A rosszul záródó eredeti nyílászárók mostanra egyre rosszabb állapotba kerültek, hibáik egyre nehezebben korrigálhatók. Ez leginkább az ablakok és erkélyajtók állapotára igaz. Vetemedettek, szinte becsukhatatlanok, ezért nagyon huzatosak, amin már a legjobb résszigetelés sem sokat segíthet. A bevonatuk is esetenként enyhén szólva viseletes, ami gyorsítja az állagromlásukat.
Mit tehetnek e téren a lakók? Egy ideig még igyekeznek menteni a menthetőt, azaz a tokok és az ablakszárnyak közötti rések hézagtömítésével, esetleg a zárszerkezet cseréjével, ám az elaggott és nem minőségi anyagból készült, meglazult eresztékű faszerkezetek egyre fokozódó deformálódásán még a lelkiismeretes asztalosok is csak ritka esetben tudnak segíteni. A sarokvasak cseréje, a hornyok illesztő összegyalulása, a pántok megerősítése egyre inkább hatástalan marad, és a résszigetelők sem zárnak már megfelelően. Ilyenkor nincs más megoldás, mint a komplett ablakcsere. Ez pedig újabb kérdéseket vet fel.
Fa-, műanyag-, vagy alumínium ablak kerüljön a régi helyére? A korszerű faalapanyagúak természetes hatásúak, vetemedésmentesek, hőszigetelésük kiváló, ám bizonyos idő elteltével viszonylag nagy a karbantartási igényük, hogy állapotukat szinten lehessen tartani. Lakótelepeken ezért elég ritkán kerülnek beépítésre.
Ezzel szemben a mostanság igen közkedvelt műanyagból készült nyílászárók igen tartósak, nem vetemednek, utókezelést nem igényelnek, nem sárgulnak és könnyen tisztíthatók. Hőszigetelésük a profilok kamraszámától függően változik. A 3 légkamrásak 1,5-2,0 K értékűek, míg a korszerűbb 5 kamrás profilból készültek hőveszteségi értéke csupán 1,1-1,4 K. A keretek profilmélységének növelésével javul a hő- és hangszigetelési tulajdonságuk, ám ennek némi költség növekedés az ára.
Mivel az üvegezés elég nagy felületű, ennek hőveszteségi értéke sem mellékes, sőt! Az alap minden esetben 4-16-4 méretű, azaz két 4 mm vastag üvegréteget hermetikusan 16 mm-es légrés választ el egymástól. Az ilyen ablaküvegnek 2,6-2,8 a K értéke. A hasonló réteg-összetételű Low-e ( hőszigetelő lágyfém-réteggel bevont) üvegé 1,4 amit általában a lakóépületekhez megfelelő, míg az argonnal töltöttek K értéke 1,1, amit ma már alapként ajánlanak az ablakos cégek. Természetesen a különlegesebb üvegezések jelentősen befolyásolják az ablakok árát, viszont előnyös hatásuk ezt indokolja is. Tóth Gábor és Várnagy Elemér szakértők véleménye szerint egy vastagabb és SF6 gázzal töltött üvegezéssel 3-4 Db hangcsillapítást lehet elérni, amiért a forgalmasabb utak mellet lakók esetében már érdemes kissé többet áldozni a nyugalmuk érdekében. Az esetleges későbbi üvegcsere ennél már sokkal többe kerülne. Ajánlatos tehát a tok és keret, továbbá az üvegezés adottságait az igényeinkhez mérten összehangoltan kiválasztani, hogy kiegyenlített hőszigetelésű és kellő hangcsillapítású legyen az új ablak.
Léteznek ezen kívül alumíniummal kombinált fa és műanyag profilú nyílászárók is, ám ezeket csak különleges igények, pl. közvetlen károsító hatások, vagy egyedi színigények esetén célszerű számításba venni. Lényeges még, hogy a tökéletes zárás mellett az ablakok vasalata biztosít-e 1cm széles ún. résszellőző állást, amely feleslegessé teszi az új ablakok hermetikus zárása miatt egyébként gyakorta szükséges szellőztetést. Nem árt tudni viszont, hogy a gázkészülékekkel felszerelt helyiségekben ez a szellőzési funkció nem elégséges, ide szabályozott működésű higroventillációs légbevezetőt szükséges az ablakba szereltetni. A légbevezetőt egyébként a régebben felszerelt ablakokba utólag is be lehet szereltetni, éppen úgy, mint a résszellőző funkciót helyettesítő mechanikus szellőzőt, ezt azonban nem minden cég vállalja.
Az üveges részek osztásánál többnyire az eredeti ablakot kell alapul venni, különösen a homlokzati felületeken az egységes összhatás megtartása miatt. Ezen belül általában a nyíló-bukó kivitelűek a legpraktikusabbak. Ezt a legtöbb ablakvasalat némi felárért biztosítja is, ám ezen nem célszerű spórolni. Erkélyablakoknál pl. célszerű, ha minden felület nyitható, mert később ezen már nem lehet változtatni.
Jelentős árnövelők a redőnyök, beépített szúnyoghálók, vagy árnyékolók, amelyek egyébként utólag felszerelve olcsóbbak, igaz kevésbé elegáns megoldásúak is. Az ablak profilját azonban erre tekintettel kell már a megrendelésnél kiválasztani.
És végül az ablakcseréknél marad a leglényegesebb kérdés, hogy ki végezze el a beépítési munkát? A sajátkezű megoldások a beépítési előírások szigorúsága miatt szóba sem jöhetnek. Továbbá óvatosan kell kezelni a különféle szórólapokon ajánlkozó és jelentős árengedményekkel kecsegtető szolgáltatókat, mert a minőség tekintetében nem biztos, hogy kellő garanciával rendelkeznek, és általában legfeljebb munkalapot adnak, ami egy esetleges reklamáció esetén nem sokat ér.
Érdemesebb olyan cégeket megkeresni, amelyek kellő referenciával rendelkeznek, a termékkel kapcsolatban minden információval segítik a megrendelőt a helyes és számára legelőnyösebb változat kiválasztásában, és arra előkalkulációt is adnak. Ezen túlmenően vállalják a helyszíni felmérést, a kiválasztott nyílászáró legyártatását, szállítását és teljes, szakszerű beépítését, sőt az esetleges járulékos helyreállítást is elvégzik. Továbbá a beépítésre megfelelő idejű garanciát, tételes számlához a termék dokumentációját, beépítési és használati útmutatóját is mellékelik. Azzal azonban minden megrendelő számoljon, hogy az előzetes árkalkulációnál a végső bekerülési összeg csak a helyszíni felmérést követően alakul ki, ami viszont utólag már nem változhat.
Tájékoztatásul egy 90x150 cm-es 3 kamrás, alapüvegezésű nyíló ablak beépítve 40-50 000 Ft költséget jelent. A méretek pontosítása és az egyéb tagolási, működési változatok pontosításával nő az ablakcsere végső költsége. Az olcsónak tűnő egyéni vállalkozós ablakcseréknél mindig nagy a kockázat a termék minőségét és a beépítés szakszerűségét illetően, garancia pedig szinte soha nincs. Egy többszázezer forintos munka esetében ezt dőreség lenne megkockáztatni. Még akkor is, ha közismert árérzékenységünk erre ösztönözne, mert ez hosszútávra szóló beruházás.
Az ablakcsere a kiszállításától számítva az esetek nagy többségében egy nap alatt lezajlik, feltéve hogy azt rutinos szakemberek végzik. A régi elöregedett tokot maradéktalanul eltávolítják a falnyílásból, a betonperemet pedig megtisztítják. Ezt követően kerül sor az új ablak beillesztésére. Először kiékelve pontosan szintbe állítják, majd csavarokkal szilárdan a betonfalhoz erősítik. A réseket speciális PUR habbal tömítik, amelynek felesleges részét a hab megszilárdulását követően szintbe munkálják, és a takarólécekkel, sziloplasztal szigetelve fedik le. Helyükre szerelik a külső és belső párkányokat, ami az ablakcsere befejező művelete. A felületvédő fóliák eltávolítását követően az új ablak már használatba vehető.