Macskaméz

Ha stresszel a fa, akkor mézgásodik

A mézgásodást nem bizonyos gomba vagy vírusfertőzés, esetleg kártevő, hanem élettani folyamatok okozzák – nem konkrét betegség, hanem tünet. Tehát a három felsorolt csoport közül is szinte bármelyik jelen lehet, és kártétele következménye megnyilvánulhat mézgaképződésben is. A mézga azért alakul ki, mert a fa törzsében és az ágaknak a faszövetében (xylem) levő, tápanyagokat szállító edénynyalábok valamiért eltömődnek, és bennük emiatt a nedvkeringés megszűnik. A jelenség tehát rokonságot mutat az állatok és az ember szervezetében is előforduló keringési zavarokkal, például a szívinfarktussal.

Mivel a cukorból és szerves savakból álló folyadék nem tud tovább szállítódni a természetes útján, így a felszínre tör, megszilárdul és víztiszta vagy áttetsző, vörösesbarna anyaggá áll össze. A mézga megjelenésének közelében levő hajtások, virágok elszáradnak, elpusztulnak, hiszen ott a legjelentősebb a tápanyag ellátási zavar. A fa folyamatosan legyengül és kezelés hiányában elhal.

A mézga tudományos meghatározása szerint bizonyos fák megsérült kérgéből folyó sárgás, gumiszerű váladék. Népies neve igen találóan: macskaméz.

Az okokat tehát nehéz megállapítani, mert vannak bőven. Egyik ilyen ok a téli fagykárosodás, amelynek következtében a fagyrepedés szélén, a fagysebeken türemkednek ki a mézgacseppek. Előidézheti a mézgásodást extrém mértékű helytelen metszés, mondjuk egy szakszerűtlenül elvégzett faifjítás. Az állandóan nyirkos, hideg talaj, a fényhiányos termőhely, a sok vagy kevés víz, bizonyos betegségek (monília, vírusok, levélfodrosodás stb.) elterjedése és a jégverés is mézgásodást eredményezhet. Magas talajvízszint is okozhat mézgásodást, vagy a túlzott nitrogéntrágyázás. A mézgásodás folyamata gyakran jelentkezik a kajszibarack, őszibarack és a mandulafákon, de előfordul cseresznyefákon és meggyfákon is.

Amennyiben növényvédelmi problémára gyanakszunk, akkor tudnunk kell, hogy mézgásodás indulhat rovarok, például a nagy farontó lepke károsításakor vagy – jellemzően a kajszinál és az őszibaracknál – gutaütés betegség kialakulásakor. A gutaütés komplex betegség, mivel azt mind gombás, mind baktériumos betegségek, fertőződések okozhatják (külön-külön de egyszerre is). Számolnunk kell azonban fitoplazmás betegségekkel is, amelyek a gutaütés tüneteire emlékeztetnek. Gutaütéskor a beteg fák levelei először csak lankadnak, majd sodródnak, élettelenül lógnak a fán. Részleges vagy teljes korona elhalást okoz. Mézga itt is megjelenhet. A mézga tehát valamilyen stressz hatására képződhet.

Kismértékben megjelenő mézgacseppek még nem feltétlenül okozzák a fa pusztulását, így a fát érő stressz hatások ellenére akár több évig is életképes lehet. Védekezésképpen a mézgás területet vágjuk ki egészen az egészséges részig, majd a sebet faseb kezelővel kezeljük.

Régen használták is a mézgát

Macskaméznek hívva elrágcsálták, vagy borban feloldva köhögés csillapítóként és sebfertőtlenítőként alkalmazták. Rómában is ismerték, sok kozmetikai készítményükben leírták. De a hajóépítésben, a művészetben és az iparban is dolgoztak vele.