Digitális rádiózás

Az Európai Unió irányelve szerint a tagországoknak 2011 végéig kell áttérni a digitális műsorszórásra. A kormány néhány hete elfogadta a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény módosításáról, valamint a műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslatokat (1014/2007. (III. 13.) Korm. Határozat). A határozat 5. pontja így szól:

"Annak érdekében, hogy a fogyasztók műsorválasztéka a jelenlegi földfelszíni analóg televíziós műsorszórás adta lehetőségekhez képest jelentősen növekedjen, és a műsorterjesztés minősége az elérhető technológiai fejlettséghez igazodva javuljon, a földfelszíni analóg televízió műsorszórást 2011. december 31-ig teljes körben át kell állítani digitális műsorszórásra."

A digitális átállás nemcsak a földfelszíni műsorszórást érinti, hanem valamennyi digitális műsorterjesztésre használt platformot: a kábeltelevíziós hálózatokat, a műholdas műsorszórást és a Magyarországon 2006-2007-ben megjelent hagyományos vezetékes telefonhálózaton történő internetes műsorterjesztést (IPTV) is. A műholdas és az IPTV rendszer már jelenleg is digitális, de a háztartások több mint felét kiszolgáló kábeltelevíziós hálózatok többsége egyelőre analóg. Itt a digitális átállás alapvetően az érintett kábeltársaságok üzletpolitikájától függ.
Fontos kiemelni, hogy a digitális átállás egyaránt vonatkozik a televízióra és a rádióra, ám természeténél fogva eltérő módon valósul meg e két médiumnál. Míg a televízió esetén az analóg földfelszíni műsorszórás leállását kell megvalósítani, addig a rádió esetén a műsorterjesztés digitális átálláshoz csak a lehetőséget kell biztosítani.

Sikertörténet nyugaton

Az európai országok közül leggyorsabban Nagy-Britanniában terjed a digitális rádiózás (DAB). 2004 végén 1,2 millió készüléket regisztráltak a brit háztartásokban, ami 178%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Számos nemzetközi piacon hasonló növekedés tapasztalható. A reklámok megjelenése után Dániában 1 év alatt 350%-kal nőtt a termék eladása, míg Belgiumban 2003-ról 2004-re 500%-kal emelkedett a háztartások birtokában lévő rádiókészülékek száma. Dániában jelenleg a lakosság 99%-a élvezheti csaknem 20 szolgáltató adását a DAB rendszeren keresztül. 2004 végére összesen 35 ezer digitális rádió talált gazdát, pedig év elején még mindössze 7 ezer darab eladását regisztrálták. Norvégia decemberben 4000 digitális rádió eladásáról számolt be. Jelenleg a norvég lakosság 70%-át fedik le a digitálisan fogható rádióadók, de hamarosan több népszerű FM-adó átirányítását tervezik. A World DAB Forum becslései szerint világszerte több mint 300 millió ember él valamilyen DAB digitális rádióadó vevőkörzetében. Az Eureca Research tanácsadó cég előrejelzései alapján 2010-re várhatóan csaknem 40 millió digitális rádió lesz Európában.

A digitális rádiózás helyzete Magyarországon

A DAB hazai bevezetését a Híradástechnikai Tudományos Egyesületen belül működő DAB Kör indította el (ma HTE Digitális Rádió Kör). Az első kísérleti adást a Magyar Rádió és az Antenna Hungária 1995. december 1-jén, a magyar rádiózás megszületésének 70. évfordulója alkalmából Budapesten kezdte meg. A kísérleti DAB-rendszer jelenleg nyolc rádióprogram sugárzására nyújt lehetőséget (multiplex), amelyből négyet használ ki a Magyar Rádió a Kossuth, a Petőfi, a Bartók Rádió, valamint a Classic+ részére. A műsorok mellett - egyelőre kísérleti jelleggel - programkísérő információk találhatók (Programme Associated Data, PAD). A sugárzás két adóberendezéssel történik, a Széchenyi-hegyi /250 W/ és a Száva utcai /250 W/ adókkal, melyek Budapestet és kb. 30 km-es körzetét fedik le. Az országos kereskedelmi műsorok multiplexbe illesztése a szabályozási háttér véglegesítése után válik lehetővé.

A DAB (Digital Audio Broadcasting) előnyei

• Vételjavulás: Mozgó gépkocsiban az analóg környezetben jelentkező torzítások, elhalkulások megszűnnek. Lakásban a készülék elhelyezése nem kritikus, hordozható készülékkel nem kell keresgélni a torzításmentes vétel helyét, az antenna beállítását
• Hangminőség javulás: CD minőség, a hangminőség a műsor igényeihez igazodhat, a dinamika a környezeti zajviszonyhoz állítható, zene/beszéd hangosságarány állítható. A DAB rendszerben az egyes audio programok adatsebességét MPEG-1/2 kettes rétegű audio kódolással csökkentik. Mindkét kódoló pszicho-akusztikus elvű, melyekben figyelembe veszik az emberi hallás frekvencia tartománybeli elfedési tulajdonságait, és az ennek következtében kialakuló dinamikus hallásküszöböt, a hallás idő tartománybeli elfedését és a hallás frekvenciától függő pontosságát.
• Programszám növekedés: a jó beszédminőségű csatornák száma szinte korlátlan.
• Felhasználóbarát kezelő felület: nincs hangoló gomb, listából választható ki a szolgáltatás, függetlenül attól, hogy az hol található, szolgáltatás összetevő választható a műsor műfaja (könnyűzene, hírek, stb.) és nyelve alapján.
• Járulékos szolgáltatások megjelenése: szolgáltatás, szolgáltatás összetevő nevének kiírása, műsorkísérő adatok (műsorcím, szerző, előadók, ezek életrajza, zenei műsor szövege, állóképes illusztrációk, pl. ismeretterjesztéshez), teletext jellegű szolgáltatások, multimédia, korlátozott interaktivitás.
• Közlekedési információk: automatikus átkapcsolás az aktuális szolgáltatásból abba a szolgáltatásba, amelyben a készülék helyére van érvényes közlekedési információ.
• Adatátvitel: közlekedésirányítás, műholdas helymeghatározási rendszerrel kombinálva, szöveges és képi információátvitel, multimédia.