Kerttervezés és átalakítás

Nulláról kezdve, vagy átalakítva

Mindkét verziónak van előnye és hátránya is. Ha egy kertet egy tejesen üres telekről kiindulva akarunk létrehozni, akkor az teljes egészében saját ízlésünkre formálható. De sok idő, mire árnyat adó méretű fáink lesznek, vagy ha egyből nagyméretű többször átiskolázott fákat hozatunk bele, akkor mélyen a zsebbe kell nyúlni, hiszen nem csak az ilyen koros növények ára magas, de az odaszállítás és a daruzás is elég speciális és költséges mulatság. Ahogy a háznak vannak különböző funkciójú helyiségei (szoba, konyha, kamra, fürdőszoba), a kertben is kialakíthatunk ilyen eltérő funkciójú részeket, melyek változatosabbá teszik, és többféle hasznosulási lehetőséggel ruházzák fel a kertet.

Milyen kertek, kertrészek vannak?

A kert, vagy egyes részei lehetnek gyümölcsös-, veteményes-, szőlős- és díszkertek, kertrészek. Az első három haszonkert, az utolsó pihenő- vagy rekreációskert. Egy jól kialakított kertben nem kell feltétlenül élesen elhatárolni ezeket a funkciókat. Míg régebben az volt a szokás, hogy a ház előtt az utcafronton volt a díszkert, hátul pedig a haszonnövények, ma már ezt sok helyen ötvözik. Egy kellemes, dísznövényekkel kialakított pihenőkertbe is beültethetünk néhány gyümölcsfát, hiszen azok is adnak árnyékot, és szépek is. A gyógynövény és fűszerágyás is nagyon jól beilleszthető egy virágágyásba, de színes koktélparadicsomokkal, és más zöldségekkel is beültethető egy ágyás, mely, ha jól karbantartott, akkor attól, hogy itt haszonnövényekről van szó, nem csorbítják a díszkertet.

Ideális, ha a kert a ház folytatása, azaz a terasz egy átmenet, ami még a ház része is de már a kerté is. Ez akár dézsás növényekkel, akár egy felfuttatott lugassal is elérhető. A kerti utak és a gyepfelületek úgy legyenek kialakítva, hogy a közlekedés logikus és minél rövidebb útvonalon megvalósulhasson. Közparkokban gyakori látvány, hogy az ágyásokat és a járdafelületeket megtervezik, de ha a járdafelületek az emberek közlekedési útvonalát nem követik le, akkor előbb utóbb átjárnak az ágyásokon. Ez megelőzhető alapos tervezéssel.

A gyepfelületnek legyen napos és olyan része is, mely a különböző napszakokban árnyékos. Érdemes mielőbb gondoskodni arról, hogy a kert az utca és a szomszédok felé takarva legyen, így a kertben tartózkodók zavartalanul pihenhetnek. Ahol van terasz ott is célszerű a háztól távolabb kialakítani egy burkolt és esetleg árnyékoló tetővel fedett kerti konyhát, hogy a kertben sütés illata ne a házban kössön ki. A medencének szintén a kert egy napos és olyan részén lesz a legjobb helye, ahol kevés fa vagy cserje van a közelben, hiszen ezek lehulló levelei rendszeresen szennyezik a vizet. Célszerű a medence helyét úgy kialakítani, hogy arra se a szomszédok, se az utcán járókelők ne lássanak rá.

A növényválasztékot ne keverjük túl

Hasznos, ha a kert tervezése vagy átalakítása előtt megismerkedünk néhány kertépítészeti stílussal, és a növényzeti övek alapjaival. A kevesebb, néha több – tartja a mondás, és ez a kertkialakításokra is igaz. Ne akarjunk mindent egy 800-1000 négyzetméteres területre bezsúfolni. A legtöbb kert az angol kert stílusjegyeit viseli, ami egy tájképi kert, azaz a növények az amúgy számukra természetes, a természetben is jellemző elhelyezésben vannak. Lehet, hogy valakinek tetszenek a szimmetrikus és mértani formák, valamint a különböző formára nyírt bokrok, de ezt ne keverjük a tájképi stílussal. Vagy legyenek szimmetrikus formák, vagy szórt, tájképi jellegű elrendezés. De ne vegyesen!

Gyakori hiba még, amikor egymástól merőben más géncentrumból, más földrészről származó növényeket raknak egymás mellé a kertben. Csak azért, mert mindegyik szép, még nem jelenti azt, hogy egymás mellett is jól mutatnak. Groteszk látvány egy kerti tó mellett egy télálló kaktusz, hiszen a kaktuszok a szárazabb területek lakói. Egy örökzöld törpefenyő is furán tud mutatni az egynyári virágok között, hiába magasságuk szinkronban van.

A sok örökzöld nyomasztóvá válhat

Sokan szeretik örökzöldekkel telepakolni a kertet, hiszen azok időben egyenletesebben elosztva hullajtják lombjukat, így nincs őszi munkacsúcs. Azonban ezek többnyire csak zöld hátteret adnak, viráguk jelentéktelen, így egy csak örökzöldekből álló kert látványa kissé nyomasztóvá is válhat. Arról nem is beszélve, hogy a fenyők, tuják, ciprusok, cédrusok a nyirkosabb, párásabb helyeket kedvelik, és az éghajlatváltozás miatt ezek egyre kedvezőtlenebb körülményekkel találkoznak például az Alföldön. Azaz hiába ültetjük ezeket, ha nem érzik jól magukat, akkor díszítőértékük sem tud kibontakozni. A fák és bokrok az árnyék és fény egyensúlyában és a térhatárolásban játszanak szerepet. Mivel a fa a törzse felett alakítja ki a lombkoronát, a cserjék pedig már a talaj felett egyből elágaznak, ebből adódóan a szemmagasságig történő térhatárolást cserjékkel oldjuk meg, míg a fáknak a szemmagasságnál nagyobb térfalak esetén van szerepe. A fák alsó ágait úgy alakítsuk ki, hogy azok alatt kényelmesen el lehessen járni, különben elég kényelmetlenné válhat a kerti séta, ha minden fa előtt és alatt fejet kell hajtanunk, hogy aláférjünk. Tehát a cserje legyen cserje, a fa pedig fa formájú.

Középen legyen a tér

A tér gyújtópontjában az épület áll, tehát onnan nézve legyen a kert látványos és átlátható. Nem szerencsés az épület mellé egyből egy nagy fát ültetni, mely elzárja a kertre a kilátást. A körbefutó térfalakat tehát az épületből indítjuk el, és oda zárjuk vissza. A kert szélein legyenek a nagyobb növénynek, és a közepe felé a kisebbek, tehát szélen a fák, beljebb a cserjék, még beljebb az alacsonyabb évelő és egynyári növények, és a központban a gyep. Ez az elrendezés nyitja és nagyobbnak láttatja a teret.

Természetesen a gyepben is elhelyezhetünk a felület nagyságától függően egy-egy fát, ami árnyékol. A szoliter növények és a csoportok arányával is jól lehet gazdálkodni. A szoliter növény egymagában is látványos, tehát mellé kár másokat ültetni, hogy elvonják a figyelmet. A kisebb növények általában csoportosan, ágyásban mutatnak jól, tehát egynyári és évelő növényeket ne egymagukban elszórva, hanem foltágyásokba ültessünk, így látványosabbak is és a gondozásuk is egyszerűbb, ha csoportban egy kupacban vannak. Az egész kert területén célszerű inkább kevés, jól megválasztott fafajt ültetni, mert a sokféle elütő faj nyugtalanító hatású. És a fasorok sem családi házak kertjeibe valók, hamar kinövik a rendelkezésükre álló teret.

Ne legyen túl magas

A fákat növekedésük szerint úgy válasszuk meg, hogy magasságuk idősebb korban is arányos maradjon a kert, a ház méreteivel. A 8-15 m magasság kedvező. A cserjéket sorba, csoportosan vagy magányosan ültethetjük – egyöntetű vagy különböző fajokból összeállítva. Ügyeljünk arra, hogy a kiválasztott vagy már meglevő fákkal – és egymással is – jól társuló fajokat tervezzünk. A futónövények állványra, rácsra futtatva a térhatárolásnak, takarásnak jó eszközei. Az épített részek és a kert összekapcsolását is elősegíthetjük velük. A szőlővel befuttatott pergola jó térhatároló falat képez, szőlőlugassal kellemes, árnyas tartózkodóhelyet alakíthatunk ki.

Virágos ágyások kanyarokkal

A virágok színeikkel vidámságot visznek a kertbe, célszerű úgy összeválogatni a növényeket, hogy tavasztól őszig mindig virágozzon valami. Ezek az ágyások követhetik a járdák vonalát, de az ágyások ne legyenek túl szögletesek, szerencsésebbek, természet-közelibbek a szabálytalan formájúak. A növények elrendezésével ki lehet alakítani a mozgási helyeket határoló térfalakat, ezek arányait, formáját és színét egymáshoz és a környezethez kell igazítani.