Téli-nyári óraállítás

Magyarország a legtöbb nyugat európai országgal együtt az ún. GMT+1 időzónába tartozik, vagyis a Greenwich-i időhöz képest + 1 órával előbbre járunk. A Greenwich-i időzónában az európai országok közül gyakorlatilag csak az Egyesült Királyság és Portugália van, míg tőlünk keletre - Romániában és Ukrajnában is – egy órával mögöttünk járnak. És valamennyi nyugat európai ország tekergeti az órát tavasszal és ősszel.

Érvek és ellenérvek

Sokan amellett érvelnek, hogy Magyarországon az órák járjanak a GMT+2 időzóna szerint. Azt mondják, legyen minden esténk egy világos órával hosszabb! Ha Magyarországon az óráinkat egy órával előrébb állítanánk és a most használt GMT+1-es időzóna helyett a GMT+2 időzónát használnánk, akkor 2017-ben +71 olyan este lehetne, amikor este 20 óra után megy le a Nap. Ebben az új időzónában - óra szerint - minden nap egy órával később sötétedne, ami azért lenne jobb a mostaninál, mert a nappali világosság és a legtöbb ember ébrenléti ideje közelebb kerülne egymáshoz. Nyáron megszűnnének a nagyon korán világos reggelek, télen pedig nem lenne olyan korán sötét. A legtöbb ember estétől reggelig sötétben aludna, és akkor kelne, amikor világosodik. Minden este - amikor a szabadidőnk van - sokkal tovább lenne világos.

A váltás hatására egy kisváros által elfogyasztott energiát, ennek árát és káros környezeti hatását is megspórolhatnánk. Nagyságrendileg 132 Gigawattóra villamos energiát takarítanánk meg, ami körülbelül 5 milliárd forintba kerül.

Azt is mondják: Nyáron hajnali 4 után nem sokkal világosodik, de napkelte után mindenki alszik még legalább 1.5-2 órát. Reggel 8 órakor olyan magasan jár a Nap, hogy szinte napozni lehet. Még a leghosszabb nyári estéken is világítani kell lefekvésig 1-2 órát, ugyanakkor reggel átalusszuk, elpazaroljuk a világosságot, emiatt kell este lámpát kapcsolunk. Télen túl korán van sötét: decemberben már délután 4-kor.

A fenti célok eléréséhez, illetve a problémák elhárításhoz több út is vezethet. Maradhat minden a régiben, de megszüntethetjük az óraigazítást, és maradunk mindig a GMT+1-ben.Ez a nyári problémákon rontana. Előre is tekerhetjük az órákat és megtarthatjuk az óraigazítást is, és átmegyünk a GMT+2-be. De azt is lehet, hogy a GMT+2 zónát használjuk, és az óraigazítást is megszüntetjük.

Mégis úgy tűnik, a Magyarországon élő legtöbb ember számára az lenne a legoptimálisabb, ha óráinkat a jelenlegihez képest egész évben egy órával előbbre tekernénk és megtartanánk az óraigazítást. A másik pedig az óraátállítás megszüntetése lenne, és folyamatosan maradni a nyári időzónában.

Minden variációnak vannak hívei és ellenzői, és ez érthető is, hiszen a lakósság életformája, életmódja, bioritmusa, munkája és iskolája eltérő. A gazdasági érdekek is alaposan beleszólnak a mérlegelésbe. Nem baj, ha erről egészséges viták folynak, és talán ez az a kérdés, melyről tényleg népszavazáson születhetne döntés.

 Döntés csak tavasszal

December 8-án a parlament foglalkozott ezzel a kérdéssel, elhangzottak az érvek és ellenérvek. Az egyik képviselő szerint a magyar szokásrendszer alkalmazkodik az időzónához. A javaslat valójában egy időzónaváltást irányoz elő, mert ha elfogadnák, akkor Magyarország a kelet-európai időzónába lépne át. A javaslat ellen szól, hogy Kelet-Európát, Portugáliát Nagy-Britanniát és Írországot leszámítva jóformán az egész kontinens a közép-európai időt használja.

Arra is kitért, hogy a téli és nyári időszámítások elkészítésekor a téli számított alapnak, és később jött az ötlet, hogy az év egyes szakaszaiban az órákat állítsák át nyárira. Ha Magyarország a kelet európai időzónához tartozna, akkor határátlépéseknél mindig gondolkozni kellene, hogy át kell-e állítani az órákat, ami folyamatos vasúti menetrendi problémákat okozna. Az előnyök között szerepel viszont az energiamegtakarítás, a hosszabb világos időszakok nyáron. Az óraátállítások bioritmusra gyakorolt hatását még nem sikerült egyértelműen bizonyítani.

A javaslatot beterjesztő képviselő szerint a kérdés a teljes társadalmat érinti. A politikus arra kérte a képviselőket, hogy a vitából száműzzék a pártpolitikát. Kiemelte, hogy a társadalom nyolcvan százaléka egyhangú álláspontot vall a témában, és úgy gondolja, hogy nem kell fenntartani az évi kétszeri óraátállítást.

A kérdésről leghamarabb a tavaszi ülésszak során döntenek a képviselők, addigra az ügyben a kormánynak is sikerülhet egy szakmailag alátámasztott, egyöntetű álláspontot kialakítania.