Fagykár a kertben

Fagy esetén a folyékony halmazállapotú víz szilárd lesz, és ez sok gondot tud okozni, ám nem mindig a leghidegebb okozza a legnagyobb problémát, inkább a rossz időpontban érkező kisebb fagyok a veszélyesek. Télen a fagytűrő növényeink nyugalmi időszakukat töltik, fel vannak készülve a hidegre. A lombhullató fákon ilyenkor nincs lomb, a törzsben, ágakban sem zajlanak olyan folyamatok, melyeket a lehűlés megzavarna. A téli -10 °C alatti, hosszabban, azaz akár egy hétig tartó hidegek azonban károsíthatják a növények szöveteit, de ez elég ritka, hogy ilyen alacsony hőmérséklet ilyen hosszú ideig fennálljon. A nagyobb károkat a korai és a késői fagyok okozzák.

A korai fagyok értelemszerűen a kora téli, azaz inkább késő őszi fagyok, ekkor - ha a növények még nem készültek fel a télre - lefagyhat a lombozatuk, és az így lehulló levelek helyén lévő kis sebek problémásabbak, mintha a levelek maguktól, fagyhatás nélkül hullottak volna le, hiszen ez egy kényszerített lombhullás. Ez nem jó, de ennél még károsabbak a késői fagyok – tavasszal, amikor a rügyek kipattannak, a gyümölcsfák némelyike virágba borul, és ha ekkor jön a fagy, az meg tudja ritkítani a leendő termést.

Mi számít hidegnek?

A kora őszi fagyok és varasodás fertőzés következménye is lehet, hogy a lomb idő előtt lehullik. Ez még tovább növeli fagyérzékenységet. Fokozza a gondokat a korábbi aszályos időjárás, ez ugyanis rontotta a növények kondícióját, ami miatt fagytűrésük is csekélyebbé válhatott. A fagy miatt sérült ültetvényekben, a következő évben csökken a lombfelület és a produktivitás. Annak ellenére, hogy nincs gyümölcs a fán, láthatóak a kondícióvesztés tünetei: gyengébb növekedés, deformáció az alma kinyílt virágzatában… A  legérzékenyebb a bibe, ami már -3 °C-on jelentősen (50 %-ban) károsodik, míg a levélkezdemények -4, -5 °C-on szenvednek maradandó károsodást a tavaszi fagyoktól. A némely évben bekövetkező tartós (7-8 órás) -6, -10 °C körüli hőmérsékleten, a virágok mellett már a levelek, hajtások, sőt a 2-3 éves fás részek edénynyalábjai (kambium) a téli mélynyugalom megszűnése miatt megfagynak, megbarnulnak. Az alma hajtásai télen -30 °C-os hideget is elviselik, míg tavasszal a -3, -4 °C-os fagy is károsít. A fagyást követő gyors felmelegedés (éjszaka -7 °C, néhány óra múlva 20-25 °C) tovább fokozta a sejtek, szövetek roncsolódását.

Védekezés a tavaszi fagyok ellen

Sajnos a -6, -8 °C-os tartós hidegben nehéz hatékonyan védekezni. A növény fagytűrő képessége jelentősen függ a kondíciójától, tehát ha előző években jól tartottuk a növényt (nem hagytuk, hogy erején felül túlteremjen, gyommentesítettünk, így több tápanyag jutott a kultúrnövénynek), akkor már tettünk valamit a jó kondíció érdekében. Fagy elleni a füstölés és fagyvédelmi permetezés valamennyit használ ugyan, de a fagyvédelmi permetezés a rügyeket védi, a már kibomlott fiatal leveleket nem, tehát ha a fa ilyen „vegyes” állapotban van, akkor ezt ne alkalmazzuk. Nézzük e módszereket egyenként!

Füstölés: az aktív fagyvédelem egyik legrégibb módja a füstölés. Ezzel a levegőt lehet 1-2 fokkal melegíteni, és a talajhő-kisugárzás is csökkenthető vele. A füstölő kupacot úgy készítik el, hogy egy karó köré éghető anyagot (szalmát, venyigét) raknak, majd rá a füstöt szolgáltató nedves levelet, trágyát, vizes szalmát, s végül az egészet földdel takarják. Begyújtás előtt, amikor a léghőmérséklet 1-2 °C-fok, kihúzzák a póznát, és az alsó réteget begyújtják. Egy füstölő kupaccal 40-50 m2-es terület védhető meg a fagytól.

Fagyvédelmi öntözés: ennek során a talaj felszínét öntözzük. Mivel a nedves talaj hőtároló és hőszállító-képessége nagyobb, mint a száraz talajé, a felszínéről kisugárzó hő egy részét pótolja. Csak 1-1,5 méteres magasságban hatékony, így csak bogyós ültetvényekben alkalmazható, fáknál nem.

Fagyvédelmi permetezés: inkább hagyjuk ki, mert kárt is okozhatunk vele. Elve, hogy vizet permetezünk a fára, ami ráfagy a rügyekre, és ez a fagypáncél védi meg a még hidegebb kinti hőmérséklettől. Ám ha a rügy már kipattant, azt roncsolhatja a ráfagyasztott víz.

Aminosavas permetezés: virágzás időszakában az aminosav tartalmú speciális permet csökkentheti a hideg káros hatásait, amelyre számos dél-európai példa van, ám hazánkban alacsonyabb is lehet a tavaszi hőmérséklet annál, mint ami ellen ez hatásos.

Jégeső ellen: lehet a növények fölé jégvédő hálót húzni, illetve léteznek jégágyúk is. A jégágyú üzem közben 7 másodpercenként acetiléngáz és levegő keverékét robbantja be egy tartályban, egy tölcsér az ég felé vezeti a létrejövő lökéshullámot, ami megemeli a felhőréteget 7-8 ezer méter magasságba. Zivatar előtt 20-25 perccel kell elkezdeni működtetni. Hatása 600-700 méter sugarú körben érvényesül. Nem a felhőket hajtja el más terület fölé – mint ahogy azt néhányon tévesen gondolják -, hanem a jég olvadását segíti elő. Mindkettő jégvédelmi rendszer csak az érdekesség kedvéért lett megemlítve, hiszen nagyon drágák. Egy nagy gyümölcsös ültetvényben hasznosak és gazdaságosak lehetnek, de egy kiskertben nem.

Végül még érdemes megemlíteni a fatörzsek meszelését, ami szintén fagyvédelmi hatással is bír a kórorozókat, kártevőket ritkító tulajdonságán túl. A fehér szín visszaveri a napsugarakat, így azok kevéssé melegítik fel a törzset. Ez kora tavasszal azért jó, mert nappal meleg van, éjjel fagy. Ha nem hagyjuk, hogy a törzs nappal felmelegedjen, nem indul be a nedvkeringés, tehát nincs, ami éjjel megfagyjon a fában, és fagyrepedéseket hozzon létre a törzsön.

Az itt leírt fagyvédelmi praktikák használhatók ugyan, de akkor tesszük a legjobbat növényeinkkel, ha jó kondícióban tartjuk őket, így ők maguk lesznek képesek a mínuszokkal megbirkózni.