Otthonunkat, legyen az családi ház vagy lakás, hosszabb időtartamra építjük. Ezért fontos, hogy használóinak folyamatosan változó szükségleteit kielégítse. Ilyen megváltozott szükséglet lehet egy gyermek születése, idős vagy ápolásra szoruló családtag odaköltözése, ideiglenes vagy tartós sérülés, betegség.
Általános elvek
Minden helységben fontos a nagyobb tér, ahol egy kerekes székkel is meg lehet fordulni. Ez átlagban 150x170 cm-t jelent. Az elektromos kapcsolókat és lámpakapcsolókat helyezzük alacsonyabbra, mint az átlag lakásban (90-100 cm magasság optimális)! Kényelmes és nem túl drága megoldás a távirányítós lámpa- és egyéb kapcsoló használata. Az ablakokra, ha azoknak bukószárnyas része is van, szereltessünk fel nyitó kallantyút is (110 cm maximális magassággal) a könnyebb elérhetőség miatt.
A beépített padlófűtés óriási segítség, hiszen sok idős vagy mozgáskorlátozott ember lába gyakran hideg. A különböző szintek áthidalására számos, gyakran nem olcsó megoldást találhatunk (lift, lépcsőjáró, horizontális mozgatóeszközök stb.), aminek technikai részletei nagyban függnek az adott ház paramétereitől.
Ajtók, átjárók
Ha rámpát építünk, kiküszöbölhetjük a belépéssel kapcsolatos akadályt. Az sem mindegy, milyen a járda, a burkolat. A kaviccsal felszórt úton nem jó kerekesszékkel végighajtani. A törött járólapok, betonlapok is nehezítik a haladást, különösen, ha az egyes darabok között szintkülönbség van. Nem baj, ha olcsó a burkolat, csak legyen kopásálló, ellenálló a különböző fizikai behatásokkal szemben. A megengedett szintkülönbség 20 milliméter.
Ha mindössze néhány lépcsőfokot kell áthidalni, jó megoldás lehet az úgynevezett lépcsőemelő berendezés, ami alkalmas kerekesszék szállítására, és mint egy "mini-lift" a legalsó szintről felemeli a személyeket a legfelső fokra. Leginkább külső lépcsők esetén lehet ideális megoldás, viszont csak akkor alkalmazható, ha a szintkülönbség kevesebb, mint 2 méter.
Fontos az ajtók mérete a járókeret vagy tolókocsi méretei miatt, esetleg egy kísérő miatt. Az ajtó tokmérete sehol se legyen kisebb, mint 100x210 cm, egyéb méretek tekintetében a kilincsre érdemes még figyelni, ami lehetőleg ne legyen 110 cm-nél magasabban!
Előszoba
A lakásban előszoba vagy folyosó fogad bennünket. Kerekesszékkel azt a folyosót lehet használni, ami minimum 120 cm széles. A bejárati ajtó se legyen egy méternél keskenyebb. Amennyiben a lakás vagy ház folyosójáról nyílnak a különböző helyiségek, az ajtók miatt 150 cm-es legyen a minimális folyosószélesség. Figyeljünk arra, hogy ajtó, menekülési útirányba nem nyílhat (pl.: szobából folyosóra)!
Az előszobában, amennyiben tárlószekrényt, gardróbot helyezünk el, úgy annak alsó részének magassága ne haladja meg a 140 cm-t, mert így gyerekek, valamint a kerekesszékben ülők is könnyen elérhetik a vállfára beakasztott kabátokat. Törekedjünk az előszoba kellő megvilágítására. Kapcsolókat és dugaszoló aljakat 110 cm-nél magasabbra és 30 cm-nél alacsonyabbra ne helyezzünk.
Nappali, étkező
Az étkezőasztal körül hagyjunk elegendő helyet egy kerekesszéknek vagy járókeretnek. Az asztal lapja legyen állítható magasságú vagy körülbelül 80 cm magasan, és lehetőség szerint legyen kerek vagy ovális (így könnyebb kikerülni). Használjunk minél kevesebb szőnyeget, az ugyanis balesetveszélyes lehet, illetve a kerekek könnyen elakadhatnak bennük. A burkolat gyakorlatilag akármilyen lehet, csak a csúszásmentesség és a könnyű tisztíthatóság alapfeltétel.
Fürdőszoba
Az akadálymentesítéskor az egyik legkényesebb terület a fürdőszoba. Ki kell cserélni a csaptelepeket, a kádat zuhanytálcára vagy speciális kádra, a mosdókagylót lábazat nélkülire. Szintén lényeges szempont, hogy szükség esetén egy segítő is elférjen a helyiségben. Kád tervezésénél az is lényeges, hogy a csapja könnyen elérhető legyen egy külső ember számára is, és lehetőség szerint tartozzon hozzá egy leemelhető tusolófej is. Zuhanyzó esetén javasolt lehet a zuhanytálca elhagyása, ilyenkor egyszerűen a padlózat megfelelően kialakított lejtése helyettesítheti azt.
A falakat könnyen tisztítható burkolattal lássuk el, amik elég erősek is ahhoz, hogy adott esetben kapaszkodókat vagy lehajtható székeket szereljünk fel, a tükrökből pedig állítható magasságúakat válasszunk. A kézmosó tál alját lehetőség szerint ne építsük be, és a WC körül hagyjunk az átlagosnál nagyobb távolságot egy későbbi, esetleges WC-t körbevevő mobil kapaszkodónak. A csésze magassága gyakran túl alacsony egy mozgásban korlátozott embernek, azt azonban aktuálisan egy műanyag magasítóval könnyen meg lehet utólag is oldani.
Konyha
A konyha olyan helyiség, ahol sokféle és különböző tevékenységeket végzünk, cél tehát azok kényelmes és biztonságos elvégzése. Fordítsunk kiemelt figyelmet azon berendezések elhelyezésére, illetve az azokkal kapcsolatos munkafolyamatok - például sütés, főzés - megtervezésére, amelyek nem körültekintő használata súlyos baleseteket okozhat.
A biztonsági szempontok figyelembevétele az egyes konyhai folyamatok megtervezésénél, a konyhaberendezésénél különösen fontos. A konyháknál kulcskérdés a munkafolyamatoknak megfelelő funkcionális elrendezés. Az ételkészítés azzal kezdődik, hogy a hűtőből, fagyasztóból, kamrából előszedjük a hozzávalókat, azokat szükség esetén megtisztítjuk, megmossuk, majd következik az étel előkészítése a munkafelületen. Az előkészített anyagokból az ételt megfőzzük, kisütjük, a főzés vagy az étkezés után pedig elmosogatunk.
Nagyon fontos, hogy ezt a logikai láncot kövesse a konyhai berendezések elhelyezkedése. Az egyes konyhai munkafolyamathoz szükséges berendezések, munkafelületek a konyhában egymás mellett helyezkedjenek el (ne pl. átellenes falak mentén), különben a konyhában folyamatosan különböző helyekre kell nyúlnunk, illetve tennünk a szükséges hozzávalókat.
A konyha elrendezése szinte bármilyen lehet, de számos dologra érdemes odafigyelni. A tűzhely és minden munkafelület legyen 80-90 cm magasan vagy - "vegyes használat esetén"- legyen különböző magasságokban, és ne legyen alul beépítve, hogy kerekes székkel vagy egyéb székkel jól odaférhessünk hozzá. Tárolásra szereltessünk fel a falra alsó szekrényeket (120 cm magasságban), és használjunk mobil, lehetőleg kerekes bútorokat, amiket könnyen tudunk mozgatni. A munkalap szélessége optimálisan körülbelül 10 cm-rel legyen kisebb, mint az átlag szabvány - ha a konyhai gépek mérete ezt megengedi. A sütőt és a mosogatót érdemesebb magasabbra, és nem a földtől néhány centire szereltetni - így ülve könnyebben elérhetőkké válnak.
Súlyosan mozgássérült személyek lakásában a műszaki akadálymentesítés többletköltségeihez vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe, amely egyaránt felhasználható meglévő lakás korszerűsítéséhez, illetve új lakás kialakításához (építés, vásárlás). A támogatás kizárólag egyszer igényelhető. A támogatást maga a mozgássérült, vagy a mozgássérült személyről saját háztartásában gondoskodó közeli hozzátartozó (házastárs, egyenes ági rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülő, testvér) igényelheti, ha:
- mozgássérült személy munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette
- az állapotában a jövőben lényeges javulás nem várható, és
- a mozgássérült személy a teljesen mozgásképesek használatára tervezett, az általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, vagy az abban lévő lakást egyáltalán nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudja rendeltetésszerűen használni, és
- az épületben, lakásban lévő akadályokat többletköltségek árán lehet megszüntetni.
Új lakás építéséhez, vásárlásához legfeljebb 250 000 forint, meglévő lakás műszaki akadálymentesítéséhez legfeljebb 150 000 forint igényelhető. Ha a kérelmet nem a mozgássérült, hanem az őt saját háztartásában ellátó közeli hozzátartozója terjeszti elő, egységesen legfeljebb 100 000 forint támogatás fizethető.
Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes mozgássérültek egyesületéhez kell benyújtani, de a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségéhez (MEOSZ) címzetten. A támogatást a MEOSZ írásos javaslata alapján az erre felhatalmazott hitelintézet folyósítja. A támogatás felhasználásáról (az elköltés módjáról, a megvalósított akadálymentesítésről) a folyósítást követő 120 napon belül írásban be kell számolni a MEOSZ-nak. A megvalósított akadálymentesítést a MEOSZ ellenőrizheti.