Helyes magasság-beállítások fűnyíráskor

A fű életkorától függő magasságállítás

Fiatal gyep esetén a telepítést, majd kelést követően hagyjuk a füvet minél nagyobbra, 8-12 centiméteresre megnőni, és csak ezután ütemezzük be az első vágást. A fiatal növények gyökerei még nem kapaszkodnak eléggé a talajban, így ha túl korán vágjuk, esély van rá, hogy tövestől jönnek ki a fűmagoncok. Az első fűnyírás előtt érdemes kissé visszavenni az öntözést, mert a szárazabb talajból nehezebb tövestől kitépni a füvet, és az sem előnyös, ha a túl nedves, lágy talajon a fűnyíró kerekei elsüllyednek.
Van, aki az első vágást kéziszerszámmal, nem fűnyíró géppel ajánlja, de mivel a gép egyenletesebben vág talán érdemes mégis azzal végezni az első vágást is, csak folyamatosan figyeljük, hogy nem tőből tépik-e ki a kések a füvet - ha igen, akkor halasszuk későbbre a dolgot.
Az első vágásnál a gép magasság-állítóját minél magasabban tartsuk, hiszen e nyírásnak a lényege, hogy a fű megkezdhesse bokrosodását, ahhoz pedig nem kell mélyen vágni, elegendő a fűszálak tetejéből lecsípni kicsit.
Amennyiben a talaj egyenetlen, szintén célszerűbb magasabbra állítani a vágási szintet, mert ellenkező esetben, ha a kerekek mélyedésbe futnak, akkor a kés lekaparhatja a talaj tetejét is, az ott levő füvet gyökerestől kitépve.

Vágási magasság évszakról-évszakra

Tavasszal és ősszel, illetve öntözött területen az egész vegetációs időszakban - azaz amikor megfelelő mennyiségű csapadék áll rendelkezésre - alacsonyabbra vághatjuk a füvet. E növényeknek van egy csomósodási pontja kicsivel a föld felett, ahol a tő elágazik. E csomósodási pont centrumában találhatók a rügyek. Bármilyen alacsonyra is állítjuk be a vágási magasságot, arra ügyeljünk, hogy az e csomósodási pontok fölé essen. Ha ezeket elkaszáljuk, akkor nagy esély van rá, hogy a fű kiszárad, vagy legalábbis nagyon nehezen regenerálódik majd.
E baleset elkerülésére, amikor elkezdjük a vágást, néhány lépés után nézzük meg a már levágott felületet. Ha szép zöld a vágás után a fű, akkor nem állítottuk túl mélyre a fűnyírót. Ha sok száraz fűszál válik láthatóvá, akkor valószínűleg túl alacsonyan dolgozunk.
Minél rendszeresebben vágjuk a füvet, az annál szebb és gyommentesebb lesz, ám annál jobban igényli is egyben a rendszeresebb öntözést és tápanyag-utánpótlást.

Nyáron, ha elutazunk, előtte inkább hagyjuk magasabbra a füvet, azaz a vágás után leghamarabb csak egy héttel hagyjuk magára. A magasabb fű jobban bírja a szárazságot, egyrészt fiziológiai állapotából adódóan, másrészt jobban leárnyékolja a talajt, mint a rövid, így annak kipárolgását csökkenti.
Vegetációs időszakban, azaz tavasztól őszig a megszokottól eltérő magasság-beállításnak az időjárás miatti megváltoztatására csak akkor van szükség, ha nem tudunk öntözni. Ekkor ugyanis füvünk vízellátása csak a természettől függ. Csapadékosabb időszakban alacsonyabbra, szárazságkor magasabbra állítsuk a gépet. Természetesen csapadékos időjárás esetén is figyeljünk, hogy csak szikkadt legyen a talaj, és a levelek se legyenek nedvesek fűnyíráskor. Ha nedves a fű amikor vágjuk, akkor tapad, hajlik, és emiatt egyenetlen lesz a vágás.
Az őszi utolsó vágás szintén sarkalatos kérdés a fű életében. 5-6 centiméteres magasság a legideálisabb az utolsó vágáskor, ennyivel vágjon neki a télnek a gyep. Ha az utolsó vágás túl alacsonyra sikerül, akkor nagyobb a veszélye, hogy fagykárt szenved az állomány. Ha azonban túl magasra hagyjuk, akkor a téli hóterheléstől lefekszik a fű, nagy eséllyel befülled, és tavaszra emiatt foltokban kirohadhat.