Galériaépítés

A régi, magas lakásokban pl. ma már megszokott dolog a galéria kialakítása, amivel növelhető a használható lakótér. Egy eleve kis alapterületű lakásnál szinte nincs is más lehetőség a térnövelésre. Az ilyen megoldásoknak számtalan módja van, amelyek természetesen nemcsak a lakóhelyiség adottságaitól, hanem a tulajdonos elképzeléseitől és az ötletes kivitelezéstől is jelentősen függenek. Az alábbiakban bemutatott galéria jó példa arra, hogy az átalakítás a hasznosságán túl összhatásában is előnyére válik a lakásnak.
A helyszín Zugló egyik régi, körfolyosós épülete, annak zárt udvarára néző kis lakása. Alapterülete mindössze 32 m2, és ajtaján belépve most alig érzékelhető a szűkössége. Nem így volt ez régebben. A 3,5 méteres belmagasság miatt még a valóságosnál is kisebbnek tűnt, a konyháról és a mellékhelyiségekről már nem is szólva. Viszont az új tulajdonos jórészt pont azért vásárolta meg, mert így lehetősége volt a galéria kialakítására. A bejárat a 2,5 m széles konyhára nyílik, mellette egy 3,8x5,3 m-es lakószoba, egy kis WC és csöppnyi fürdőszoba alkotta a lakást. Egyértelmű volt, hogy a felújítás és átalakítás elkerülhetetlen. Ennek során viszont nem csak küllemében újult meg a lakás, hanem az átalakítások sokkal előnyösebbé tették a régi beosztású garzont. Ez a konyha és a szoba közötti válaszfal részleges lebontását és főként a galéria kialakítását foglalta magában, más kisebb átalakítások mellett.
Tekintettel a falak rendkívül elhanyagolt állapotára, a tulajdonos úgy döntött, hogy az elektromos- és vízhálózat felújítását követően a konyha és a lakószoba közötti válaszfal részleges lebontásával a két helyiséget összenyitja. A válaszfalból csak 83 cm magas mellvéd maradt, a későbbiek folyamán ez lett az étkezőasztal "lába".
Miután a kőműves munkák elkészültek, eldöntetett a galéria mérete is. Ezt a szoba teljes, 3,8 m-es szélességét átívelően kívánták kialakítani, mégpedig úgy, hogy galéria alatti teret támoszlop ne ossza meg. Mivel a galéria csak alvóhelyként jött számításba, úgy vélték, elégséges, ha a padlója csak 150 cm-re lesz a mennyezettől. Hogy mégis kényelmesebb legyen a felső szintre való feljutás, a galériapadló szintjét oldalt 80 cm szélességben 37 cm-rel lesüllyesztették. Így ezen a padlórészen még egy magas személy is kiegyenesedhet, bár a mennyezet azért elég "fejközelbe" kerül. Azt is eldöntötték, hogy az egész szoba - még a mennyezet is -fenyőlambériával lesz burkolva, és hogy a galériának úgy kell hatnia, mintha szerves része lenne a burkolatnak, ne pótlólag beépített szerkezetnek látszódjon.
E szempontok szerint készült el a tartóváz terve, amit a tulajdonos hölgy édesapja saját kezűleg készített el. Anyagként 100x60-as zártszelvényű acélidomot használt. A galéria padlóját gyalult felületű 2"-os pallók alkotják, amelyeket a két Z alakú áthidaló zártszelvényű idomaira hegesztett 4x40x40 mm-es szögacél idomokra csavarozva szereltek fel. A tartóváz kész elemeit ezt követően hátul a falhoz és a falakba vésett fészkekbe rögzítették. Az elöl lévőt azonban csak a két oldalfal fészke rögzíti a helyére. Ezt az áthidalót a lépcső melletti beépített szekrény kerete támasztja alá biztonságosan.
Ezt követte a lambéria burkolat felerősítése, amit a hagyományos módon övlécekre szegeztek fel. A mennyezet is ilyen burkolatot kapott. A galéria acél vázára előbb a 44 mm vastagságú fapadló elemeit rögzítették fel. A pallódeszkák minden darabja csaphornyosan kapcsolódik egymáshoz, így a padló felülete szilárd egységet alkot. A süllyesztett padlósáv is ilyen burkolatot kapott és a két padlórész közötti szintkülönbséget is vastag deszkával lefedve hidalták át.
Az asztalosok a tartóváz acél elemeit méretre szabott deszka burkolattal fedve tartó keretnek álcázták. Helyére került a galéria korlátja, majd az ugyancsak 2"-os pallóból kialakított lépcsőkar, amit hátul lambéria fed. Ez a burkolat lett egyben a lépcső alatti beépített szekrény ferde oldala, amelyet a tartóváz fa burkolatának függőleges eleme és az ahhoz csatlakozó függőleges oldalfal határol jobb oldalról. E szekrény folytatása a két tolóajtóval lezárható gardróbszekrény. Mélysége azonos a lépcsőével, és első tolóajtaja szintben igazodik a lépcső alatti szekrény ajtajához. A keretszerkezetű, osztóléces tolóajtókba üveg helyett tükörlapok kerültek, amelyek térnövelő hatása ebben az esetben is jól érvényesül. Az elkészült 3,2x2,1 m alapterületű galéria - az egységes tónusú fenyőfa burkolatnak köszönhetően - teljesen egyöntetű benyomást kelt, és a galéria ellenére a helyiség mégsem tűnik zsúfoltnak. Természetesen ez részben az eltávolított válaszfalnak és a burkolattal összehangoltan kialakított galéria alatt otthonosan berendezett nappali térnek is köszönhető. Ezt a látványt még az amerikai konyha rendszerű kialakítás is erősíti. A két helyiség légtér tekintetében ugyan egybeintegrált, ám funkcionálisan különálló helyiségként hat, és a válaszfal egyáltalán nem hiányzik.