Megint a gázkonvektorokról

EU rendelet a gázkonvektorokra

A gázkonvektorokra vonatkozóan is szezonális hatásfokot határoz meg. A szezonális hatásfok lényegében azt mutatja meg, hogy a fűtési szezon alatt milyen arányban fordul tényleges fűtési célra a felhasznált energia. Az eddig is ismert készülékhatásfokon ezzel szemben a készülék pillanatnyi üzemi állapota szerinti hatásfokot értjük. A szezonális hatásfok számszerű értéke akár 10-20%-kal is kisebb lehet, mint a készülék pillanatnyi üzemi állapotában mért hatásfok. Ennek oka, hogy a szezonális hatásfok meghatározása során figyelembe vesznek minden olyan veszteséget, ami nem a fűtési célokat szolgálja közvetlenül. Ilyenek például az ún. készenléti veszteségek, vagy például egy kazán ismétlődő felmelegítésére felhasznált energia is. Gázkonvektorok esetében viszont – szemben a gázkazánokkal – a gyújtóégő által termelt hő nem számít veszteségnek, mert hozzájárul a lakótér fűtéséhez. A készülékhatásfokon kívül figyelembe veszi a hőmérséklet-szabályozás pontosságának módját és más befolyásoló tényezőket is.

A gázkonvektorcseréknek az energiahatékonyság javításán túlmenő, járulékos hasznai is lennének, amelyek megszüntetik a nagyon régi gázkonvektorok által okozott veszélyeket. Az elavult gázkonvektorok mechanikus vezérlése nem megfelelő.  A régi konvektorokban még nincs ún. „békazár” sem, emiatt a főégő nem tud 30%-os terhelésről egyetlen kapcsolással teljesen kikapcsolni, átugorva a veszélyesen alacsony terhelésű üzemmódokat. Ugyanakkor ezeket a készülékeket – a túlfűtés elkerülése érdekében – mégis szinte minden esetben szabálytalanul úgy állítják be, hogy folyamatos üzemben 0–100% teljesítmény között szabályozzanak. Régi konvektorok esetén szén-monoxid-függöny mérhető az épület homlokzata előtt, melynek egészségügyi kockázatai lehetnek.

Egy régi készüléknél abban az esetben, ha a mechanikus vezérlő 20% alá szabályozza a teljesítményt, akkor a főégő egyszerűen nem gyullad be vagy kialszik. Ilyenkor a gáz elégetlenül távozik a szabadba, a külső fali készülékek szélvédő kosarán át, vagy kéménybe kötött gázkonvektorok esetén a kéményen át. Ez rendkívül nagy pazarlás.

Az elavult konvektoroknál, azbeszttömítéseket használtak, mert az azbeszt rákkeltő hatását csak később ismerték fel. Ezért ilyen tömítés található az 1982 előtt gyártott gázkonvektorok hőcserélői között, a gyújtóláng vagy a nézőüveg alatt. A tömítések szélei szabad szemmel is jól láthatók, ami azt jelenti, hogy az azbesztszálakat a szoba levegőjének a konvektor által keltett cirkulációja kiragadja, és beszállítja a szobai légtérbe, így az azbeszt súlyosan rákkeltő hatása a szervezetbe kerülve érvényesülni tud.

A korszerű konvektorok minden szempontból nagyobb biztonságot jelentenek a régieknél. A kéménybe kötött változatoknál azt a veszélyt is ki kell zárni, hogy az égéstermék – akár csak rövid ideig is – visszaáramoljon a lakótérbe. A hazai szabályok ebből a szempontból még szigorúbbak az európainál, ennek következtében a hazai gyártású gázkonvektorok visszaáramlás esetén azonnal kikapcsolnak.

A gazdaságtalan működés és az élettani veszélyek is amellett szólnak, hogy a régi konvektorokat mielőbb le kéne cserélni. Sajnos a nagytömegű lecserélés ellen hat, hogy a gázkonvektor használata inkább a kisebb pénzű lakósságra jellemző, ugyanakkor náluk működnek a legelavultabb gyártmányok, melyek cseréjénél a legnagyobb előrelépés történne energiahatékonyság szempontjából. A cserét leginkább azzal lehetne serkenteni, ha az állam – különböző támogatási formákban – nagyobb részt vállalna a finanszírozásban. Az Otthon Melege Program ugyan ilyen célokat szolgál, de a nagyságrendekre jellemző, hogy a tavalyi évben alig több mint 10 ezer készülékcsere történt a program támogatásával, amit az üzemben lévő 2-3 millió konvektor számával kell összevetnünk. Az lenne a leghatékonyabb, ha a konvektorok cseréje egy komplex felújítás része lenne, amelynek keretében a hőszigetelés, és a nyílászárók cseréje mellett a fűtőkészülékeket is egy beruházásban kicserélnék. Sajnos a régi gázkonvektorok mellé gyakran a mai követelményeknek nem megfelelő vízmelegítők is kapcsolódnak a fürdőszobákban. Ezek kiváltását is a teljes energetikai korszerűsítés részévé kéne tenni.