Télikertek

Hideg, temperált vagy meleg

A részletek természetesen nagyon fontosak, mivel nem mindegy, hogy fém, vagy faszerkezetű maga az építmény, mint ahogyan az is lényeges, hogy mekkora az alapterület nagysága, és ez milyen funkciók ellátására alkalmas. Ez részben függ a tájolástól és a klímájától is, azaz hogy fűtött, vagy fűtetlen az adott terület és milyen épületrészben került kialakításra. Városi lakókörnyezetben, vagy ahol korlátozott hely áll a rendelkezésre, csak a télikertet pótló megoldásokra van mód. Ilyenek az ablakkertek, vagy az épület beépített teraszának üvegezett beépítésével létrehozott belső szobakertek. Ezek a kis alapterületű helyek ugyan nem igazán mondhatók télikerteknek, ám funkcióit tekintve mégis hasonlók a nagyobb télikertekhez, amelyek a klímájuk szerint eltérő funkciót tölthetnek be.

A hideg télikertek fűtetlenek és csak a széllel, a csapadékkal szemben nyújtanak védelmet a téltűrő dézsás növények számára a fagyos időszakban. Ez többnyire a nagyobb teraszok minden oldalról történő beépítésével alakítható ki, és jó átmenet lehet a későbbiekben a lakóházhoz történő összekapcsolással a fűtött télikerté történő átalakításhoz. Jó hőszigetelő jellemzőkkel rendelkező üvegezéssel és alumínium, műanyag vagy fa szerkezetes vázzal gyorsan, és külön engedély nélkül alakítható ki az építmény. A hideg télikert az időjárástól védett kerti laknak mondható, ami addig használható, ameddig a külső hőmérséklet ezt lehetővé teszi. Fűtési lehetőség nélkül a tél folyamán csak korlátozottan használható, ám az itt elhelyezett növények zöldellő látványa a leghidegebb napokon is élvezhető. Az egyrétegű üvegezésű üvegtáblákkal határolt üvegházat még télen is viszonylag gyorsan felmelegíti a napsugárzás, így a dézsás és futónövények ebben a környezetben nagyon jól érzik magukat.

A temperált télikertek közepes, 5-15 fok közötti klímája átmenetet képez a hideg, és a fűtött télikert között. Télen ugyan ez a terület sem alkalmas kinti tartózkodásra, ám megfelelő hely arra, hogy a növények a legoptimálisabb körülmények között vészeljék át a hideg évszakot. E mellett megfelelő árnyékolással és rendszeres szellőztetés mellett még nyáron sem emelkedik a télikert hőmérséklete a 25 fok fölé. A mérsékeltebb hőmérsékleti viszonyok leginkább a mediterrán klímát kedvelő növények számára előnyös, amelyek így hozzájutnak a számukra szükséges téli pihenéshez.

A meleg, és többnyire a lakóházhoz kapcsolódó télikertek egész évben használhatók. Az ilyen épületrészek jól szigeteltek, fűtését kandalló, vagy kályha, illetve szegély- vagy padlófűtés biztosítja a téli időszakban. Ezzel biztosítható a lakással megegyező, kellemes komfortérzet. A szerkezetük kialakítására több megoldás között lehet választani. A tartószerkezetük többnyire alumíniumból, műanyagból vagy fából készülhet, ám ezek kombinációjára is lehetőség van. Ebben az esetben a külső burkolatokhoz alumínium idomokat, a belső borításhoz pedig fát szoktak használni. Az üvegelemek két- vagy háromrétegű 4-16-4 LowE argon összetételű szigetelt üvegtáblákból készülnek. A tetőt a hatósági előírásoknak megfelelően biztonsági ragasztott üveg fedi, és a szellőzést nyitható oldalelemek, vagy szellőző ablakok szolgálják. Ez azért szükséges, mert csak így biztosítható az előírt hőveszteségi értékek betartása. Az üvegház szigetelése és a fűtésének kialakítása a fűtött télikert kellemes klímájának megtartása miatt növeli ugyan a fűtés költségeit, ám ez szükséges feltétele a helyiség egész évi használatának.

A fűtés lényege a fűtött télikerteknél az áramló meleg levegő. Ez magában tartja a vízpárát, az ugyanilyen hőfokú, de álló levegőből pedig kicsapódik a pára. A meleg levegő cirkuláltatásával ez elkerülhető. Mivel a télikertek nagy lehűlő felülettel rendelkeznek, a profilok és az üvegfelületek a hőszigetelés ellenére is hűvössé válhatnak, és a nem eléggé meleg levegőből kicsapódhat felületükön a pára. Ez két módon előzhető meg. A helyiség statikus túlfűtésével, amivel elég meleg álló levegő képezhető, amiből már nem csapódik ki a pára, és egyben a belső felületeket is magasabb hőfokúra emeli. A másik megoldás, hogy a télikertben konvekciós, azaz meleg levegőt áramoltató fűtés gátolja majd a pára kicsapódását. Ilyen pl. a padlóba süllyesztett és ventillátorral is ellátott szegélyfűtés.

Azzal, hogy ebben a helyiségben télen is viszonylag állandóan 18-20 fok körüli a hőmérséklet, a szobanövények, a mediterrán, és trópusi növények is ideális körülmények között tarthatók. E mellett ez a hely növeli a lakótér nagyságát, különösen, ha ennek az igénynek megfelelő bútorzattal rendezik be.

A fűtött télikerteknél a tájolásnak is elég nagy a jelentősége, mivel a fényviszonyok befolyásolhatják a használatukat. A legszerencsésebb a keleti fekvésű télikert, mivel a hajnali lehűlést követő időszakban a kelő Nap sugarai átmelegítik a teret, viszont a délutáni időszakban nem hevül túl. A leggyakoribbak azonban a déli tájolású télikertek, mert a napfény hatása így egész évben érvényesül. A nyugati tájolás a legelőnytelenebb, mert a napközben felmelegedett levegő estig még tovább hevül. Az északi irányban tájolt télikertek viszonylag ritkák, előnyük, hogy ezzel megoldható a többnyire hűvös házrészek hővédelme. Az ilyen télikertek jellemzője a kiegyenlített fényviszony, ám a jó hőszigetelésre, fűtésre nagyobb gondot kell fordítani. Viszont az árnyékolás és a több nyílászáró költsége megtakarítható. A tájolást azonban jelentősen befolyásolja az adott épület elhelyezkedése, és a télikert mérete is.