A szakmában járatosak bizonyára ismerik a lépcsőképletet: 2m+Sz=63, ami a lépcsőn járás biztonságát és kényelmes használatát hivatott biztosítani. Eszerint a lépcsőfokmagasság kétszeresének (2m) és a lépcsőfok járófelületi szélességének (Sz) 63-64 cm legyen az összege. A lépcsőfokok méretét az átlagos lépéshosszból ezzel a képlettel lehet kiszámítani. A képletben az "m" a fellépési magasságot, az "Sz" pedig a belépési szélességet jelenti. A fellépési magasságot a lépcső elhelyezkedése is befolyásolja. A képlet "szépséghibája", hogy az átlagosan 63 cm-es emberi lépéshosszt alapul véve ideálisan csak 25-34 fokos hajlású lépcsőkre igaz.
Ezt úgy szokás korrigálni, hogy a fokoknál nem alkalmaznak homloklapot, vagy az ferde szögben áll a lépcsőlapra. Kényelmetlenebb megoldás az ún. váltólépcső, amelynél a járólapok nem teljesen egész lapok, hanem csak felesek, így a lépéseket jobbról balra váltogatva lehet a fokokon le- és fellépkedni. A csigalépcsők változó szélességű fokaival is módosítható a lépcső hajlásszöge, és az ideálisabb járóvonal. Így elérhető, hogy a lépcsők hajlás- illetve lejtésszöge akár 35-40 fok legyen.
A lépcsők különböző jellegzetességek alapján rendszerezhetők. Alakjuk szerint lehetnek ívesek, tört-, vagy egyenes vonalúak. A lépcsőkarokat a folyamatosan következő fokok összessége alkotja, pihenők nélkül. A pihenők mindig vízszintes lemezszerkezetek, amelyek a lépcsőkarok érkeztetése és indítása között helyezkednek el. A pihenők lehetnek közbülső- és emeleti pihenők.
A karok száma szerint a lépcsők egy-, két-, vagy többkarúak is lehetnek. A közöttük levő szabad tér az orsótér. A lépcsők járóvonala egy elméleti vonal, amelyen a belépési mélységeket és a pihenők szélességét kell kiosztani. Egyenes karoknál ennek a vonal a lépcső szélességének a mértani közepén, íves kar esetén az orsótér felöli harmadában kell lennie.
Mindezeket tartalmaznia kell a kiviteli tervdokumentációnak, beleértve a statikai terveket, a lépcsőkaronkénti alaprajzokat, a burkolatok terveit és az egyéb részletek terveit a műleírásokkal és a költségvetéssel együtt, amit a tervezőnek kell elkészítenie.
Következzen néhány alapelv, amire érdemes nagyobb figyelmet fordítani. Köz- és ipari épületek, és több lakásos lakóépületek lépcsőit csak a szabványban meghatározott tűzálló anyagból szabad készíteni. A járófelületek csak csúszásmentes kialakításúak lehetnek. Ha a lépcső kőből készül, e célra csak fagyálló anyagot lehet használni.
Egy lépcsőkarba 15 fellépésnél több fok csak külön engedéllyel készíthető, a fokok magassági és belépési méretét az előbb leírt képlettel kell kiszámítani. Az is nagyon fontos, hogy a lépcsőkar és a felette levő szerkezeti felület között minimálisan 2 m távolságnak kell lennie. Az emeleti és közbenső pihenők szélessége a karszélességnél 20, illetve 10 cm-rel legyen nagyobb. A lépcsőhöz tartozó korlátok és mellvédek mindenkor 1 m magasak legyenek, és ne szűkítsék a járható felületet.
A lakáslépcsőknél alaposan meg kell vizsgálni a rendelkezésre álló teret, mert a lépcsőkaroknak van egy minimális szélességi mérete. Ez 90 cm szabad lépcsőkar szélességet jelent, tehát a korlátok között ekkora helynek kell maradnia. A megfelelő kialakításhoz közel 2-3 m széles helyre van szükség. A fellépés magasságát a szintkülönbségből lehet kiszámítani.
Ha az elképzelt lépcsőhöz nem áll elégséges hely a rendelkezésre, akkor az átlagos lépéshossz 1-2 cm-rel csökkenthető. Erre jó megoldást kínálnak az ún. húzott karú lépcsők. Ha ez sem elégséges, akkor már csak a kör- vagy csigalépcsőlépcső jöhet számításba, amelynek teherhordása a függesztő szerkezetekre hárul, amik a födémbe és a padlóba vannak erősítve. Az ilyen függesztett lépcsőket vízszintes elmozdulás ellen merevíteni kell.
A betonlépcsők kivitelezéséhez zsaluzat szükséges, amelybe az acélbetétek behelyezése után tömörített beton kerül. Az alapanyag megszilárdulása és kizsaluzása után előbb a lemez alsó felületét készítik el, majd a lépcsőfokok kialakítására kerül sor. A monolit vasbeton lépcsőknél a pihenők is a lépcsőkarral együtt kerüljenek kialakításra.
Előre gyártott lépcsőkarok
Mód van arra is, hogy a lépcsőket előregyártó üzemek vasbeton termékeiből alakítsák ki. Az egyenes karú lépcső elemeknél a pihenőlemezek is előre gyártott elemek, sőt igény esetén a lépcsőkarral együtt kerülnek kialakításra, ha a lépcsőkarok mellett nincs teherhordó szerkezet, vagy többkarú a lépcsőházi elrendezés. A kész lépcsőelemeket daruval lehet a helyükre emelni, és szakszerű beerősítésük után azonnal használhatók a szintek közötti közlekedésre.
Az előre gyártott lépcsőkarok előnye, hogy az alsó felük már nem igényel vakolást, és beépítésük során nem igényelnek kiegészítő alátámasztást sem. Az egyenes lépcsőkarokat széles választékban gyártják, belépőszélességük 25,5-29,5 cm, a fellépő magasságuk pedig 16-18,5 cm között változik. A lépcsőkarok szélessége legfeljebb 150 cm lehet. A pihenőlemez mérete 150x150 cm, de csak felső- vagy alsópihenős elrendezés gyártása lehetséges. Mind két végén, vagy középen elhelyezkedő pihenőkkel nem gyártanak lépcsőkarokat.
Családi és sorházak kedvelt lépcsőtípusa az egyszer húzott "L" alakú, illetve a kétszer húzott "U" alakú, előre gyártott lépcsőkar. Az ilyen húzott karú, vasbetonlépcsők megfelelő geometriája és sima felületeinek a helyszínen történő kialakítása még a jó szakembereket is komoly feladat elé állítja. Sajnos a végeredmény sokszor messze elmarad a tervező és az építtető elvárásaitól. Ez elkerülhető, ha az ilyen lépcsőkhöz előre gyártott elemek kerülnek beépítésre. Ezek méretpontos, jó felület minőségű termékek, amelyek gyorsan beépíthetők, és a gyártó által biztosított acél rögzítő tüskékkel lehet beemelésükkor a helyükre rögzíteni. Két változatban, 90 fokos és 180 fokos irányváltással készülnek, legfeljebb 18 lépcsőfokkal és legfeljebb150 cm széles lépcsőkarral. Alkalmazásukkal nemcsak hibátlan felületű, kiváló szilárdságú és burkolásra kész lépcsőt kap az építtető, hanem az építkezést is gyorsabban lehet befejezni.