Fények az otthonokban

Embernek, növénynek

A lakásban a fények színe és intenzitása tehát egészségügyi szempontból is fontos. A LED-es izzók csomagolásán is találkozunk azzal a fogalommal, hogy meleg vagy hideg fényt bocsát ki az adott eszköz. A meleg változatok sárgás, a hidegek pedig kékes fénnyel világítanak, és természetesen a köztes tartományokban a fény színe is a két szélsőség között van. Az alacsony Kelvin-érték meleg, a magas Kelvin-érték pedig hideg színt jelöl. Pihenéshez tehát nappaliba és hálószobába inkább a meleg színű fényt ajánlott használni. Munkához, olvasáshoz pedig a hideg színű fényforrást alkalmazása javasolt.

A régi, hagyományos izzólámpa színhőmérséklete 2800 K körül volt. Ez az az érték, aminél a tárgyak színét kicsit sárgásabbnak látjuk, mint ahogy azt nappali fényben érzékelnénk. A LED-es világításban az első izzók színhőmérséklete 6500 K körül volt, ezért a megszokotthoz képest a szem számára kellemetlen, hideg, kékes színűnek hatott, nem is igazán kedvelték az emberek. Emiatt később a hagyományos izzólámpa fényét utánzó sárgás, meleg fehér LED-es világítási forma is piacra került. A hagyományos izzólámpa színhőmérséklete 2700-3400 K körüli, ezeket az értékeket tartjuk meleg fehér fénynek. Ma már sokféle színhőmérséklet közül választhatunk, de az ideális fényt például a nappaliban úgy is megoldhatjuk, ha a csillárba melegebb és hidegebb színhőmérsékletű izzókat is teszünk.

A napfény színhőmérséklete évszaktól, napszaktól és időjárástól függően változik. Kültéren, derült időben, átlagos napsütés esetén ez az érték 5600 K. Hajnalban és esteledéskor a színhőmérséklet 2500 K-re is csökkenhet. Nyílt tengeren, vagy magas hegyekben a színhőmérséklet 10000-20000 Kelvint is elérheti. Tehát kültéren sem mindig ugyanolyan a fény, így a lakáson belül is nyugodtan igazíthatjuk ezt az adott helyiség funkciójának megfelelően.

Ha egy szobába kizárólag hideg fehér LED-ekkel világítunk, és ott hosszabb időt – pár órát – töltünk, akkor a szemünk számára a hideg fehér lesz a természetes, s ha ezután egy meleg fehér, hagyományos izzólámpákkal megvilágított szobába, mindent sárgásban látunk majd – rövid ideig. Az után szemünk, agyunk beállítja a „fehéregyensúlyt”.

A színterápia áldása

A színek befolyásolják életünket, érzéseinket, hangulatunkat, lelkivilágunkat, gyógyító hatással vannak a testünkre és lelkünkre. Korában már lapunkban is írtunk arról, hogy az egyes szobák, helyiségek falának színe hogyan hat ránk. A színek hatásai egész érdekes dolgokat produkálnak, néha kisebb érzékcsalódásokat is. Ilyen, amikor ugyanolyan hőmérsékletű szobát hűvösebbnek érzünk, ha fehér vagy kék a fala, mintha narancssárga vagy vöröses.

Tudományos kísérletek és kutatások támasztották alá a színek anyagcsere-, ideg- és immunrendszerre kifejtett pozitív hatását. A színterápiás kezeléseken is a színek gyógyító hatását használják ki a szakemberek: egyes színek energiával töltenek fel, míg mások megnyugtatnak, ellazítanak. Ha megtanuljuk, hogyan hatnak ránk a színek, akkor hatásosan tudjuk alkalmazni a színterápiát, és így rengeteg energiához juthatunk, amikor szükségünk van rá. Ez azon alapul, hogy a színek valójában adott frekvenciával rendelkező elektromágneses rezgések.

A színek gyógyító hatását könnyen nyomon követhetjük a pulzus, a testhőmérséklet, a vérnyomás jó irányú változásán. A színek befolyásolják az oxigénellátást, az emésztőnedvek kiválasztását, a vérsejtek képzését, sőt az immunrendszert is szabályozzák. Nils Finsen professzor 1903-ban orvosi Nobel-díjat kapott a fényhez és a színekhez kapcsolódó kutatómunkájáért, ő volt, aki tudományosan igazolta, hogy a színek önálló erők, amelyek – ha érintkezésbe lépnek az emberi testtel – egyértelmű reakciókat váltanak ki, amelyeknek semmi közük a szuggesztióhoz.

Melyik szín mit üzen?

A színterápiának kiterjedt irodalma van, így csak pár példát emelnénk ki. A vörös szín izgalomba hoz, stimulál, felerősíti az érzelmeket, fokozza az étvágyat. Emellett önbizalmat növelő hatása is van, erőt, energiát, dinamizmust kölcsönöz. Serkenti a vérkeringést, ideális vérellátási zavarok, vérszegénység, vashiány kezelésére. Ám nem javasolt gyulladásos tünetek esetén, valamint olyanok számára sem, akiknek magas a vérnyomása. Hosszú távon idegességet, fejfájást és kimerültséget okozhat.

A piros színnek erős hatása van. Ettől a színtől bárki erősebbnek, életrevalóbbnak érezheti magát. Szabályozza adrenalin-termelésünket, így köze van a hormonok kiválasztásához is.

A narancssárga energetizáló, vitalizáló, meleg, aktív szín, átmenet a sárga és a piros között. Fokozza az életkedvet, a kíváncsiságot, az optimizmust és a kreativitást. Felfrissít, növeli a fizikai erőnlétet, mozgásra ösztönöz, enyhíti az izomfeszültséget, a görcsöket.

A sárga a Nap színeként, „beragyogja” hangulatunkat és meleget sugároz, inspirál, lelkesít, stimulál, erősíti idegeinket. Növeli a boldogságérzetet, az optimizmust, jó hatással van az idegrendszerre.

A zöld a legpihentetőbb szín az emberi szem számára. Segít érzelmileg összhangba, egyensúlyba kerülni, valamint növeli a boldogságérzést, és harmóniát sugároz. A zöld szín segít az izmok, az idegek és a gondolatok megnyugtatásában. A zöld ellazít, megnyugtat, ezért kifejezetten jó kimerültségre, idegességre.

A kék színből tisztaság, csendesség és hűvösség árad, harmónia, biztonság, nyugalom, a feloldódás, végtelenség érzését kelti. Higgadtságot, stabilitást közvetít és segít a harmónia megteremtésében, ezért is nagyon jól illik meditációs terembe, vagy olyan helyiségbe, ahol relaxálnak.

A fehér a tisztaság, ártatlanság, a béke és a remény színe, jelképe. Mindemellett frissítő, energizáló hatása is van. Ruházatként figyelemfelkeltő, a szemlélő számára a kiegyensúlyozottság és a tisztaság hatását kelti. A semlegessége révén kiemeli a környező színeket, így kontrasztként a többi szín erősítésére is használhatjuk. A fehér minden színt egyesít magában, és mivel a fehérnek van a legmagasabb rezgésszáma, a gyógyítás terén kifejezetten erős hatással bír.

Izzók növények számára

Egyre többen használnak növénylámpákat otthonukban. Ezek a fények elősegítik a növényi fotoszintézis folyamatát, így a növények gyorsabban tudnak fejlődni. A szobai körülmények – egy-két növényt leszámítva – nem a legideálisabbak, és ez főleg a megfelelő minőségű fény hiánya és intenzitása miatt van. Amiből a téli időszakban még kevesebb van. Ezen a problémán javítanak a növénylámpák. A LED-es növénylámpák további előnye, más típusokhoz viszonyítva, hogy a hatásfokuk többszörösen nagyobb, ugyanakkor egészen közel lehet helyezni a növényhez, mert nincs sugárzó hő.

A kék fény elsősorban a növények vegetatív szakaszában hasznos (növekedés, levélfejlődés), míg később a virágzási fázisban inkább narancssárga és vörös fényre van szükségük. A növénylámpák fotoszintetikusan aktív sugárzást bocsájtanak ki, ez a PAR. A „fotoszintetikusan aktív”azt a fényspektrumot jelenti, amit a növény ténylegesen hasznosítani tud. Emellett a fénynek elég erősnek is kell lennie, hogy aktiválja a növényi sejteket.

Jó tudni, hogy lámpa által bevilágított terület minél nagyobb, annál kisebb lesz a fényintenzitás. Ennek oka, hogy minél nagyobb a távolság a növény és a lámpa között, annál nagyobb lesz a lefedett terület is. Ezzel együtt azonban csökken a fény intenzitása is.

A növénylámpák közül a LED típusok annak köszönhetik népszerűségüket, hogy hihetetlenül alacsony fogyasztás mellett képesek erős, intenzív fényt kibocsájtani. A felépítésükből adódóan rugalmasan variálhatják a fény spektrumát, hiszen az egyes diódák különböző tartományokon bocsájthatnak ki fényt.