Kertészeti horoszkóp

Hókuszpókusz? Nem valószínű…

A biodinamikus gazdálkodási mód elvitathatatlan érdeme, hogy az ökológiai termesztéshez hasonlóan vegyszerek és génmódosítás nélküli növényeket termeszt, mindkettőben a minőségre való törekvés erősebb a mennyiséginél, tisztelik a környezetet, és természetes úton küzdenek meg a kártevőkkel. Körülbelül száz évvel ezelőtt a világ nagy része elindult a nagyüzemi mezőgazdaság irányába, ami a nagy mennyiségű műtrágyázást is magával hozta. Rudolf Steiner osztrák filozófus 1924-ben tartott e témában egy meghatározó előadást, így a nevéhez köthető e gazdálkodási irányzat.

A biodinamikus kertészek hisznek abban, hogy a Hold a növényekben is befolyásolja a víz mozgását: amikor a Hold növekvő, a nedv is felfelé tör, a talaj feletti részekbe koncentrálódik, amikor fogyó a Hold, akkor a nedvesség is a gyökerekben összpontosul. Kertre lefordítva: gyümölcsöt szedni ezért növekvő Holdban a legjobb, mert minden erő a termésbe koncentrálódik, emiatt lédús lesz és hosszabb ideig el is tartható majd. Fogyó Holdnál ültetni, átültetni a legjobb, mert az erők lefelé hatnak, elősegítve ezzel a gyökerek növekedését, ilyenkor lehet a gyökérzöldségeket betakarítani, sőt fát metszeni is ilyenkor a legjobb, mert nem fog „sírni” a fa. A Steiner és később Maria Thun német kertész elveire épülő éves biodinamikus kertészeti naptárat itthon is rendszeresen kiadja a Biodinamikus Közhasznú Egyesület.

A Hold tényleg hat a Földre

Már az ókori népek is úgy gondolták, hogy a Nap és a Hold jelentős hatást gyakorolnak Földünk lakóira, befolyásolják viselkedésüket, életfolyamataikat és szabályoznak bizonyos természeti jelenségeket. És ebben nem is tévedtek, holdnaptáraik is erről tanúskodnak. Az tény, hogy a Hold fázisainak változása jelenős hatással van földi létünkre. Gondoljunk csak az óceánok apály és dagály jelenségére, aminek okozója a Hold tömegvonzása. A Hold változásai nem csak az emberekre, hanem a növényekre is hatással kell legyenek. Ezen alapul a biodinamikus kertészkedés is. Eszerint ha jól megválasztjuk az ásás, a vetés, az ültetés időpontját, akkor növényeink gyorsabban növekednek majd, ugyanakkor ellenállóbbak lesznek a kártevőkkel és a gyomokkal szemben.

Kertészkedés Holdnaptár alapján

A naptár megadja a kerti teendők optimális idejét, javaslatokat ad a vetésre, növényápolásra, bio növényvédő szerek, növényi levek, preparátumok használatára és a betakarításra, sőt a csiga-szabályozásra is. A gyakorlatban a naptár mindig ad 2-4 napot egy-egy munkafolyamatra, a bolygók állása alapján.

Azon növények ültetésére, vetésére, melyeknek föld feletti részét hasznosítjuk, a legmegfelelőbb időszak a növő hold, vagy helyette a leszálló hold ideje. A föld alatti részük használta növényeknél a fogyó holdnál ajánlott az ültetést elvégezni.

A holdnaptár alapján kertészkedők figyelembe veszik azt is, hogy a növény mely részének van szüksége erőteljesebb fejlődésre. Ha a termést használjuk, mint a paradicsom esetében, akkor termésnapot (amikor a Hold a Kos, Oroszlán vagy Nyilas jegyében jár) ajánlatos az ültetéshez, vetéshez választani. A zöldhagyma – amely leveles zöldség – levélnapon ültetendő, vagyis Rák, Skorpió vagy Halak napon.

Növényeink trágyázására megfelelő idő a holdtölte vagy a fogyó hold. Ilyenkor könnyebben hasznosítják a növekedéshez szükséges tápanyagokat.

A kártevők irtásához legjobb fogyó holdkor hozzákezdeni, és a gyomnövények elleni küzdelem szintén fogyó hold idején a legeredményesebb. Növényeink visszavágását fogyó Holdnál végezzük. A betakarításhoz és a raktározáshoz felszálló Hold idején kezdjünk hozzá.

Speciális komposztálás

A biodinamikus kertművelésnél – amellett hogy a bolygók, főleg a Hold állását figyelembe veszi a munkafolyamatok tervezésekor – hangsúlyos az is, hogy újrahasznosítjuk a tápanyagokat, és így megtartjuk a termékenységi kört, aminek alapja a komposztálás. A biodinamikus komposztálás kicsit más, mint a hagyományos, ahol csak egymásra szórjuk keletkezésük sorrendjében a zöldhulladékot. Itt a komposztot nem folyamatosan, hanem egyszerre készítjük el: egy réteg konyhai és kerti hulladékra kerül egy réteg előző évi komposzt, majd a rétegek egymást váltják. A gyorsabb folyamat érdekében pedig a komposzthalmot növényi preparátumokkal kell beoltani be. Ennek köszönhetően igen gyorsan, 5-6 hónap alatt elkészül a komposzt. A komposztálásnak napjainkban újabb felfutása várható, hiszen idén már nem lehet kerti hulladékot égetni – a járványhelyzet miatt most egy átmeneti időszak van, egyes önkormányzatok felfüggeszthetik a tilalmat saját hatáskörben, de ennek remélhetőleg hamarosan vége lesz.

Kísérletek is alátámasztják

A talajélet egy egészséges kert kulcsa, ezért erre is nagy hangsúlyt kell fektetni, nem csak a növények direkt táplálására. Egy több évtizeden át tartó svájci kísérletben összehasonlították az ökológiai és a hagyományos termesztési módszereket, és az első 20 évben a biodinamikus termesztés még a bio-val szemben is jobban megőrizte a talaj humusztartalmát.

A biodinamikus kertművelésben egy olyan rendszer kialakítása a cél, amely minimálisan függ a külső behatásoktól, és a szükségleteket az élő dinamikából fedezi a birtokon belülről, azaz ami az egyik helyen fölösleg vagy hulladék, az a másik helyen energiává alakul, ezért egy indiai teaültetvényen pont ugyanúgy megvalósítható, mint egy kis konyhakertben.

Steiner e gazdálkodási mód megalapozása mellett más filozófiai megállapításokat is tett: ő alapozta meg az antropozófiát, a Waldorf-pedagógiát, és a méhészek munkájához is adott útmutatást. A biodinamikusan gazdálkodók száma azóta töretlenül nő a világban, például több francia borászat is áttért erre, mert karakteresebb bort állítanak elő biodinamikus módszerekkel.

Hasonló elvek, bolygók nélkül

A permakultúrás kertészkedés is sok mindenben hasonlít a biodinamikushoz, azonban itt a bolygóknak a földi létre gyakorolt hatása kevéssé hangsúlyos. A permakultúra alapgondolatát az ausztrál Bill Mollison, és David Holmgren publikálták az 1970-es években. Már akkor úgy vélték, hogy ha az emberi társadalom továbbra is ilyen mértékben folytatja a Föld tartalékainak fölélését, akkor el fogja pusztítani az élővilágot, és önmagát is. A permakultúra megoldásként a természetben zajló ökológiai folyamatok minél teljesebb érvényesítését javasolja az ember élőhelyén a szükségletek megtermelése során. Ehhez kapcsolódóan hangsúlyozza a felesleges fogyasztás drasztikus csökkentésének, az energia megtakarításának, és a természetből való „házi” energianyerés különféle módozatainak fontosságát.

Egy biogazdaságban létrejönnek hasznos ökológiai kapcsolatok termesztett növényeink és a természetes fauna tagjai között. E kapcsolatokat igyekszik elősegíteni a permakultúra elvein kertet művelő gazda: búvóhelyet készít a sünnek, a hasznos rovaroknak, virágokat ültet a rovarok számára, hogy a belőlük gyűjthető nektár és virágpor táplálja a zengőlegyeket, fürkészdarazsakat, fátyolkákat.

A permakultúra a gondolkodás valamennyi elemét (növényeket, állatokat, építményeket, domborzatot, táj és vízrajzi adottságokat) egy egységes ökológiai rendszerré szerkeszti össze, amelyben az előre megtervezett módon létrejövő kapcsolathálózaton keresztül az egyes elemek produktivitása javul, a ráfordítás (ápolás, növényvédelem) csökken.