépítése

A fűtőszőnyeg beépítéséhez nem szükséges más adottság, csak egy sima alap és a közelben egy 230 V-os csatlakozási lehetőség. A fűtőszövetet simán, redő és ránc nélkül kell fektetni. A sima és portalanított felületre a fűtőszövet csomagjában lévő kétoldalas ragasztó segítségével 50 cm-enként leragasztjuk vagy kifeszítés után kábel tiplivel leszorítjuk. Aljzatkiegyenlítés előtt mindenképpen le kell rögzíteni, mert a folyékony kiegyenlítő felemelheti a szövetet. Ezután 4-5 mm vastagságban flexibilis csemperagasztóval befedjük a fűtőszövetet, majd simára lehúzzuk.
Közvetlenül erre a rétegre kerülhet rá a burkolat. Amennyiben a burkolásnál gondot okoz az így lefektetett 4-5 mm vastagságú terület szintbeli eltérése a környezettől, úgy a fűtőszövet környezetét csemperagasztóval vagy önterülő aljzatolással egy szintre hozzuk, és ezután burkolunk. Természetesen a csemperagasztó, aljzatkiegyenlítő stb. felhasználásánál szigorúan be kell tartani a gyártó által előírt technológiai utasításokat. Csak flexibilis, a padlófűtésre alkalmas anyagokat szabad használni!
A fűtőszövet lerakása után, a burkolás előtt célszerű a csemperagasztó kötését megvárni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy akár közvetlenül a fűtőszövet lerakásával egy időben elvégezhető a burkolás is, aljzat kiegyenlítés nélkül. Ilyen esetben azonban ügyelni kell arra, hogy a fűtési rendszert semmiképpen nem szabad addig bekapcsolni, amíg a padlóburkolat a felületen teljesen meg nem kötött.
Burkolatként bármilyen hidegburkolat szóba jöhet; a javasolt vastagságban, típustól teljesen függetlenül. Az úgynevezett melegburkolatoknál (szalagparkettánál, laminált padlóburkolónál, padlószőnyegnél stb.) ügyelni kell arra, hogy a gyártó cég által padlófűtésre ajánlott burkolatot válasszuk. Ugyanez vonatkozik a műanyagpadlókra is.
Az előzőekben felsorolt burkolatokat - a hidegburkolat kivételével - célszerű a padló kiegyenlítése után, a kiegyenlítőréteg teljes száradása, kötése után fektetni. A csemperagasztóként, fektetőhabarcsként a gyártók által külön padlófűtésre kidolgozott és padlófűtésre ajánlott csemperagasztót kell használni. (A padlófűtés burkolóanyagairól részletesebben az Ezermester 2007 júniusi számában olvashatnak, "Ami a padlófűtés felett van" címmel.)

Szabályozás

Az elektromos padlófűtés nagy előnye, hogy rendkívül pontosan szabályozható. Többféle termosztát közül lehet választani a beépítés módjától és a felhasználói igényektől függően. A legtöbb esetben padlóérzékelővel ellátott készülék ajánlható, amellyel a padló hőmérséklete alapján lehet a fűtést szabályozni. Ezen kívül létezik olyan típus, ami a helyiség hőmérséklete alapján kapcsol, illetve olyan is, ami a levegő és padló hőmérsékletét egyaránt figyelembe veszi. Kapható időkapcsolóval egybeépített termosztát is, amely a hét minden napjára programozható.
Ha az elektromos padlófűtést megfelelően tervezték és építették be, hosszú élettartamú, karbantartást nem igénylő, csendes fűtés lesz az eredmény. Sajnos azonban előfordulhatnak olyan problémák, amelyek a szakszerűtlen kivitelezésből, helytelen tervezésből adódnak. Buktatója lehet egy ilyen fűtésnek az is, ha a villanyszerelő ugyan megfelelően építette be a kábeleket, de például betonozáskor megsértik azokat. Szerencse viszont, hogy mivel elektromos rendszerről van szó, megfelelő műszer segítségével a hiba könnyen feltárható és javítható.
Egyre népszerűbb az autóbehajtók, lépcsők, járdák, ereszcsatornák jégtelenítése, valamint vízvezetékek elfagyás elleni védelme. Kültéri fűtésekhez teljesen automatikus rendszer is használható, ami a hőmérséklet és a nedvesség függvényében kapcsolja a kábeleket.

Az elektromos padlófűtés előnyei:
- kis helyigény,
- nincs mozgó, kopó alkatrész,
- széles termosztát-választék,
- nem igényel karbantartást,
- igénytől függően minden helyiség külön szabályozható,
- nem szükséges kazánhelyiség, kéményrendszer,
- nincs környezetre és egészségre ártalmas károsanyag-kibocsátás.