Aszalás

2017-07-13 22:27:12 | Módosítva: 2017-07-30 20:44:52

Az aszalt élelmiszerek egészségesek, semmilyen tartósítószer nem kell ehhez a tartósításhoz. Ha szakszerűen tároljuk, akkor hosszú ideig, akár 1 évig is elállnak, ráadásul nincs további tárolási költségünk sem, pl. energiafogyasztás, mint a fagyasztásnál. A zöldségek, gyümölcsök, fűszernövények megőrzik aromájukat, színüket és tápértéküket is. Fogyaszthatjuk rágcsálnivalóként, főtt ételben, süteményben, és kompótot is készíthetünk belőlük.


Géppel, Napon, sütőben

Amikor süteménysütéshez használjuk fel az aszalványokat, szükség lehet az ún. visszaduzzasztásra. Ekkor annyit kell tennünk, hogy gyümölcs esetén 1 csésze gyümölcshöz, 1 csésze vizet adunk, majd hagyjuk ázni, hogy visszaduzzadjon. Ezután már a sütemény receptje szerint használjuk fel. Zöldségek esetén pedig 1 csésze zöldséghez csak 1/2 csésze vizet adjunk. Amikor olyan ételbe használjuk az aszalványt, ahol sok nedvesség van (pl. leves, pörkölt), nem szükséges azt külön visszaduzzasztani, felveszi a szükséges vizet az ételből, egyszerűen csak tegyük az ételbe, de a főzés során folyamatosan pótoljuk a vizet, ha kevésnek bizonyul.


Szinte minden gyümölcs aszalható: szilva, körte, alma, barack, cseresznye, meggy, ribizli, eper, banán, kivi, narancs, ananász, bodzabogyó, áfonya, kökény, vadkörte, áfonya stb.

Ételekhez száríthatunk: petrezselyemzöldet, zellert, kaprot, tárkonyt, zsályát, borsmentát, citromfüvet, bazsalikomot, rozmaringot, kakukkfüvet, majoránnát, cukkinit, zöldbabot, zöldborsót, sárgarépát, paprikát, paradicsomot, hagymát, padlizsánt stb.


Aszalógép nélkül is lehet aszalni

Az aszalógépek működési elve azonos: a gép alul meleg levegőt állít elő, amit egy ventilátor egyenletesen felfelé mozgat. A meleg levegő a rácsokon keresztül folyamatosan keringve szárít. Nyáron, napos és meleg időben aszalógép nélkül is tudunk aszalni. Egy fakeretre feszítsünk ki szúnyoghálót, arra tegyük a felszeletelt zöldséget, gyümölcsöt, és takarjuk le légáteresztő anyaggal (pl. puha szúnyogháló vagy tüllháló), hogy ne tudják ellepni a legyek és darazsak.



Általános tanácsok

Az aszalt gyümölcsök víztartalma kb. 20%, a zöldségeké max. 10%. Általában 1-3 nap alatt aszalódnak (száradnak ki), a fűszernövények levelei akár néhány óra alatt is.

Aszalás előtt a zöldséget, gyümölcsöt válogassuk ki, mossuk meg, csöpögtessük le. Nem lehetnek sokáig nedvesek, mert elkezdenek erjedni. Tegyük konyhakésszé, egyenletesre daraboljuk, vágjuk fel az aszalni valót, célszerű szeletelőgépet vagy más zöldségdarabolót használni, de akár kézzel is megoldható. Amit nassolnivalónak szánunk, azt vágjuk vékonyabbra, hogy ropogósra száradjon. Sütéshez és főzéshez lehet kicsit vastagabb, hogy amikor visszaduzzad, olyanná váljon, mint a friss zöldség, gyümölcs.


Mindig csak a reggeli órákban kezdjünk a gyümölcs előkészítéséhez, magozásához, darabolásához, majd minél hamarabb tegyük ki a Napra, vagy tegyük a langyos sütőbe. Éjszakára ne hámozzuk meg, és ne magozzuk ki, mert az éjszakai órákban könnyen el kezd romlani.

Mindig csak hibátlan, nem túlérett gyümölcsöt aszaljunk, mert száradás helyett, csak meg fog romlani. Éretlen gyümölcsöt sem jó aszalni, mert még nem elég magas a cukortartalma, nem lesz elég finom az aszalvány. Az aszalás eltart néhány napig, attól függően, hogy milyen vastagra van szeletelve a gyümölcs, hogy milyen magas a hőmérséklet, illetve mennyit süt a Nap. Érdemes az időjárás-előjelzést figyelni, és csak akkor nekikezdeni a szabadtéri, napsütötte aszalásnak, ha nem jeleznek borús, esős időt.


Akkor sincs nagy baj, ha a félig kiszáradt gyümölcsre borús idő jön. Ha már a gyümölcsöt kicsit megnyomkodva sem ereszti a levét, tegyük tepsire és száraz, kissé meleg helyen pl. a szekrény tetején aszaljuk tovább. De ha még túl nedves a gyümölcs, akkor tegyük inkább langyos sütőbe a tepsiket. Egymás fölé akár négy tepsit is rakhatunk, alacsony hőfokon (kb. 40-60 fok), alul-felül sütéssel, lehetőleg hőkeveréssel aszaljunk. Résnyire hagyjuk nyitva a sütőajtót, hogy a pára távozni tudjon. Egész éjjel szárítsuk. Ezt akkor is megtehetjük, ha egész nap a Napon volt a gyümölcs, de éjszaka is folytatva a folyamatot hamarabb készen lesz.


Amikor nem a szabadban, hanem már eleve a sütőben kezdjük az aszalást, a sütő hőmérsékletét a lédúsabb gyümölcsökhöz (pl. füge, paradicsom) állítsuk magasabbra (akár 60 fokra), a kevésbé lédúsakhoz alacsonyabb hőmérsékletűre. Fontos a megfelelő hőmérséklet, különben erjedésnek indul a gyümölcs és nem szárad. Ekkor is hagyjuk résnyire nyitva a sütő ajtaját, hogy a pára távozni tudjon.

A sütőben aszalás is hosszú ideig tart, éjszakára is ott kell hagyni, de muszáj időnként ellenőrizni, főleg az elején, mert ahogy szárad a gyümölcs, kissé lejjebb kell állítani a sütő hőmérsékletét. Amikor sütőben aszalunk, először egy kevés levet fog ereszteni a legtöbb gyümölcs, ezt mindenképpen öntsük ki a tepsiből, vagy a tepsin belül tegyük rácsra a gyümölcsöt.

A sütő általában a légkeverés ellenére sem teljesen egyenletes hőmérsékletű, ezért az egymás fölé rakott tepsiket időnként cserélgessük, hogy egyszerre legyen készen az összes. Ha ennek ellenére nem aszalódnak egyenletesen a gyümölcsök, az elkészülteket folyamatosan szedjük ki. Az ősszel érő gyümölcsök esetében mindig szükség van a sütő használatára, mert már nem emelkedik 30 fok fölé a hőmérséklet.


Akár a Napon, akár sütőben aszaltunk, a kész aszalványokat kb. 1 napig még szellős, napsütés nélküli helyen „hűtsük” le, szikkasszuk. Ezután tegyük csak csavaros fedelű üvegbe vagy vákuum fóliázzuk, a lényeg, hogy száraz helyen tároljuk.

Érdemes csak kisebb mennyiséget egy üvegbe vagy fóliába tenni, mert ha mégsem volt teljesen hibátlan a zöldség vagy gyümölcs (esetleg kukacos maradt) egy-egy darabja, nem romlik meg csak egy kisebb adag. De ha ilyesmi nem történik, akkor is egy felbontott üveget minél hamarabb el kell használni, fogyasztani.

Ki kell tapasztalni, hogy mikor számít „késznek” az aszalás, mert sok összetevős, hogy melyik gyümölcs, mikor, milyen kell, hogy legyen. Nem szabad csontszárazra aszalni, puha kell hogy legyen, de nem lehet nedves, mert akkor megromlik, akár az üvegben is meg tud penészedni. Viszont a vékonyra szeletelt alma, körte vagy banán, akkor jó, ha kissé ropogós, de nem törékeny.


A meggyet és a cseresznyét a szakirodalom szerint nem kell kimagozni, mert sok leve elfolyik, de a gyakorlott háziasszonyok szerint érdemes, és enyhén ki is kell nyomkodni egy kis levet, hogy gyorsabban aszalódjon.




Sárgabarackot és a szilvát magozzuk ki, vágjuk négyfelé a húsos, vastag gyümölcsöt. A sárgabarackot van aki meghámozza, van aki nem. Ha nincs meghámozva, könnyen megpenészedik.






Almát és körtét viszonylag könnyű aszalni, gyorsan szárad és nagyon finom mindkettő. Hámozzuk meg (hámozás nélkül is lehet) és vágjuk ki a magházat, majd vékonyra szeleteljük fel. Lehet kapni kézi almaszeletelőt, ami egy lépésben meghámozza, csumázza és fel is szeleteli az almát.




Füge általában későn érik, amikor már nincs elég meleg, ráadásul nagyon lédús gyümölcs, ezért félbe vagy négyfelé vágva érdemes sütőben aszalni.



A paradicsomot sokan zöldségnek hiszik, pedig gyümölcs. Nedvességtartalma is olyan magas, mint a gyümölcsöké, így hasonlóan kell aszalni is. Bár az íze nem olyan finom csemege, de ételekbe főzve jól használható. Aszalni a kevéssé magos paradicsomot érdemes, a kisebb szeműeket darabolva, a nagyobbakat szeletelve. A magokat és a magházat ki kell vájni, majd a kész szeleteket kissé megsózni, hogy ne penészedjen. Magas nedvességtartalma miatt csak nagyon meleg időben, vagy a sütőben, magasabb (60 fok) hőfokon kell kezdeni az aszalást, majd amikor már nem ereszti a levét, visszavenni a hőmérsékletet, hogy ne süljön meg. Gyorsan aszalódik. A kész paradicsom aszalványt le lehet önteni olívaolajjal a tároláshoz, de üvegbe zárva is eláll.





A zöldségek és fűszernövények nedvességtartalma alacsonyabb, mint a gyümölcsöké, ezért nem olyan kényesek az aszalás során sem. Hamarabb száradnak, kevéssé hajlamosak megromlani is.

A leggondosabb odafigyelés mellett is előfordulhat, hogy elsőre nem sikerül az aszalás. Ki kell ismerni a saját lehetőségeinket, a sütőnket és a gyümölcsök, zöldségek nedvességtartalma is változó. Gyakorlat kell hozzá, hogy felismerjük, mikor lehet már késznek tekinteni és elrakni az aszalványt.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Aszalás

Az aszalás (szárítás, dehidratálás) a legősibb és talán a legegyszerűbb módja a gyümölcsök, zöldségek, fűszer- és gyógynövények tartósításának. Jó érzés a kamrában tudni a nyár kincseit: lekvár,...


Érdekességek az aszalásról

Az aszalás régen nagyon elterjedt tartósítási módja volt a gyümölcsöknek, igaz akkor a víz elvonását a Nap melege oldotta meg, vagy aszalókemencéket építettek a paraszti udvarokon, ahol a fűtésnek...