Stégek létesítése

Vízjogi engedélyt kell kérni a vizek áramlási, lefolyási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásoló vagy megváltoztató vízi létesítmény megépítéséhez, átalakításához vagy megszüntetéséhez, valamint a vízi munka elvégzéséhez. Tipikus engedélyköteles tevékenységek: vízelvezetés, csatornázás, csapadékvíz elvezetés - a vezeték kiváltása is kútfúrás öntözés tavak stégek létesítése.
Stég létesítése minden esetben engedélyköteles. Magánszemély szabadon álló stéget nem építhet, jogi személy viszont igen. Ezek mérete általában a 10 négyzetmétert nem haladhatja meg, de ez is vizenként változik.

Aki például a Balatonnál stéget kíván létesíteni, annak a Balatoni Vízügyi Igazgatósággal kell mederhasználati szerződést kötnie. Ezt követően az önkormányzat jegyzője hozza meg a határozatot. Magánszemély csak úgynevezett bejárós stégre kérhet engedélyt, ami közvetlen kapcsolatban van az adott vízparti területtel. A stég maximális méretét az adott vízparti telek szélessége határozza meg, míg mélysége körülbelül 25-30 méter lehet.
Mederhasználati díjat is kell fizetni: egy méter szélességig 300 forint/négyzetméter, a szabadon álló stégnél vagy az egy métert meghaladó szélességnél pedig 600 forint/négyzetméter évente. Egy 6-8 négyzetméteres stég elkészítésének ára körülbelül 100-150 ezer forint. Fontos tudni, hogy új nádasba nyiladékot nem lehet vágni, ellenkező esetben komoly büntetésre lehet számítani.

Víziállás

A korábban leírt szabályozás nem tűnik túl egyszerűnek, és átláthatónak, hiszen e vízi tárgyakra vonatkoznak országos előírások, de az adott víz helyi szabályozását is ismernünk kell. Nagyon sokan, horgászás- vagy egyéb célból ezért a könnyebb végén fogják meg a dolgot, és engedély nélkül építenek ilyen vízi létesítményeket. Ez szabálysértésnek minősül, ám ha nem kapják el az illetőt építés közben, akkor nyert ügye van: amikor használja, azt mondhatja, nem ő építette, itt volt. Ha meg a nagy bürokrácián keresztül mégis bontási határozat születik, mivel nem tudják, ki építette, ezért állami pénzen bontják. Az illegális víziállás-építő, meg deszkákból ácsol magának egy újabbat.
A víziállás a meder talajába beépített, vagy a meder talajára támaszkodó tartókra rögzített padozat, amely a vízterületnek nem vízgazdálkodási célú (pl. horgászat, fürdőzés, napozás, tudományos megfigyelés, munkavégzés) használatát teszi lehetővé.

Víziállást telepíteni a Balaton medrére vonatkozó általános vízügyi előírások betartásával, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség, továbbá a víziállás tervezett telepítési helye mögötti parti ingatlan kezelőjének (tulajdonosának) eseti hozzájárulásával lehet. A hozzájárulásokban szereplő feltételek és előírások betartásával, a Polgármesteri Hivatal vízgazdálkodási hatósági feladatokat ellátó szervezeti egysége (a Városüzemeltetési Osztály) adja ki a létesítési engedélyt.
A Balatonon nádasokban csak kivételesen, a természetvédelmi hatóság eseti előírásainak betartásával szabad víziállást létesíteni, illetőleg arra engedélyt adni. A vízparti magántelkek előtt telkenként csak 1-1 db víziállást (bejáróstéget) szabad létesíteni. A víziállást csak jogerős létesítési engedély birtokában - az időszakosan engedélyezettet pedig csak a rendeletben meghatározott időszakban - szabad elhelyezni a tómederben.
Az időszakosan engedélyezett víziállás csak minden év április 1-je és október 31-e között tartható a tómederben. Ezeket október 31-éig, illetőleg a létesítési engedélyben előírt korábbi időpontig maradéktalanul (a víz alatti részeivel, alátéteivel, rögzítősúlyaival együtt) el kell távolítani a mederből. A víziállás szabályos és szakszerű telepítéséért, valamint az évenkénti eltávolításáért az engedélyes felelős.
A víziállásokat csak a létesítési engedélyükben meghatározott célra szabad használni. Az engedélyes köteles gondoskodni az általa igénybe vett mederrész és partszakasz rendszeres takarításáról és vízi növényzetének eltávolításáról, kivéve a védett nádasokat.

Úszóstég

Az úszóstég abban különbözik a víziállástól, hogy nem a meder aljába van rögzítve, hanem mondjuk levegővel teli hordókat szerelnek az aljára, amik a víz felszínén tartják, "úsztatják" azt. Ezek épp ebből kifolyólag a parthoz vannak rögzítve, és egy kis bejárórészt alakítanak ki, amin keresztül a partról megközelíthetők. A víziállás lehet egy tó közepén is úgy, hogy az csak csónakkal, vagy beúszva közelíthető meg.

Stégeket országszerte árusítanak, egy 4-5 négyzetméteres ára 150-250 000 forint között van, de ez csak az eszköz ára, az elhelyezést még nem tartalmazza. Stéget "vízijoggal" együtt is vehetünk az árak 400 ezer - 5 millió forint között változnak. A nagy árkülönbség abból adódik, hogy az ország mely részén, melyik taván található. Másrészt az olcsóbbak csak egy engedélyezett kisebb alapterületű úszóstéget tartalmaznak, tehát a stég jogszerűen "parkol" ott, ahol van. A legdrágábbak akár 40-50 négyzetméteresek is lehetnek komplett felszerelt akár többszobás faházzal, konyhával, fürdőszobával, azaz egy vízen található lakosztállyal.
A kisebb, olcsóbb stégek között is találhatunk ötleteseket, amelyeken 2-3 négyzetméteres zárható házikó van. Ezek eszközök tárolására, vagy egy ágy elhelyezésére is alkalmasak. A horgászat, vízisportok szerelmesei közül azoknak ajánlott csak stéget vagy víziállást, hozzá csatlakozó telek vagy parti rész nélkül venni, akik a kerttel kapcsolatos gondokat nem szeretnék vállalni. Így a "telek a vízen van". Nem kell sem füvet nyírni, sem gyomlálni.