Gyepmegújítás

2012-05-10 23:20:34 | Módosítva: 2014-02-11 11:09:34

A tavasz a legfontosabb évszak a gyep ápolási munkái során, hiszen a télen keletkezett problémákat ekkor orvosolhatjuk, és a nyári nagy igénybevételre valamint a száraz időszakok átvészelésére is ilyenkor tudjuk felkészíteni ­kertünk zöld szőnyegét.

Egy idős, megritkult fűállományt nem kell feltétlenül újratelepíteni, elegendő lehet felújítani. Ám az nagyon fontos, hogy nyárra dús állományú zárt gyepfelületünk legyen, mert az aszályos évszak beköszöntével a fűállományunk sűrűsége úgyis csökkenni fog. Nem mindegy azonban hogy mennyivel, és az sem, hogy mennyi volt a kiindulási mennyiség. Dús gyep esetén 20-25%-os állománycsökkenés még alig észrevehető.

Állapotfelmérés és cselekvés

A tavasszal látható gyephibák lehetnek a téli időjárás következményei, vagy a sokéves gondozási munkák elmaradásának eredményei. Amennyiben elég sűrűnek ítéljük meg a fűfelületet, úgy felújításra nincs szükség, elegendő a szükséges kondicionáló kezeléseket elvégezni. Jó erősen gereblyézzük át, illetve gyepszellőztető géppel kezeljük a gyepfelületet, ezzel az elhalt részeket ki tudjuk szedni a fű közül.

Mivel minden fűnyíráskor a lehordott fűkaszálékkal együtt tápanyagokat is vonunk el a területről, ezt valamilyen formában pótolni kell. Erre legegyszerűbb a nitrogén-túlsúlyos gyepműtrágya kiszórása ilyenkor, a növekedés kezdetekor. A 3-4. fűnyírás után pár nappal tudunk vegyszeres gyepgyomirtást végezni – ha szükséges. Ez azért jó időszak, mert még nincs túl meleg, tehát nem perzsel a szer. A fű már intenzív növekedésben van a többedik nyírás után, a pár nap eltolás pedig azért kell, hogy a vágás ne legyen friss a vegyszer kipermetezésekor.

Felújítás felülvetéssel

Amennyiben a gyep úgy általában ritka, vagy helyenként foltokban tűnt el a fű, úgy érdemes felülvetést alkalmazni. Csak a menthetetlen területeken éri meg újravetni az egészet, hiszen ez a folyamat rengeteg munkával jár, és nem csak a vetésig értendő ez, hanem a következő két évben, amíg rendesen besűrűsödik és bokrosodik az új vetés.

A felülvetendő területen menjünk végig gyepszellőztető géppel. Ez kicsit átlazítja a talajt, kiszedi az elhalt gyökereket, az épeket kicsit aprítja, amire a növény intenzívebb gyökérnövekedéssel fog válaszolni, és egy kicsit levegősebbé is válik a túltömörödött talaj.

Ezt követően végezzük el a felülvetést, melynek hatásfoka javítható, ha egy kis tőzeget vagy komposztot is kiszórunk a talajra, majd elgereblyézzük, hogy a fű közé hulljon. Ez a kis fedés egyrészt tápanyagot is szolgáltat majd, de ami még fontosabb, valamelyest betakarja a magokat, így azokon e takarás nedvességet tart. Míg új gyep telepítésénél egyszerű a magok nedvesen tartása, hiszen azok keverednek a nedves földdel, és napi 1-2 öntözéssel megakadályozhatjuk kiszáradásukat a csírázásig, addig felülvetésnél rendszeres magtakarást nem tudunk végezni, mert ezt a már ott lévő eredeti gyepalkotók akadályozzák.
A felülvetést is addig kell öntözni, amíg a kikelő kis növények gyökerei megjelennek, hiszen akkor már önmaguktól is képesek vizet fölvenni, akár a reggeli harmatból is.

A felülvetés folyamata nem túl bonyolult, ám sikere a fejben dől el. Hiszen nem mindegy mit használunk felülvetésre. A megritkult, vagy helyenként foltokban kipusztult fű kihalásának oka van: valami nem tetszett neki. Ha ugyanolyan fajtával vetjük felül, valószínűleg az is ugyanilyen sorsra jut, mivel ha egyszer nem jöttek be neki az ottani viszonyok, másodszorra sem fognak. Szóval érdemes valami mással felülvetni. Ehhez azonban legalább tippelnünk kell, hogy mi okozta a problémát.

Túl árnyékos volt az adott hely, vagy túl pangó vizes a tavaszi időszakban? Esetleg pont fordítva: a félárnyékos helyen maradt meg jobban a fű, és a naposon kevésbé, akkor lehet, hogy a szárazságot tűrte rosszul? Ha van elképzelésünk mi volt a baj, ennek ismeretében felülvetésre olyan fajtakeveréket válasszunk, ami az adott problémára jó: szárazságtűrőt, árnyéktűrőt stb. Ha az adott helyen már többször próbálkoztunk gyepfelújítással, azaz felülvetéssel, és ezek egyike sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, akkor még próbálkozhatunk a virágos rét keverékekkel. Ezek nem fűmagot tartalmaznak, hanem például százszorszépet, fehér herét, és más olyan taposás- és nyírásálló virágzó növényeket, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy besűrítsük velük a foghíjas gyepet.

A helyes nyírás sűrít, gyomtalanít és tápanyagot pótol A gyakori fűnyírás sok szempontból előnyös a gyepnek. Egyrészt ilyenkor egyszerre csak kis darabot vágunk le a növényekből, amit emiatt nem kell gyűjteni, hanem a területen hagyhatunk; idővel lebomlik, és tápanyagot szolgáltat. Ha ritkábban nyírunk füvet, akkor nagyobb szálak maradnának a területen, ami alatt befülledhet a gyep, ezeket ezért kell összegyűjteni. Rendszeres nyírással a fű gyommentességéért is teszünk, hiszen a gyepben előforduló gyomok többsége kevésbé kedveli a rendszeres nyírást, mint a fű, ezért idővel kipusztulnak e zavarás miatt. A gyakran vágott, „alacsonyan tartott” fű jobban gazdálkodik a vízzel is, jobban bírja a szárazságot. Ennek oka, hogy levágva a füvet, átalakítjuk a gyökér lomb arányt, azaz adott gyökérmennyiségnek kevesebb levélmennyiséget kell ellátnia vízzel, mintha hosszú szálú lenne a fű. A rövidre vágott gyep a taposást is jobban bírja, hiszen a hosszú szálak elfekszenek. Emiatt szebb is a rendszeresen, hetente nyírt fű.

Öntözzünk, vagy sem?

A válasz egyszerű, csak akkor öntözzünk, ha tápanyagot is kijuttatunk a területre. Ha ezt elmulasztjuk akkor a rendszeres vízadagolás a talaj alsóbb rétegeibe mossa a tápanyagokat, lejjebb, mint ahol a fű gyökérzónája található. Így tápanyaghiány alakul ki e lemosódás miatt a talaj felsőbb rétegében, ott, ahonnan a fű táplálkozni tudna. És a fű erre sárgulással válaszol.
Sok egyszerű részletből állhat össze az, hogy olyan gyepnek legyünk a tulajdonosai, mely szép, de mégis viszonylag kevesebb gondozást igényel. Ehhez a munkafolyamatokat jól össze kell hangolni egymással és az időjárással is.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Folyékony aranyunk a víz

A növények létének alapvető feltétele a víz, hiszen számos életfolyamat csak ennek jelenlétében, vagy a víz aktív szerepével tud végbemenni. Nem elég, ha rendelkezésre áll a víz, hiszen annak...


Aszálykárok csökkentése

Az aszály megelőzésére, mérséklésére, illetve tűrésére biológiai módszerek (aszálytűrő fajok, fajták termesztése), ökológiai módszerek (talajművelés, öntözés, melioráció), termesztéstechnológiai...