A sokoldalú fenyők

2022-12-18 20:15:40 | Módosítva: 2022-12-18 20:20:01

A fenyőféléknek nem a tél a kedvenc évszaka, mivel sokuk áldozatául esik az ünnepnek ilyenkor – egy kis csillogást követően. Az örökzöldek egész évben velünk vannak a kertekben, sokféleségüknek köszönhetően: szoliternek, sövénynek, árnyékadónak vagy törpe növésű ágyásdísznek is ültethetők. Az idei nyár sem az ő évszakuk volt, a rég nem látott aszály jelentős károkat okozott bennük – még az öntözött kertekben is.


A növényi élet bolygónkon 400 millió éve alakult ki, a fenyők ősei pedig már 200 millió ével ezelőtt is éltek a Földön. A ma ismert fajok jelenlegi formájukban nagyjából 60 millió évvel ezelőtt alakultak ki. A fás szárú növények is – csakúgy mint a többi – egy örökletes és a környezeti tényezőkhöz alkalmazkodott ritmusban élnek. Ez a lombhullató fákon jobban látszik, hiszen minden évszakban teljesen más képüket mutatják, ám e ritmus a fenyők életében is megvan, csak számunkra, emberek számára ez kevésbé észrevehető.

De miért van az, hogy egyes növények örökzöldek, mások lombhullatók? A lombjukat az örökzöldek is hullatják, csak nem egyszerre, így nem „kopaszodnak” meg télire. A különbség oka abban lehet, hogy a fenyőfélék és más örökzöldek ősibb növények, mint a lombhullatók, azaz a lombhullatás, és az ezt követő pihenőidőszak beiktatása később alakult ki a növényvilágban. Oka a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás lehetett.


Begyógyítják sebeiket

A gyanta a fenyőfélékben képződött balzsamoknak a beszáradt maradványa, ami a növények anyagcseréje során speciális sejtekben képződik, és a gyantajáratokban tárolódik. Amennyiben valahol megsérül a fa, akkor ott a gyanta is megjelenik védve a növényt attól, hogy a sérülésen át kórokozók és kártevők bejussanak. A tobozok felnyílásában is fontos szerepe van a gyantának. Az érett toboz járatait a gyanta eltömíti, ezzel megakadályozva annak további vízellátását. Így a toboz száradni kezd, emiatt felnyílik, és így szabadulnak ki belőle a magok. A borostyánkő az őskorban élt fenyők tengerbe jutott gyantájának megkövesedett változata.

Hosszan átfagyott talajban kiszáradhatnak

Az örökzöld növények igényeit tekintve – bár fajonként eltérőek lehetnek – van néhány dolog, ami közös bennük. Legfontosabb, hogy mivel télen is van lombjuk, így ekkor is vesznek fel vizet a gyökereiken keresztül – keveset, de arra a kevésre szükségük van. Ha a talaj hosszú ideig átfagyott körülöttük, akkor ez a relatív vízhiány a pusztulásukat is okozhatja. Azaz van víz a talajban, csak épp fagyottan, szilárd halmazállapotban, ami gyakorlatilag felvehetetlen a növények számára. A megoldás: a fiatalabb növények tövét takarjuk vastagon lombbal, így alattuk a talaj nehezebben fagy át, vagy hamarabb felolvad. Nagyméretű idősebb példányoknál ez szükségtelen már, hiszen a fagyhatárnál mélyebbre hatolnak a gyökereik. A törpe változatoknál pedig idősebb korukban is szükséges lehet a takarás, mert sekélyen gyökereznek. A kőedénybe ültetett örökzöldek vannak a fagy miatti relatív vízhiányból eredő kiszáradásnak legjobban kitéve.

Ha behavazódtak…

Az örökzöldekre hullott havat még frissen rázzuk le, mert anyagcseréjüket ez kedvezőtlenül befolyásolja, és ágak törését is eredményezheti a hó okozta terhelés. De ha már rájuk fagyott a hó, akkor hagyjuk, hogy majd az olvadás letakarítja, mert számtalan apró sérülést okozhatunk a leveleken azzal, ha ilyenkor távolítjuk el a havat. Amennyiben már a tűlevelekre ráfagyott havat ütögetjük le a növényről, akkor több kárt csinálunk, mint hasznot. Az így okozott sérüléseken keresztül később óriási lesz vízvesztesége a növénynek, ami a pusztulásához is vezethet.

Ha túl lesznek a téli időszakon örökzöldjeink, akkor később se hanyagoljuk el ezeket. Többségük szereti a nyári időszakban a párás levegőt, ami hazánk területének nagy részén nem adatik meg nekik. Meghálálják, ha este vagy kora reggel vízzel permetezzük a lombjukat, szinte átmosva az egész növényt. Ez nem csak a pára, hanem pormentesítés miatt is jó, a leveleken a por árnyékol, gátolja a fényt, ami miatt lassabban fejlődhet a növény.


Így tartsuk életben a gyökeres fenyőt

Elég groteszk helyzet, hogy a szeretet ünnepére állítunk egy jelképet, a karácsonyfát, amit gyakorlatilag feláldozunk a szeretet ünnepének kapcsán. Azzal szokták vigasztalni az így gondolkodókat, hogy ezek a fák erre a célra lettek termesztve, nem erdőből vágták ki őket. Ez igaz, de ha már adott egy fa, amit 2 perc alatt ki lehet vágni, vagy 22 perc alatt ki lehet ásni gyökerestől, akkor miért ne élhetne tovább, javítva a környezetünk látványát és levegőjét is még évekig? A gyökeres karácsonyfát célszerű fagymentes, de hűvös helyen tartani az ünnepekig, és lehetőség szerint minél kevesebb időt töltsön a fa a meleg szobában. Tegyük egy nagy vödörbe a tövét, és szórjuk körbe homokkal. Ez stabilan tartja a növényt, de csak akkor, ha a homokot folyamatosan nedvesen tartjuk, és azt is meghálálja a növény, ha naponta vízzel megpermetezzük, ameddig bent van.

Nem feltétlenül a szobában, inkább előszobában vagy a lakás leghűvösebb helyiségében állítsuk fel az ünnepekre a gyökeres karácsonyfát. Pár napos bent tartózkodása után néhány napig szoktassuk hidegebb hőmérséklethez, és ha nem fagyott a talaj, akkor ki is ültethetjük a kertbe. Fagyott talaj esetén ezzel tavaszig várni kell, addig is hűvös helyen, például a garázsban, a homokot rendszeresen nedvesítve várja meg a fa kiültetésének idejét.

A díszeket óvatosan tegyük fel, és vegyük le, olyan csíptetőket ne használjunk, ami az ágakon, leveleken sérülést okoz, mert e sérüléseken gyorsan távozik a víz a fából, tehát egy fenyő képes úgy is kiszáradni, hogy öntözzük, de annyi levélsérülést szenvedett, hogy azon keresztül emberi példával élve „elvérzik.” A kiültetésre szánt fán csillagszórót és gyertyát se égessünk.

Nem feltétlenül csak a szokásos fenyőfajok alkalmasak karácsonyfának, bármilyen örökzöld fenyő, tuja, ciprus, boróka jó erre a célra. Az sem szerencsés, ha a fa a plafonig ér, mert minél kisebb a fa, annál könnyebben viseli az átültetéssel és a karácsonnyal kapcsolatos megpróbáltatásokat. Kis odafigyeléssel bármelyik fenyő tavasztól a kertünkben folytathatja pályafutását.

Sok mindenre jó a fenyő

A lucfenyőnek és az erdei fenyőnek számos felhasználási módja ismert. A fenyőolaj használható aromalámpába párologtatásra, aromafürdő készítéséhez, inhalálásra, arcszesz készítéséhez. A erdeifenyő olaj antimikrobiális, keringésfokozó és tonizáló hatású. Gyakori alkotórészei a különféle légúti megbetegedések kezelésére ajánlott orr- és légzéskönnyítő mellkasi kenőcsöknek, inhaláló szereknek. Izom-, és idegfájdalmak esetén ajánlott masszázs- és fürdőolajoknak, a különféle fürdőkészítményeknek, bedörzsölő szereknek és kenőcsöknek.

Meghűléses megbetegedéseknél érdemes bázisolajjal (jojoba, mandula, vagy olíva), illetve más illóolajokkal keverve bedörzsölni vele a hátunkat, vagy a mellkasunkat. Például egy evőkanálnyi jojobaolajba cseppentsünk 6 csepp fenyőolajat, illetve 3-3 csepp menta- vagy eukaliptusz olajat. Alaposan keverjük el az összetevőket használat előtt.


Az erdeifenyő olaja csillapítja az idegi eredetű feszültséget, de lehet még használni reumás panaszok és ízületi fájdalmak esetén is. A gyógyszeripar reuma elleni készítményekben is gyakran alkalmazza, a kozmetikai ipar pedig előszeretettel használja dezodoráló és izzadás gátló termékekben. Az erdeifenyő illóolaj nem toxikus, nem irritáló, nem érzékenyítő és nem fototoxikus. Az olajat nem érdemes sokáig tárolni, mert a régebbi, lejárt és oxidált olajok irritálhatják a bőrt.

A konyhában is helyük lehet

Több fenyőfajnak számos konyhai felhasználása is elterjedt. A fenyőmag például igen költséges, de ízletes hozzávalója a pestonak és számos mediterrán ételnek. Készíthetünk a lucfenyő tűleveleiből teát (és akár testpermetet) tavaszi zsenge hajtásaikból cukorsziruppal főzve szörpöt. De kristálycukorral rétegezve a hajtásokat, azok átveszik a fenyő illatát, így kellemes aromájú zöld cukrunk lesz, mellyel díszíthetünk és édesíthetünk.

A fenyő zsenge hajtásait leturmixolva, szirupként elkészítve és agarral, vagy zselatinnal felfőzve kész a fenyőzselé, vagy „fenyőlekvár”. A zsenge hajtások saláták, desszertek elfogyasztható díszítője is lehet, de az aprított zsenge fenyőhajtás piskótába is tehető, így enyhe, de karakteres fenyőaromát kölcsönöz bármilyen süteménynek vagy tésztának.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Műfenyőfák

Szinte minden évben karácsony táján felvetődik a kérdés, hogy hagyomá­nyos- vagy műfenyőfát vásároljunk. A valódi fenyőknek azonban szinte csak annyi az előnyük, hogy illatuk betöltik az egész...


Karácsony

Az egész karácsonyi ünnepkör a hagyományokra épül. A családok nagy része minden évben ugyanúgy ünnepel, mégis talán érdemes évről évre a nagy rohanásban átgondolni, mi az, amit idén másként...