Pellettüzelés

A pelletálás egy régóta ismert eljárás, melynek során az alapanyagot kötőanyag hozzáadása nélkül, nagy nyomáson kis rudakká préselik. A tömörítési eljárás előnye, hogy tiszta, jól kezelhető, csomagolható és gazdaságosan szállítható anyagot eredményez. Szinte minden anyagot lehet pelletálni, amely apró méretűre darálható, illetve szemcseszerkezete és nedvességtartalma megfelelő.
Energiahordozóként világszerte leginkább a fafeldolgozó iparban keletkező gyaluforgács és fűrészpor hulladékot hasznosítják pelletálás révén. A fa pellet nagy fűtőértékű, könnyen tárolható és szállítható, tiszta tüzelőanyag, ami a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest jóval kedvezőbb árú is. Hazánkban a fa mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a mezőgazdaságban nagy mennyiségben keletkező egyéb szerves hulladékok, valamint a direkt "zöldenergia" előállítása céljából termesztett növények. A fapellet szállításának 3 lehetséges módozata van, a legelterjedtebb a 15 kg-os zsákokban történő kiszerelés. A másik módja a csomagolásnak az úgynevezett "big bag", ami 1000 kg-os zsákokat jelent, továbbá lehet szállítani fluid formátumban is ugyanúgy, mint a mezőgazdasági alapanyagokat.

Miből áll egy pellet tüzelési rendszer?

Pellet kazán
Amióta pelletálási eljárással sikerült "folyékonnyá" tenni a fát, nincs nagy különbség a berendezés felépítésében a gázhoz vagy fűtőolajhoz képest, mivel mindhárom rendszer rendelkezik egy üzemanyagtartállyal, egy égőfejjel, valamint egy erre a célra kialakított hőcserélővel. Alapvető különbségek az üzemeltetésben vannak, mivel a gáz, illetve cseppfolyós üzemanyag eltér a szilárd fűtőanyag tulajdonságaitól.
A lényegi különbségek a fűtőanyag adagolásában (ami a pellet esetében egy továbbító csiga segítségével történik), valamint a képződő salakanyag mennyiségében vannak. Mivel a pellet tüzelőanyag valójában szilárd formátumú, ezért az adagolás minden esetben olyan kialakítású, hogy visszaégés lehetőleg ne következhessen be. Ezt úgy oldják meg a berendezésgyártók, hogy az az adagoló, amely közvetlenül a tartályból szállítja a pelletet, teljesen elreteszelt a kazánban lévő továbbító csigával, amelynek a végén már az égés történik. Továbbá a kazánban lévő csiga illesztése szorosabb, mint az adagoló csigáé, a visszaégést pedig az is akadályozza, hogy a két csiga olyan műanyag tömlővel van összekötve, ami már 150 °C-on elolvad.

Pellet égő, vezérlés
A pelletkazán égőjét a legkönnyebb úgy elképzelni, mint egy hagyományos gázégőt, azzal a különbséggel, hogy a fűtőanyag "folyékony fa" azaz pellet. A vezérlés legfontosabb érzékelője a hőmérséklet szenzor, mellyel egy merülő hüvelyen keresztül érzékeljük a láng nagyságát. Ha a felhasználó által beállított értékhez közelít a kazánban lévő melegvíz hőmérséklete, a vezérlés automatikusan, több lépcsőben csökkenti az adagot, így zárva ki a túlmelegedést. Ha túlmelegedne a rendszer, akkor az azt jelentené, hogy több hő képződik, mint amennyit felhasználunk, tehát elpazaroljuk a hőt.
A pelletkazán a már meglévő vagy új melegvizes fűtési rendszerekkel a következőképpen kapcsolható össze. Minden fűtési körben manapság van keringtető szivattyú. Nincs más dolgunk, mint a szobatermosztátot összekötni a szivattyúval, így termosztát akkor kapcsolja be a szivattyút, ha melegvízre van szüksége a lakás felfűtésére. Amennyiben a kazánban fogyni kezd a melegvíz, úgy a pellet égő vezérlése automatikusan bekapcsolja az égőt és előállítja a szükséges hőt. A fapellettel üzemelő kazán égőfejét elhagyó láng hőmérséklete 800-1000 °C között ingadozik. Ha hasznosítjuk a füstgáz hőmérsékletét, ami 70-100 °C között lehet, a rendszer hatásfoka 90% felettinek mondható.

Pellet tartály
A pellet tartályra azért van szükség, mert sokkal kényelmesebb 2-4 hetente feltölteni, mint óránként vagy naponta. A pellet tartály lehet egyedi méretű vagy a családi házakhoz ajánlott 1 m3 nagyságú, ami akár egy hónapig is biztosítja a tüzelőanyagot.

Milyen karbantartást igényel a pellettel üzemelő rendszert?

Miután elégett az 1 m3-nyi anyag, a minőségtől függően 0,5-1 kg salakanyag keletkezik, amely a kazán salaktálcájába jut. Ezen kívül a kazán víztáskáira is rakódik hamu, amit az optimális működés miatt le kell takarítani. A tisztítási folyamat 3-5 percet vesz igénybe. A 35 kW-os pelletkazán kb. 4 hét időtartam alatt égeti el az 1 m3 fapelletet, tehát a takarítási ciklusok nem túl gyakoriak, ám mégis különböznek a gázkazán tisztítási ciklusától, amely gyártótól függően ritkábban esedékes.

Miért környezetbarát az eljárás?

A pelletfűtés elsősorban azért környezetkímélőbb megoldás a fafűtésnél, mert újrahasznosított alapanyagot használ. A pellet nedvességtartalma, melyet ipari szabvány ír elő, megbízhatóan 10% körül marad, így hatásfoka jobb a gyakran 40%-nyi vizet tartalmazó tűzifáénál. A szabályozott égés miatt károsanyag-kibocsátása a fafűtéséhez képest is alacsony, a fosszilis tüzelőkkel (gáz, szén) összehasonlítva pedig egyenesen elenyésző. A magas hatásfoknak (95%) köszönhetően a lebegő szemcsék is elégnek, így a kazán közel tökéletes égést képes produkálni. A pellet elégetésével csak annyi szén-dioxid kerül a levegőbe, amennyit a fa élete során megkötött. Ennyi szén-dioxid akkor is felszabadulna, ha a biomassza alapanyagot (gyaluforgácsot, fűrészport, kukoricacsutkát stb.) hagynánk békén elkorhadni. A pelletfűtés tehát nem serkenti a globális felmelegedést. A gázfűtésnél lényegesen olcsóbb, és nem is drágul a kőolajszármazékokkal egyenes arányban.