Rehabilitált ruhainas

A fehérbe öltöztetett inas már több mint egy évtizede szolgálta híven gazdáját, ám az idő fölötte sem múlt el nyomtalanul. Különleges igényei nem voltak soha. Rendíthetetlen nyugalommal és kitartással tette a dolgát, állt méltósággal a szoba sarkában, s angol hidegvérrel azt is rezzenéstelenül elviselte, ha gazdája csak lezseren rádobta a ruhadarabjait. Egy nagyobb takarítás kavarodásában azonban túlterhelten fellökték, ráadásul még óvatlanul rá is léptek. Ez egy kicsit már sok volt neki, ettől kezdve állapota rohamosan gyorsasággal romlott, végül eltörtek "bokaizületének" csapjai. Mivel régi bútordarab volt, érthető, hogy gazdája nem a lecserélésén, hanem a rendbehozatalának a lehetőségén gondolkodott. Az öreg inas így került a mi pártfogásunkba.

Nem volt túl igényesen kivitelezett jószág, és kijavítása sem volt nehéz feladat. Először is a törött köldökcsapoktól kellett a talpát megszabadítanunk. Az mindjárt látszott, hogy eresztékei nem sok ragasztóanyagot láttak még újkorában sem. Festésekor ugyanis a bevonóanyag beszivárgott az eresztékeibe, csoda hogy a 8-as köldökcsapok eddig tartották magukat. Az meg külön meglepetést okozott, hogy a talpba törött átmenő facsapokat könnyűszerrel sikerült kiütnünk a fészkükből. Miközben ezzel ügyködtünk, a talpakat összekötő rudak is kicsúsztak a helyükből. Ezek sem láttak sok ragasztót, de ezt a hiányt gyorsan pótoltuk. A fészkekbe és a rudak végére diszperziós faragasztót kentünk, és a helyükre igazítva újból összeütöttük a talpakat. Az összeragasztott talpak egysíkúságát sík felületre helyezve ellenőriztük, kissé elcsavarva korrigáltuk, és hagytuk a ragasztót megszilárdulni.
A vállfát tartó oszlopoknál nehezebb volt a helyzet, mert beletörtek a köldökcsapok. Ezeket előbb ki kellett fúrni, hogy helyükbe újakat lehessen ragasztani. A törött csapvégeket levéstük, középpontjukat bepontoztuk, majd központos fafúróval eltávolítottuk a facsapok beragasztott maradványait. A dolog könnyen ment, csak arra kellett vigyázni, hogy a fúrógépet mindig merőlegesen tartsuk. Némi ráhagyással leszabtuk a megfelelő hosszúságú, bordázott palástú köldökcsapokat, végüket kúposra ráspolyoztuk. A lábak és a talpak csatlakozó felületeiről lecsiszoltuk a régi festéket, és a lyukszéleket kissé kisüllyesztettük. Következő lépésben a lyukakba és a mellettük levő részre ragasztót kentünk, és az előkészített csapokat előbb a talpak lyukaiba ütöttük, majd a lábakat munkaasztalba szorítva felütöttük rájuk a talpat. Túlbiztosításként még egy-egy 4-es, hosszú-, a lábakba legalább 30 mm-re behajtott facsavarral is megerősítettünk minden lábat. Ez többé már nem fog szétesni, az biztos.
A facsapok felesleges részét alul lefűrészeltük, a kitüremlő ragasztót nedves ronggyal letöröltük, majd hagytuk a ragasztót megszilárdulni. Még egy laza illesztést - a vállfa feletti kereszttartó csapozását - is újraragasztva megerősítettük, és ezzel az öreg inasnak ismét visszaadtuk merev gőgjét, ami alapvetően szükséges feladatának további ellátásához. Munkára alkalmas, újra elfoglalhatja régi helyét a sarokban, és a javításhoz még egy röpke órára sem volt szükség.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: ruhatartó, fogas

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Az áttekinthető gardrób

A gardróbszekrények áttekinthetősége nem mindig megfelelő, amit sok esetben a szekrény belső terének a túlzsúfolása okoz. Ezt csak a ruhaneműk megfelelő szelekciójával, és a célnak megfelelően jól...


Fogas az előszobába

Az előszoba és a fogas több szempontból is nagyon fontos egy lakásban. Higiéniai okokból az utcán viselt kabátot, felsőruházatot célszerű minél előtt levenni, amikor hazaérünk. A járműveken, utcán...