Ésszerű takarékosság a fűtéssel

2012-05-05 22:35:53 | Módosítva: 2012-05-07 23:05:37

Saját pénztárcánkon tapasztalhatjuk, hogy a lakás teljes energiafelhasználásának igen nagy részét a fűtési energia teszi ki. Éves szinten ez a nagyságrend meghaladhatja az 50%-ot, annak ellenére, hogy fűtésre csak nagyjából az év felében van szükség. Érdemes tehát mindenképpen számba venni, hogy miként csökkenthetjük ezt a tetemes költséget anélkül, hogy komfort­érzetünk jelentősen romlana.

A „komfortérzet jelentős romlásában” minden szónak külön jelentősége van. Az elsőről azt kell tudnunk, hogy a megfelelő hő komfort közel sem azonos a helyiségben lévő levegő hőmérséklettel. Hőérzetünket jelentősen befolyásolja a fűtőkészülékek sugárzó hője. Ezen az elven (is) alapszik az infra fűtések gazdaságossága, mert akár 2-3 fokkal alacsonyabb léghőmérséklet mellet ugyanolyan komfortérzetünk lehet a hősugárzás miatt.

Sugárzó hőt azonban nem csak az infra készülékek, hanem a korszerű radiátorok is leadnak, emiatt van jelentősége annak, hogy a radiátorokat soha ne takarjuk el, ne építsük be (ez régen nagy divat volt), ne húzzunk elé földig érő vastag függönyt. Viszont ha a vastag függöny az ablakfelületet takarja, az jelentősen csökkenti a helyiség hőveszteségét. Még inkább érvényes ez a redőnyre. Nyilván nem lenne komfortos, ha csupán energetikai megfontolások miatt nappal is lehúzva tartanánk a redőnyt, de télen már délután 5-től úgy is sötét van, ekkortól érdemes lehúzni, és reggelig így tartani a redőnyöket.

A „komfortérzet jelentős romlásában” szólnunk kell a második szóról is. Nem tekinthető jelentős minőségromlásnak, ha nem feltétlenül egy szál kisnadrágban tartózkodunk otthon, és ennek megfelelően 25 fokosra fűtjük az egész lakást. Ismert szám, hogy minden fok túlfűtés kb. 6% többlet energiát igényel.

Példaként a 23 °C helyett 26 °C-ra fűtött lakás majdnem 20% többletköltséget kíván, és ennek elkerülésére csak egy kényelmes melegítőalsót kellene felvenni. A 20-21 fokosra fűtött lakás is teljesen komfortosan élhető!

Nem beszélve arról, hogy szükségtelen a lakás minden helyiségét minden időpontban azonosan magas hőmérsékletre fűteni. A hálószobában – különösen az éjszakai időszakban – akár a 16 fok is elegendő, sőt egészségesebb alvást biztosít. Érdemes lefekvés előtt a fűtést leszabályozni – ha jó hőtároló falak vannak, akkor teljesen lezárni – a fűtőszelepet. Aztán felkelés előtt egy fél órával – egy álmos mozdulattal – kinyithatjuk a termosztatikus szelepet. Még kényelmesebb, ha ezt automatára bízzuk.

Nyilván nem spórolhatunk a fűtéssel a gyerekszobában, fürdőszobában, amit sokszor tapasztalunk; a WC-ben, de nem érdemes túl alacsonyra venni a fűtést a délutáni-esti nappaliban sem. Ez utóbbiban a 20-22 °C azonban nem túl alacsony.

Rendkívül sok energia vész kárba, a helytelen szellőztetéssel. Ezzel leginkább a távfűtéses lakásoknál találkozhatunk, ahol a lakók még mindig nem tanulták meg, hogy a túlfűtés ellen nem a megbuktatott ablakkal kell védekezni. Ez a módszer szellőztetésnek rossz, viszont a fűtésköltséget alaposan megemeli. Rendszeresen, akár 1-2 óránként szellőztethetünk, 4-5 percre teljesen kitárt ablakokkal, aztán csukjunk vissza mindent. Ha a lakást túl melegnek érezzük, szabályozzuk le a radiátorokat, de ne az ablakot buktassuk meg. A rövid ideig tartó, intenzív szellőztetés kicseréli az elhasznált levegőt, de a berendezési tárgyak és a falak nem hűlnek le, sőt a bejövő friss levegőt azonnal visszafűtik. A korszerű levegőztető rendszerek – újabb építésű családi házaknál már találkozhatunk ilyenekkel – is azon alapszanak, hogy a légcserénél nem csak a falakban tárolt hőmennyiséget használják fel, hanem még az elhasználódott meleg levegő hőtartamát is átadják a bejövő friss levegőnek.

Tudnunk kell, hogy a párás levegőt melegebbnek érezzük, mint a szárazat. Pedig a téli fűtés – és különösen a rossz szellőztetés – alaposan szárítja a levegőt. Igyekezzünk tehát az élettanilag is előnyös 50% körüli relatív páratartalmat beállítani, ha szükséges párologtatóval, de segít ebben a konyhai főzés vagy a száradó ruha is. És – ismét csak – felejtsük el a megbuktatott ablakot, ami teljesen kiszárítja a levegőt.

További kérdés, hogy a hosszabb-rövidebb időre magára hagyott lakás hőmérsékletét mennyire érdemes visszavenni távollétünk idejére. Ha a hőmérsékletcsökkentés elmarad, vagy túlságosan kicsi, akkor energiát pazarolunk, de akkor is, ha annyira visszavesszük napközben a hőfokot, hogy lehűlnek a falak is, és este jelentős többletenergiát igényel a visszafűtésük. Nem beszélve arról, hogy 1-2 órát még fázunk is ez alatt.

Általános tapasztalatok szerint egy néhány órára magára hagyott lakás hőmérsékletét legfeljebb 2-3 fokkal érdemes csökkenteni – függően attól is, hogy miből vannak a falak, illetve milyen a fűtésrendszer (pl. radiátoros vagy padlófűtéses). Két napos távollétre már érdemes lehet 15 °C-ra visszavenni a hőmérsékletet, és kalkulálnunk kell azzal, hogy a visszafűtés több órát vesz majd igénybe. Néhány hetes távollét idejére viszont már a fagyvédelmi szintig ajánlott visszavenni a hőfokot (a termosztatikus szelepeken helyiségenként és a termosztáton is van erre lehetőség), és ismét csak kalkuláljunk azzal, hogy a lakás visszafűtése fél-egy napot is igénybe vesz majd a fűtés újraindításakor.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Infra fűtési alternatívák

Az infra fűtéssel kapcsolatban gyakran szélsőséges véleményekkel lehet találkozni. Egyes szakvélemények drágának találják, mint minden elektromos fűtést, mások 30-40%-os megtakarítást ígérnek...


Új generációs lapradiátorok a Radeco kínálatában.

Mindenkit bizsergetően jó érzés jár át, ha dicsérik a munkáját, egy-egy megrendelő kuncsaft elégedetten ajánlja a nála dolgozó szerelőt a szomszédainak, ismerőseinek. A Radeco-Hungary Kft. célul...