A régi, magas lakásokban pl. ma már megszokott dolog a galéria kialakítása, amivel növelhető a használható lakótér. Egy eleve kis alapterületű lakásnál szinte nincs is más lehetőség a térnövelésre. Az ilyen megoldásoknak számtalan módja van, amelyek természetesen nemcsak a lakóhelyiség adottságaitól, hanem a tulajdonos elképzeléseitől és az ötletes kivitelezéstől is jelentősen függenek. Az alábbiakban bemutatott galéria jó példa arra, hogy az átalakítás a hasznosságán túl összhatásában is előnyére válik a lakásnak.
A helyszín Zugló egyik régi, körfolyosós épülete, annak zárt udvarára néző kis lakása. Alapterülete mindössze 32 m2, és ajtaján belépve most alig érzékelhető a szűkössége. Nem így volt ez régebben. A 3,5 méteres belmagasság miatt még a valóságosnál is kisebbnek tűnt, a konyháról és a mellékhelyiségekről már nem is szólva. Viszont az új tulajdonos jórészt pont azért vásárolta meg, mert így lehetősége volt a galéria kialakítására.
A bejárat a 2,5 m széles konyhára nyílik, mellette egy 3,8x5,3 m-es lakószoba, egy kis WC és csöppnyi fürdőszoba alkotta a lakást. Egyértelmű volt, hogy a felújítás és átalakítás elkerülhetetlen. Ennek során viszont nem csak küllemében újult meg a lakás, hanem az átalakítások sokkal előnyösebbé tették a régi beosztású garzont. Ez a konyha és a szoba közötti válaszfal részleges lebontását és főként a galéria kialakítását foglalta magában, más kisebb átalakítások mellett.
Tekintettel a falak rendkívül elhanyagolt állapotára, a tulajdonos úgy döntött, hogy az elektromos- és vízhálózat felújítását követően a konyha és a lakószoba közötti válaszfal részleges lebontásával a két helyiséget összenyitja. A válaszfalból csak 83 cm magas mellvéd maradt, a későbbiek folyamán ez lett az étkezőasztal "lába".
Miután a kőműves munkák elkészültek, eldöntetett a galéria mérete is. Ezt a szoba teljes, 3,8 m-es szélességét átívelően kívánták kialakítani, mégpedig úgy, hogy galéria alatti teret támoszlop ne ossza meg. Mivel a galéria csak alvóhelyként jött számításba, úgy vélték, elégséges, ha a padlója csak 150 cm-re lesz a mennyezettől. Hogy mégis kényelmesebb legyen a felső szintre való feljutás, a galériapadló szintjét oldalt 80 cm szélességben 37 cm-rel lesüllyesztették. Így ezen a padlórészen még egy magas személy is kiegyenesedhet, bár a mennyezet azért elég "fejközelbe" kerül. Azt is eldöntötték, hogy az egész szoba - még a mennyezet is -fenyőlambériával lesz burkolva, és hogy a galériának úgy kell hatnia, mintha szerves része lenne a burkolatnak, ne pótlólag beépített szerkezetnek látszódjon.
E szempontok szerint készült el a tartóváz terve, amit a tulajdonos hölgy édesapja saját kezűleg készített el. Anyagként 100x60-as zártszelvényű acélidomot használt. A galéria padlóját gyalult felületű 2"-os pallók alkotják, amelyeket a két Z alakú áthidaló zártszelvényű idomaira hegesztett 4x40x40 mm-es szögacél idomokra csavarozva szereltek fel. A tartóváz kész elemeit ezt követően hátul a falhoz és a falakba vésett fészkekbe rögzítették. Az elöl lévőt azonban csak a két oldalfal fészke rögzíti a helyére. Ezt az áthidalót a lépcső melletti beépített szekrény kerete támasztja alá biztonságosan.
Ezt követte a lambéria burkolat felerősítése, amit a hagyományos módon övlécekre szegeztek fel. A mennyezet is ilyen burkolatot kapott. A galéria acél vázára előbb a 44 mm vastagságú fapadló elemeit rögzítették fel. A pallódeszkák minden darabja csaphornyosan kapcsolódik egymáshoz, így a padló felülete szilárd egységet alkot. A süllyesztett padlósáv is ilyen burkolatot kapott és a két padlórész közötti szintkülönbséget is vastag deszkával lefedve hidalták át.
Az asztalosok a tartóváz acél elemeit méretre szabott deszka burkolattal fedve tartó keretnek álcázták. Helyére került a galéria korlátja, majd az ugyancsak 2"-os pallóból kialakított lépcsőkar, amit hátul lambéria fed. Ez a burkolat lett egyben a lépcső alatti beépített szekrény ferde oldala, amelyet a tartóváz fa burkolatának függőleges eleme és az ahhoz csatlakozó függőleges oldalfal határol jobb oldalról. E szekrény folytatása a két tolóajtóval lezárható gardróbszekrény. Mélysége azonos a lépcsőével, és első tolóajtaja szintben igazodik a lépcső alatti szekrény ajtajához. A keretszerkezetű, osztóléces tolóajtókba üveg helyett tükörlapok kerültek, amelyek térnövelő hatása ebben az esetben is jól érvényesül.
Az elkészült 3,2x2,1 m alapterületű galéria - az egységes tónusú fenyőfa burkolatnak köszönhetően - teljesen egyöntetű benyomást kelt, és a galéria ellenére a helyiség mégsem tűnik zsúfoltnak. Természetesen ez részben az eltávolított válaszfalnak és a burkolattal összehangoltan kialakított galéria alatt otthonosan berendezett nappali térnek is köszönhető. Ezt a látványt még az amerikai konyha rendszerű kialakítás is erősíti. A két helyiség légtér tekintetében ugyan egybeintegrált, ám funkcionálisan különálló helyiségként hat, és a válaszfal egyáltalán nem hiányzik.
A tér növelés lehetősége
Galériaépítés
Mindenki a lehetőségeihez igazodóan választ lakást, és annak egyedi adottságai alapján igyekszik azt saját igényeihez igazodóan átalakítani. Ha az alapterülete kissé szűk, akkor ezt sem feltétlenül kell tudomásul venni. A mozgástér ugyanis esetenként nem olyan szűk, mint ahogyan az első pillanatban tűnik. Aki pedig észreveszi a helyi lehetőségeket, az ezeket ki is használhatja.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Magasra emelt fekhelyek
Keveseknek adatik meg, hogy az igényüknek megfelelő alapterületű lakásba költözzenek. Aki nem akar nagyon eladósodni, szerényebb méretű lakásban is szeretne minél otthonosabb körülményeket...
Galériák, dobogók
A belső terek vízszintes vagy függőleges felosztásával nem csak funkcióhatárokat jelölhetünk ki, de felületeket is növelhetünk. A nagy belmagasságú helyiségek alkalmasak galéria létrehozására,...