A talajok főbb tulajdonságai
A talaj vastagsága.
Aki elkezd lefelé ásni a talajban, annak érdekében, hogy megvizsgálhassa az adott területen levő talajszelvényt, abból sok információra következtethet azzal kapcsolatban is, hogy milyen növények fogják jól érezni magukat a területen, és melyek kevésbé. Minél mélyebb a talaj termőrétege, az annál kedvezőbb a növények szempontjából. Előnyös, ha a sok humuszt tartalmazó feltalaj alatt az alsóbb rétegek is ahhoz hasonlatosak, hiszen ez a két felső réteg a termőréteg, amelyben a gyökerek jelentős része elhelyezkedik. Mély rétegű talajnak számít a 150 centiméternél vastagabb termőréteggel rendelkező talaj, közepesnek a 100-150, mérsékelten sekélynek az 50-100, és sekélynek az a talaj, amelynek termőrétege kevesebb, mint 50 centiméteres.
A talaj szerkezete és kötöttsége.
A talaj szemcséi részben egymáshoz tapadva alkotják annak szerkezetét. E szemcsékben megtalálhatók a talaj alkotórészei, az aprózódott alapkőzet és a humusz szerves anyagai is. A talaj szerkezetétől függően ezek a talajszemcsék, aggregátumok lehetnek mikro (0,2 mm-nél kisebb), mezo (0,2-0,5 mm), valamint makro (azaz 0,5 mm-nél nagyobb) szemcsék. A szerkezet nélküli talajokból a humusz és a mész hiányzik, ezért ez a gyenge szerkezetű és minőségű talaj szinte csak az aprózódott alapkőzetet tartalmazza. A talajszerkezet fenntartását a jó időben végzett talajművelési módok is meghatározzák.
A talajok javítása...
A talajjavítás pontos végrehajtásához általában precíz talajvizsgálatokra van szükség, hiszen más hiányosságai vannak egy öntés-, egy mezőségi-, vagy egy erdei talajnak. Néhány dolgot azért házilag is tehetünk annak érdekében, hogy a növényeink szempontjából, valamint a művelés könnyítése érdekében javuljon kerti talajunk.
A talajjavítási módokat alapvetően két nagy csoportba oszthatjuk. Egyik, amikor valamilyen anyagot keverünk a talajba, javítva ezzel tulajdonságait. Másik, amikor rendszeres és szakszerű műveléssel, mechanikai átmozgatásával, levegőztetésével, keverésével a szerkezetét javítjuk.
...segédanyagokkal, zöldtrágyanövényekkel...
Legdrasztikusabb javítási mód házikertekben a talajcsere. Sajnos erre gyakorta van szükség, amikor egy újonnan megépülő ház esetén a kertépítésre kerül a sor, ám ekkor derül ki, hogy a kőművesek, festők a még kopár területen szerteszét locsolták a maradék meszet, hígítót, mindenhol sitt és téglatörmelékek vannak a talajba keveredve. Ilyenkor egy 30-40 centiméteres talajcserére van szükség, ami nem kevés költséggel jár. Részleges talajcsere is szükségessé válhat esetenként, például, amikor egy igényesebb növény kerül kertünkbe, amelynek speciális talajigénye miatt a leendő helye körül célszerű kiemelni a földet, és igényeinek megfelelő tulajdonságúval kicserélni azt.
Az esetek többségében azonban nem ilyen rossz a helyzet. A laza, homokos talajok humusztartalmának növelésével már nagy eredményeket érhetünk el a termőképességet tekintve. A humusztartalom egyszerűen növelhető istállótrágya, tőzeg (ez kertészetekben, bálákban kapható) bekeverésével.
Az agyagos, levegőtlen, rossz vízáteresztő, nagyon kötött talajokat homok vagy perlit hozzáadásával tehetjük lazábbá. Az erősen kilúgozott erdőtalajok ismérve, hogy leginkább helyoldalakban, dombok lankáin alakulnak ki. A csapadéktól kilúgozott talajok színe fakó, hamuszürke, a termőréteg sekély, kevés humuszt és tápanyagot tartalmaz. A talaj levegőtlen, tömörödő. E hibákat meszezéssel, szerves trágya beforgatásával tudjuk javítani, de segíthet a pillangós virágú vetemény, például lucerna vagy vörös here talajba forgatása is foszfátműtrágya kíséretében. Ez mind a talaj szerves humusz anyagainak gazdagítását célozza meg, ami javítja szerkezetet
Leromló mezőségi talajoknál fő problémát a szél és víz általi erózióval összefüggő termőréteg elvékonyodása okozza. Megközelítőleg 50 centiméteres mélységben mészlerakódás következhet be, ami miatt romlik a talaj vízbefogadó képessége. A megoldás itt is nagy tömegű szerves anyag beforgatása, ami lehet tőzeg vagy komposzt. A zöldtrágyanövények vetésével és beforgatásával az eredmény itt is javítható.
Ezek a munkák gyakorlatilag bármikor elvégezhetők, amikor nincs növény a területen. A zöldtrágyanövényeket pedig úgy érdemes vetni, hogy az őszi szántás idejére érjék el a virágzó kort, ekkor beszántva a területet lesz a legjobb hatásfoka a zöldtrágyázásnak.
...és talajműveléssel
Talajműveléssel (kiskertek esetén ásással, kapálással, gereblyézéssel és az ezeknek megfelelő kisgépes munkafolyamatokkal) tudjuk a talajrészecskéket aprítani, az alkotórészeket keverni. Kötött talajoknál az őszi szántás elősegíti a téli csapadék betárolását. A magágy-előkészítés motoros kapával, talajmaróval a megfelelő szemcseméret kialakítását biztosítja.
Így nyáridőben, az öntözéseket követően, amikor már nem iszapos a talaj, érdemes a felső talajréteget kissé feltörni, de csak 2-3 centiméter mélyen. Ez több szempontból is előnyös. Egyrészt javul a talaj víztartó képessége, a kapillárisok megtörnek, így nehezebben párolog ki a talajból a nedvesség. Másrészt, ez egyben gyommentesítő munkának is beillik.
A másodvetemények magágy-előkészítésekor és különösen az őszi szántáskor figyeljünk majd arra, hogy a mélyen megforgatott talaj, csak részben előnyös a vízbefogadó képességre nézve. Ám ha a humuszban gazdag felső réteget leforgatjuk az altalajba, és onnan a sokkal kisebb termőképességű rész kerül emiatt felülre, lehet, hogy több kárt okoztunk, mint hasznot. Hiszen a növények számára optimális, humuszos réteg így a gyökérzóna alá kerülhet, ahol annak jó tulajdonságai nem hasznosulhatnak. Egy mély termőrétegű, vastag feltalajjal rendelkező területen természetesen nem okozhat ilyen károkat a mélyszántás. Ezért érdemes megismernünk kertünk talajának tulajdonságait, és a különféle munkafolyamatokról és talajjavítási módszerekről ennek tükrében döntenünk.