A kerti tóban télen is van élet

Még az igazán hideg idő beállta előtt érdemes első lépésben iszaptalanítani kerti tavat. Ősszel sok lehulló lomb eshetett bele, de az egész évben képződő üledék sokszor nagyobb mennyiségű, mint amit beavatkozás nélkül el tudna viselni a tó életközössége.

A bele szálló por, a bele hullott virágok, levelek károsak, bomlásukkal terhelik a vizet, rontják a vízminőséget. Az iszap jelentős részét iszapszívó alkalmazásával eltávolíthatjuk, de iszapfaló baktériumokkal is rásegíthetünk a kerti tó iszapmentesítésére. Az iszapban lévő szerves anyag bomlásakor gázok szabadulnak fel, emellett több halbetegség kialakulása is az iszaprétegben kezdődik, és patogén férgek is szívesen tanyáznak ebben a masszában. A közhiedelemmel ellentétben iszapra nincs szükség egy kerti tóban, sőt jobb, ha azt rendszeresen eltávolítjuk.

Az iszapszívó géphez többféle fej csatlakoztatható, ezekkel egyszerűen eltávolíthatjuk az iszap nagy részét, de vigyázzunk, hogy minél kevésbé kavarjuk fel a vizet. Ezt a mechanikai megoldást jól kiegészítik az erre a célra kapható baktérium kultúrák. Ezek gyorsítják az iszap lebomlását a gázosodás megszüntetés mellett.

Ritkítsuk meg, és vágjuk vissza a növényeket

A vízi és parti növényzet lombozata késő őszre elpusztul, ezt is érdemes kiszedni a tóból. A parton gyökerezőket vágjuk vissza, hogy minél kevesebb levél, növényi szár tudjon belehullani, majd elrohadni a tóban, mert ez majd rontja a halak telelési körülményeit és túlélési esélyeit. A tó partjára ültetett évelő növények közül azokat, amelyek túlzottan elszaporodtak, ritkítsuk meg, mert nem szép látvány, amikor összenőve egymást igyekeznek elnyomni a különböző fajok.

Sok egynyári vízinövény is színesíti nyáron a tavat, ezek közül van amit fagymentes helyen kell teleltetni, mások elpusztulnak ugyan, de tavasszal utódaik újra megjelennek. A vízi jácint, vagy a kagylóvirág a nagy fagyot nem viseli el, de a békalencse is alaposan megritkul télen, ami sokszor nem is hátrány. A nálunk védett, a tavakban kedvelt rucaöröm bár ilyenkor elpusztul, mert kifagy, ám tavasszal az elszórt spórái kihajtanak majd. A nem télálló vízi növényeket a legegyszerűbb módon egy vízzel teli vödörben, fagymentes, de lehetőleg világos helyen tároljuk tavaszig.

A lombhullás idején tótakaró hálóval vagy ponyvával előzhetjük meg a levelek belehullását, majd alámerülését. Amikorra a tó vize folyamatosan 6-8 oC körülire lehűl, szüntessük be a halak etetést, és a szűrést is állítsuk le. Ilyen hőmérsékleten életfolyamataik lelassulnak, betelelnek, amúgy sem táplálkoznak sokat, tehát a vízbe szórt eledel is csak a vízminőséget rontja majd ekkortól.

Néha nem árt a teljes leeresztés

2-3 évente legalább egyszer, késő ősszel hasznos leereszteni a tó vizét is annak érdekében, hogy alaposan kiöljük belőle a moszatokat és az algákat, amelyek főleg nyári időszakban elszínezhetik a tavat. Ezektől úgy lehet megszabadulni, ha a víz eltávolítása után hagyjuk néhány napig száradni a tavat. Minél tovább tudjuk szárítani, annál jobb, bár ez felveti a kérdést, hogy addig hol tartsuk a halakat. A víz leengedése arra is jó alkalmat ad, hogy az esetleges sérüléseket kijavítsuk a tófólián, vagy a műanyag meder oldalán. A nem téltűrő halakat már a víz 10 fokos hőmérséklet alá süllyedése előtt érdemes bevinni, amelyek meg bírják kint is a telet, azok ekkorra elkezdenek telelni, egyre lassabban mozognak, egyre kevesebbet táplálkoznak. Csak olyan tóban hagyjuk benne a halakat, amely biztosan nem fog teljesen befagyni.

A tó teljes mélységében való befagyása megakadályozható, ha egyes részei megfelelően mélyek, vagy ha mozgatva van a víz, hiszen a folyók sem fagynak be… A víz mozgatása már egy kis teljesítményű szivattyúval, vagy levegőztetővel is megoldható, ezzel pedig megakadályozható a teljes keresztmetszetű befagyás. A víz melegítésével, és függőleges falú tavaknál fagytestek behelyezésével is folyékony halmazállapotban tarthatjuk a vizet fagypont alatti hőmérsékleten is.

Ilyenkor alkalom van rá, hogy a tó műszaki berendezéseit is kiemeljük, karbantartást végezzünk rajtuk. A szivattyúkat, azok csöveit víztelenítsük, hiszen ha nincsenek működésben, és beléjük fagy a víz, akkor tönkremennek.