Gyémánt vágótárcsák

2008-10-29 14:57:05 |

Kemény vagy erősen koptató anyagok vágásához speciális vágóéllel rendelkező szerszámok szükségesek. Legtöbbször beton, kő vagy kerámia vágásakor lehet szükségünk gyémánt vágótárcsákra. Borsos áruk miatt fontos tudni, hogy melyik mire használható, milyen munka végezhető velük.

A gyémánt a legkeményebb anyag, amellyel vágás, csiszolás vagy fúrás végezhető. A hordozótestre (tárcsa, fúrókorona stb.) rögzített szegmensek különböző fémporokból, és eltérő mennyiségben hozzáadott gyémántszemcsékből állnak. A szegmens kötésének keménysége illetve puhasága, valamint a benne foglalt gyémántszemcsék mennyisége és minősége határozza meg, hogy a korong mely anyagok megmunkálására lesz alkalmas. A gyémántszerszámokon található szemcsék szinte kizárólag mesterséges gyémántból készülnek.
Fontos szempont még a szegmensnek a hordozótestre való rögzítésének módja, továbbá lényeges a hordozótest anyagának, megmunkálásának minősége is. Az alkalmazási területtől függően különféle módszerrel rögzítik a szegmenseket a hordozótestre. A gyémántszemcsék szegmensen belüli kötésére fémporokat használnak, amelyek különböző összetevőkből állnak. Bronz vagy réz hozzáadásával puhább kötés, volframkarbamid, vagy keményfém hozzáadásával keményebb kötés hozható létre.
A kötést mindig a megmunkálandó anyagnak megfelelően kell kiválasztani. Kemény kötés szükséges az abrazív (erősen koptató) anyagokhoz, mint például a friss beton vagy az aszfalt, puhább kötés a kemény anyagokhoz, például az öreg, megfelelően tömörített vasalt beton vagy a márvány vágásához.

Milyen anyagra milyen tárcsát válasszunk?

A leggyakoribb építőipari anyagok vágásához a vegyes felhasználásra ajánlott tárcsák jelentik a legjobb megoldást. Az "univerzális" gyémánt vágótárcsák szegmensei különböző anyagok egymás utáni vágására vannak kifejlesztve, ha így használjuk, a tárcsa fel is éleződik az anyagváltások során. Figyeljünk oda, hogy vegyes felhasználásra ajánlott gyémánttárcsával huzamosabb ideig ne vágjunk egyfajta anyagot, mert bizonyos idő elteltével erősen romlik a vágási teljesítmény, ilyenkor a szerszámot fel kell élezni.
Élezni puhább anyagban történő vágással lehet: ilyen a homokkő, vagy az agyagtégla, de a legmegfelelőbb erre a célra a korundszemcsés köszörűkő. Előfordulhat, hogy élezés szükséges az anyagok közti váltásnál, illetve, hogy egy új tárcsa nem vág bele bizonyos anyagba, de élezés után kiváló teljesítményt nyújt.
A vegyes felhasználású gyémántszerszámok majdnem minden anyagot vágnak, de az erősen koptató tulajdonságú anyagokban jóval rövidebb az élettartamuk, kemény anyagok vágása során pedig élezést és sűrűbb hűtési szüneteket igényelnek. Az erősen koptató tulajdonságú anyagokat nevezzük abrazív anyagoknak, ilyen például az aszfalt, a puhább tégla, homokkő, samott tégla vagy a friss beton. Ha ilyen anyagokat kívánunk vágni, speciálisan e célterületre készült gyémántszerszámokra van szükségünk, melyeket az adott anyag vágására fejlesztettek ki. Az abrazív anyagokhoz kifejlesztett gyémánt vágótárcsák a kemény anyagokat nem vágják: aszfaltos vagy friss beton vágására alkalmas tárcsával ne próbáljunk gránitot, márványt vagy beton járólapot vágni. A kemény anyagok vágására fejlesztett gyémánt vágótárcsákkal gazdaságosan csak kemény anyagokat tudunk vágni, puhább anyagban jelentősen romlik a vágási teljesítményük, erőteljesen csökken az élettartamuk.

Mire figyeljünk vágás közben?

A vágókorong átmérőjét a fogásmélység függvényében válasszuk meg. A gyémánt vágótárcsát csak az arra megfelelő teljesítményű, fordulatú géphez használjuk. A gyémánt vágótárcsák különböző anyagok vágására, a maró- és csiszolótárcsák különböző anyagok marására, csiszolására alkalmasak. Amennyiben nem a megfelelő szerszámot (vágó-, csiszoló- fúró-) választunk a megmunkálandó anyaghoz, úgy annak élettartama drasztikusan csökkenhet, illetve a szerszám működésképtelenné válhat.
Szárazvágó tárcsák esetében használjunk porelszívást. Nagy keresztmetszetű anyagokat több munkalépésben vágjunk. A kerületi sebességet a megmunkálandó anyag keménységének, koptató hatásának függvényében kell megválasztani. A kerületi sebesség az előtolási sebességgel együtt befolyásolja a vágási teljesítményt, és a gyémántszerszám élettartamát.
Ügyeljünk a gépgyártó előírásainak betartására is. A javasolt kerületi sebességek: 20-25 m/s homogén és kemény anyagokra (pl.: kvarc, korund, porcelán, üveg), 25-40 m/s közép kemény és nyíltpórusú anyagokra (pl.: diabáz, gránit, szienit, dionit, samott) és 30-50 m/s puha és koptató anyagokra (pl.: homokkő, pala, tufa, konglomerát, kagylós mészkő, márvány, műkő, beton stb.). Száraz vágás során a max. előírt 80 m/s kerületi sebességet nem szabad túllépni. A száraz vágótárcsák használata során hűtési szüneteket kell beiktatni. (20 másodperces vágás után 10 másodperc szünetet tartsunk.)
A vízhűtéses munkavégzéshez készült gyémánt vágótárcsákat elegendő mennyiségű hűtővízzel kell ellátni, melynek folyamatosságát munka közben ellenőrizni kell. A hűtővíz hozzávezetést úgy kell elrendezni, hogy a víz a vágókorongról a vágatba kerüljön, így az abrazív vágási iszapot öblíteni tudja. Nagyon fontos, hogy vízhűtést igénylő gyémánt vágótárcsával semmiképp ne vágjunk hűtővíz hozzávezetés nélkül - száraz vágókorongot viszont felszerelhetünk arra alkalmas, vizes gépre, így a tárcsa élettartama növekszik.
A vágókorong furatméretének és a gép-, illetve a szerszámbefogás átmérőjének meg kell egyeznie. A korongon lévő nyíl a forgási irányt jelzi, itt található a maximális percenkénti fordulat is. Kiegyensúlyozatlan, vagy félreütő vágókorongok túl erős vibrációt okoznak, így ezeket nem szabad felszerelni. A vágókorongokat mindig a gép tengelyére, de nem a menetes részére kell rögzíteni. Az illeszkedő felületeknek sorja- és bemaródástól mentesnek kell lenniük, továbbá meg kell tisztítani az esetleges szennyeződésektől (pl.: rozsda, csiszolási por, iszap stb.).

Munkavédelem

A gyémántszemcsés vágótárcsák csak egyenes vágásra alkalmasak. Görbületek vágása repedést, szegmensleválást okozhat, ami személyi sérüléshez vezethet. Sérült, leejtett vágótárcsát tilos használni. Munkavégzés közben védőkesztyű, oldalvédelemmel ellátott védőszemüveg, fülvédő, sisak használata kötelező, porvédő maszk viselése indokolt esetben javasolt. Használat előtt a gép védőberendezéseinek működőképességét ellenőrizni kell. Ügyeljünk rá, hogy elektromos vezetékek, élő vízvezetékek, földkábelek, gázvezetékek ne kerüljenek a munkavégzés útjába.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha "lájkolod" az Ezermester Facebook oldalát, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Levélvágásos növényszaporítások

A növények beszerzésére számos lehetőségünk van, a faiskolai árudáktól, a növényes rendezvényeken át a csomagküldő szolgálatokig. Ezeknek egy szépséghibájuk van, pénzbe kerülnek. Cserével, vagy...


Helyes magasság-beállítások fűnyíráskor

A fűnyíráskor az ideális vágási magasság beállítása lényeges szempont, hiszen a fű megfelelő kondíciója múlhat ezen. Annak korától, az adott évszaktól és a pillanatnyi időjárástól is függ, milyen...