Égetett agyag falazóelemek

2010-05-07 18:21:53 | Módosítva: 2010-05-07 18:22:51

Az agyagtégla a legtermészetesebb építőelem: alapanyaga eredeti formájában megtalálható a természetben, s a gyártási eljárás - az agyag formázása majd kiégetése - az évszázadok folyamán nem változott, csupán finomult.

Téglát legkorábban Egyiptomban, a Nílus iszapjából készítettek, melyet a napon szárítottak ki. Égetett téglát a mezopotámiaiak használtak először, időszámításunk előtt 4000 évvel. A tégla tehát nagy múltra visszatekintő építőanyag, ami az évezredek során már bizonyított.
Ez az idő azonban elegendő volt arra is, hogy a változó vevői igényeknek megfelelve, folyamatosan megújuljon. A modern téglák nagyméretű, nútféderes kialakítású, nagy nyomószilárdságú, pontosan megtervezett lyukszerkezetű falazóblokkok, melyek már csak távolról hasonlítanak arra a 25 x 12 x 6,5 cm-es termékre, melyet korábban téglának neveztek. Korábban ebből az ún. kisméretű téglából épült az egész ház, mára az épület egyes részeire különböző építőanyagokat kínálnak a gyártók, amely - akár egy nagyméretű Lego - egységes egész rendszerré áll össze, könnyítve, gyorsítva a munkát. A korszerű falazóelem jó hangszigetelő, páraáteresztő, nedvességre nem érzékeny, könnyen beépíthető, átalakítható, UV- és fagyálló és még divatos, esztétikus is.

Hőtárolás

A kerámia falazat, hőtárolási képességének köszönhetően télen úgy viselkedik, mint egy cserépkályha, azaz a fűtés melegét megtartja, lassan adja le. Nyáron viszont a külső hőséget nehezebben engedi be, azaz szinte a falba épített, természetes légkondicionálóként működik.
Léteznek a téglánál jobb hőszigetelő képességgel rendelkező építőanyagok, de ez a tulajdonság nem párosul a rendkívül fontos hőtárolási képességgel, illetve például a kiváló hőszigetelő könnyűszerkezetes házaknál a nyári meleget csak légkondicionáló berendezéssel lehet elviselhetővé tenni. Hőfizikai szempontból a hőszigetelés és a hőtárolás kérdései együtt fontosak.
Az égetett vázkerámia falazóelemek - ellentétben a homogén kialakítású falazóanyagokkal - optimálisan egyesítik a téli és a nyári hővédelemmel kapcsolatos igényeket. Bár a jelenleg hatályos hőtechnikai szabványban nincsen előírás külön a falszerkezet hőszigetelésére, a sokak által misztifikált "k" értékre, a korszerű égetett agyag falazóelemek speciálisan kialakított üregszerkezetük révén felveszik a versenyt a pár évtizede, kimondottan hőszigetelési célból kifejlesztett újszerű falazó anyagokkal.
De megtévesztő csak a hőszigetelést vizsgálni. Ha a hőtárolás kérdését nézzük, akkor még meggyőzőbb az égetett agyag falazóelemek előnye, mivel a hőtárolás képessége egyértelműen a falszerkezet tömegével függ össze. Más falazóelemek esetén előnyként említik a termék könnyű súlyát. Ez az előny azonban azonnal hátránnyá válik, ha a hőtárolás kérdését vizsgáljuk. Pedig a falazat hőtárolási képessége a gazdaságosság és lakóérzet szempontjából a legfontosabb tulajdonság.

Gazdaságosság

Olcsóság, gyorsaság, egyszerű és szakszerű kivitelezhetőség - ezekre a szempontokra gondolunk akkor, amikor gazdaságos megépíthetőségről beszélünk. Az olcsóság megnevezés látszólag önmagáért beszél. Néhány szempontra azonban fontos felhívni a figyelmet. A falazaton spórolni veszélyes dolog. Ma Magyarországon az építési költségnek mindössze 12-15%-át teszi ki a teljes falazási költség - beleértve a válaszfalak és az áthidalók beépítését is. Ugyanakkor minden, ezzel kapcsolatos takarékosság egy életre, sőt több generáció életére lesz kihatással.
Egy vékonyabb, rosszabb hőszigetelésű fal vásárlásánál megtakarított költséget például csak az újraállványozás költsége meghaladhatja, amennyiben néhány év múlva - a fűtési költségeket látva - utólagos hőszigeteléssel szeretnénk ellátni házunkat.
A falazóelemek összehasonlítását soha ne darabra vetítve, hanem m2-ben végezzük, hiszen a ház esetében is adott nagyságú felületet kell megépíteni. Az árkalkulációnál mindig a teljes szerkezetre végezzünk számításokat, beleértve a habarcsfelhasználást, illetve a külső vakolat/hőszigetelés/burkolat költségét is. És ami szinte természetes, az ár összehasonlításnál mindig vegyük figyelembe a használati értéket. Fogalmazzuk meg elvárásainkat, és az ezeknek megfelelő elemeket vessük össze.

Építés

A nútféderes (N+F) falazóelemek úgy kapcsolódnak egymáshoz mint a zipzár két fele, használatukkal megtakarítható a függőleges habarcsozás. A nútféderes falazóelemeknél az elemek közé kerülő levegő nem rontja a habarcshoz hasonlóan a falazat szigetelését, sőt a hornyok és az eresztékek közé zárt levegő ugyanolyan szigetelő funkciót lát el, mint a falazóelemek üregeibe és pórusaiba zárt. Az eredmény a nútféderes falazóelemekből épült fal jobb hőszigetelő képessége.
Az egyik nagy építőanyag gyártó kínálatában olyan falazóblokk is megtalálható, ami az égetés utáni csiszolás eredményeképpen milliméter pontossággal illeszkedik szomszédjához, és mindössze 1 mm-es habarcsréteg szükséges a megfelelő rögzítéshez. A megtakarítás mellett így esztétikus felületet nyerhetünk.

Gyorsaság

A gyorsaság fontosságának megítélése egyedi. Amennyiben a jelenlegi lakásunk eladásából származó pénzre is szükségünk van az építkezéshez, nem mindegy, hogy az építkezés miatt mennyi időt kell például albérletben töltenünk. Ugyancsak fontos lehet a gyors építhetőség, ha kőműveseinket például órabérben fizetjük (ez Magyarországon ma még nem általános, de Nyugaton annál inkább). Ha ezek a tényezők nem merülnek fel, akkor a gyorsaság szerepe kisebb.

Rendszerelvűség

A legkorszerűbb falazatokat ma már rendszerben kínálják a gyártók. A falazórendszerek alkalmazásának előnye, hogy az egyes építési elemek illeszkednek egymáshoz, és hogy a rendszeren belül a speciális műszaki, felhasználási igényekhez vagy előre kidolgozott ajánlások, vagy speciális elemek állnak a szakemberek rendelkezésére. Az eredmény: garantált műszaki paraméterek, egyszerű és gyors beépíthetőség.
A rendszerelvűséget azonban alkalmazhatjuk a beépített anyagokra is. Az anyagukat tekintve homogén szerkezeti elemek egyforma fizikai tulajdonságokkal bírnak (például ugyanolyan párafelvevő képességgel), és egységes anyagszerkezetük miatt egyszerre, egyben vakolhatók, vakolattartó képességük is azonos. A tégla - anyagszerkezetéből adódóan - az egyik legjobb vakolattartó képességű anyag.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs

Címkék: tégla, fal, építőelem

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Radiátorok hatékonysága

Központi fűtés tervezésénél fontos a megfelelő hőleadó egységek kiválasztása, elhelyezése. Szerkezeti, felületi kialakítástól függően más-más hőérzet érhető el a különböző radiátorokkal.


Foltálló falfesték

Falaink a használat során számos külső hatásnak vannak kitéve. Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy véletlenül kifröccsent a kávé vagy agyümölcslé a falra, esetleg gyermekünk hitte...