Már dolgoznak a poloskacsapdán

Csupán néhány éve jelentek meg az országban, és roppant mértékben elszaporodtak. Növényevő fajok, az emberre nem jelentenek veszélyt. De elterjedésük jelentős károkozással jár, mert valósággal ellepik a mezőgazdasági területeket, a házak körüli kiskerteket, de még a balkonon tartott növényeket is. A közvetlen kár is igen komoly, mert poloskajárás után fogyaszthatatlanná válnak a zöldségek, gyümölcsök, de a szakemberek szerint egyáltalán nem lebecsülendő a közvetett károkozás sem, hiszen a nagy egyedszámban megjelenő rovarok mindenkit zavarnak, aki csak találkozik velük.

Vándorpoloska és a márványospoloska

Az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói a vándorpoloska és a márványospoloska külső és belső parazitáit próbálják feltárni, azzal a hipotézissel dolgozva, hogy ezek az élősködők segíthetnek a populációk egyedszámának csökkentésében. Próbálják azt is kideríteni, hogy milyen növényeket preferálnak, ami azért lényeges, mert van esély arra, hogy az értékesebb növényeink közé olyan, számunkra kevésbé értékes növényeket ültessünk, amelyekre inkább át tudjuk csábítani a poloskákat.

A kutatók egy környezetbarát gyérítési módszer kidolgozásával is foglalkoznak. Pontosan azt a jelenséget igyekeznek kihasználni, amellyel az utóbbi hetekben rengetegen szembesültek: együtt, nagy számban vonulnak el telelni. A kutatók modellezik a jellegzetes telelőhelyeket, mégpedig azért, hogy egy könnyen és egyszerűen megsemmisíthető csapdát fejleszthessenek ki. A csapdákkal sajnos nem lehet majd teljesen kiirtani ezeket a kártevő rovarokat, de az egyedszámuk remélhetőleg jelentősen visszaszorítható majd.

Mivel a modelleket, majd a csapda prototípusait a természetben is tesztelni kell, a kutatás erősen ki van téve a környezeti tényezőknek. Ha elhúzódik a meleg ősz, vagy enyhén alakul a téli időjárás, az megbolygathatja a poloskák telelését, és mindez nehezíti az eredmények értékelését. A kutatást finanszírozó pályázat 2020-ban ér véget, a remények szerint akkorra már egy poloskacsapda prototípust le fognak tudni tenni az asztalra a szakemberek.

MTA nyomán

Zöldes színezetű vándorpoloska (Nezara viridula), trópusi eredetű, a kutatás feltételezi, hogy Etiópia környékéről származik

Barnás mintázatú márványospoloska (Halyomorpha halys), Kelet-Ázsiából származik