Zárt égésterű fali gázkazánok

2009-05-04 23:16:05 | Módosítva: 2009-05-04 23:22:20

Az utóbbi évtizedekben egyre elterjedtebbé váltak elsősorban lakások, családiházak, sőt kisebb társasházak fűtésére, használati melegvíz készítésére a gáztüzelésű falikazánok, népszerű elnevezéssel a "cirkók". Tulajdonképpen nem is csoda, hiszen rengeteg előnye van más tüzelési megoldásokkal szemben.

Nézzük meg, mik is ezek az előnyök:

  • kicsi a kazán helyigénye
  • tiszta az üzeme
  • könnyen kezelhető
  • könnyen szabályozható
  • jól automatizálható
  • nem igényel felügyeletet
  • kezeléséhez nem szükséges különösebb szaktudás
  • az adott készülék széles teljesítményhatárok között működhet
  • jó hatásfok
  • alacsony környezeti terhelés
  • kedvező ár/érték arány

Füstgázelvezetés osztályozása CEN alapjánEzekben a készülékekben benne van minden lényeges elem, így a keringtető szivattyú, a zárt tágulási tartály, biztonsági szelep, kombi készülékek (használati melegvizet is készít) esetében pedig a hőcserélő, váltószelep, sőt sok készüléknél még a puffertartály is. Ezek tükrében érthető, hogy ez a fűtési mód miért is vált ilyen népszerűvé.
Azonban ne felejtsük el azt a tényt, hogy ezeknél a szerkezeteknél is van néhány olyan kényes pont, amelytől alapvetően függ, hogy az olyannyira kedvelt és előnyös készülék mindig csak és kizárólag barátunk lesz, vagy szélsőséges helyzetben ellenünk fordul. Az egyik - és talán leglényegesebb - kényes pont pedig az égéstermékek megfelelő elvezetése, és az égéshez szükséges levegőmennyiség mindenkori biztosítása.
Köztudott, hogy az égéshez levegőre van szükség és a tökéletes égés során széndioxid (CO2) keletkezik. Számításokkal meghatározható, hogy egy adott tüzelőanyag tökéletes elégetéséhez mennyi levegőt kell a tüzelőanyaghoz biztosítanunk. És itt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az égésnek tökéletesnek kell lennie. Amennyiben nem áll rendelkezésre a tökéletes égéshez szükséges levegőmennyiség, akkor tökéletlen égés megy végbe, amely során az egyébként nem mérgező CO2 helyett szénmonoxid (CO) keletkezik, ami halálosan mérgező.
A mai szemlélet (nagyon helyesen) igyekszik minden lehetséges módon, minden lehetséges helyen energiát megtakarítani. Ennek a szemléletnek a jegyében kezdtek el a nagyon jól záródó, mindenféle tömítő-profilokkal ellátott ajtókat és ablakokat gyártani, Ez egy oldalról igen hasznos, hiszen "nem az utcát fűtjük".Ugyanakkor azt a veszélyt is magában rejti, hogy a lakásunkban "duruzsoló", annak melegéről gondoskodó kazánunk szép lassan elfogyasztja a lakás levegőjének oxigénjét. Mivel a jól záródó ajtókon-ablakokon keresztül nincs (vagy csak minimális) a légutánpótlás, elkezdődik a tökéletlen égés, és a szénmonoxid termelődése. Ha pedig ez a kéményből visszaáramlik (pl. a kémény rossz állapota miatt), igen súlyos, sok esetben halálos kimenetelű szénmonoxid mérgezés lesz a következmény.

Még egy fontos dologról nem szabad megfeledkeznünk, pedig erre a jelenségre szinte soha senki nem figyelmeztet bennünket. Nagyon sok esetben a fali gázkazánunkat a konyhában, vagy ahhoz nagyon közeli helyiségben szereltetjük fel. Ugyanakkor a mai modern konyhákból nem hiányozhat a szagelszívó készülék sem. És itt kell fokozottan felhívni a figyelmet arra, hogy a szagelszívó ventilátora nagyságrendekkel erősebb szívóhatást képes létesíteni, mint amekkora egy egyébként jó állapotú, szabályosan megépített kémény saját huzata. A következmény az lehet, hogy a szagelszívó visszaszívja a kéményből a gázkészülék égéstermékét, tökéletlen égés keletkezik, és súlyos szénmonoxid-mérgezés lehet a következmény.

Füstgázcső hosszúságának ellenőrzése, kiszámításaMielőtt még halálra rémítenék minden kedves olvasót, gyorsan megnyugtatok mindenkit, hogy van megoldás a fent leírt veszélyhelyzetek kivédésére.
Az előzőekben elrettentésképpen vázolt esetek az úgynevezett "nyílt égésterű", ("B" típusú) készülékeknél fordulhatnak elő. A nyílt égésterű megnevezés azt jelenti, hogy a gázkészülék a helyiség levegőjét használja az égés táplálásához, és egyúttal az égéstermék visszaáramlás esetén bekerülhet a helyiség levegőjébe.
Szerencsére ma már minden gázkészülékgyártó termékpalettáján megtalálhatók az úgynevezett "zárt égésterű" ("C" típusú) készülékek, és ezek lassan ki is szorítják a nyílt égésterűeket, már csak azért is, mert a nyílt égésterű gázfogyasztó készülékek felállításával kapcsolatosan elég jelentős megkötéseket tartalmaz a jelenleg hatályos Gázipari Műszaki Biztonsági Szabályzat (GMBSz).
A zárt égésterű készülékek - ahogyan azt nevük is mutatja - a helyiségtől hermetikusan elzárt égéstérrel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy az égéshez szükséges levegő közvetlenül a szabadból kerül a készülék égőszőnyegéhez, és az égéstermék sem juthat ki a helyiség levegőjébe.
Ezek a készülékek speciális égéstermék-elvezető rendszert tartalmaznak, és több változatban készülnek. Az egyik lehetséges megoldásnál egy duplafalú "kéményt" alkalmaznak; a belső csőben áramlik az égéstermék kifelé, míg az égést tápláló levegő a külső köpenyben áramlik befelé. A másik alapvető megoldásnál a két cső szétválik egymástól; van egy égésterméket elvezető kéményünk, és van egy égéslevegőt szállító másik csövünk, amellyel akár egy oldalfali nyíláson keresztül juttathatjuk a levegőt a szabadból a zárt égéstérbe.
A zárt égésterű fűtőkészülékek égéstermék elvezetésének kitorkollása lehet a tető felett, de lehetséges oldalfalon keresztül is. Ezeknek szabályait a fentebb már említett GMBSz igen részletesen tartalmazza, betartása kötelező, tehát ennek megtervezése, elkészítése mindenképpen szakértő tervező és kivitelező igénybevételét teszi szükségessé.

Levegő-/füstgáz elvezetési lehetőségei 20kW-ig Amikor egy ilyen készülék beépítése szóba kerül, mindig felvetődik egy fontos kérdés: hol is vezethetjük és milyen hosszú lehet a kémény? Hogy hol vezethetjük, azt a GMBSz előírásai alapján kell meghatározni, az pedig, hogy milyen hosszúságú lehet, az gyártmánytól függ, és a gyártók a műszaki adatok között megadják. Azonban ezzel az adattal is csínján bánjunk, mert ez az égéstermék elvezető rendszer összhosszát jelenti. Hogy a tényleges hosszt megtudjuk, figyelembe kell vennünk a beépítendő idomok egyenértékű hosszát, ezt levonva az összes megengedhető hosszúságból kapjuk meg a tényleges egyenes csőhosszt.
Példaként mutatunk meg egy táblázatot, ahol a gyártó az adott készülékhez beépíthető idomok egyenértékű csőhosszait megadja. Ne felejtsük el, hogy ezek mindig gyártmány-specifikus adatok.
Ma már a gázkészülékek termékpalettáján igen széles választék áll rendelkezésre a zárt égésterű fűtő- illetve fűtő- és használati melegvíz készítő berendezésekből belső melegvíz-tartállyal vagy a nélkül. Így mindenki megtalálhatja az igényeinek és a pénztárcájának megfelelő változatot, ami biztonságosan, gazdaságosan, tisztán és kényelmesen oldja meg lakása, irodája, családi háza stb. fűtését.

 

Palotai László
Okl. épületgépész-mérnök

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Törvény a kéményseprésről

Az Országgyűlés idén nyáron módosította a 2015-ös a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvényt, és kibővítette az ingyenes sormunkára jogosultak körét. A korábbi törvény a magántulajdonú...


Gázkészülékek kapcsán

Bár a hivatalos fűtési idény véget ért, de fűtőkészülékeink ilyenkor sem mennek szabadságra, és a hozzájuk tartozó kémények sem pihennek. Alkalmi fűtésre még most is szükség lehet, a...