Galambdúctól a székely kapukig

2009-05-08 22:55:26 |

Hazánkban is egyre többen térnek vissza a népi építészeti megoldásokhoz. A nádfedeles házak, a régi korokból merített építészeti megoldások azzal, hogy az épületben lakókat évszázadokkal repítik vissza az időben, egyben nyugalmat és a természettel való szoros egységet sugározzák magukból. Kétségtelen, hogy egy galambdúc, vagy egy galambdúcos székely kapu egy városi környezetben tájidegemül hat, ám falvakban, tanyákon a galambtartásnak ez a módja, és a hozzá kapcsolódó építészeti megoldások kellemes összhatást adnak.

Lapunk korábbi számaiban már találkozhattak olvasóink a vert fal, a vályogtégla, a nád-, és szalmafedeles házak építésének, gondozásának módszereivel. Most a galambdúcok (toronydúc, ereszdúc, székely kapuba épített dúc) megoldásairól és előnyeiről szólunk.

A galamboknak számos dísz-, és gazdasági változata ismert, hiszen nagyon régen háziasított állatokról van szó. Többségük előnye, hogy extenzív tartásmód mellett is tartható: azaz a madarak a dúcból kijárva maguk szerzik meg a táplálékukat. A galambdúcok ezért ideálisak olyan nyaralóhelyeken is, ahol nem tudunk róluk folyamatosan gondoskodni. A változatos fajtájú galambok a növények mellett állati élettel is megtöltik a kertet, és abban nem tesznek kárt méretükből és életmódjukból adódóan. Amennyiben ilyen külterjes galambtartásra adjuk a fejünket, előbb azért érdeklődjünk a helyi önkormányzat építés osztályán, mivel település válogatja; hol szabad, és hol nem lehet galambdúcot létesíteni.

A dúctípusokról

A galambdúcok a szabad tartású, úgynevezett mezőző galambok költési helyei. Fő szempont ebből adódóan, hogy ne ázzon be, és olyan helyen legyen, ahová macskák és más ragadozók nem tudnak bejutni. A galambdúcok többfélék lehetnek. Hazánk tanyáin leginkább a magányosan álló toronydúcok voltak az elterjedtek, melyek előnye, hogy a madaraknak jó kilátást biztosított, így veszély közeledtével el tudtak menekülni. A pózna alját célszerű gumival, vagy bármilyen olyan anyaggal borítani, amin a macskák sem tudnak felmászni.
Másik változat az eresz alatti dúcsor, itt a galambok költőrekeszei a ház eresze alatt futnak végig. Harmadik legimpozánsabb változat a székely kapu, melynek tetején galambdúc-sort alakítottak ki.
A felállított dúcokba alapesetben maguktól is beleköltöznek galambok, de ha mégsem, akkor nekünk kell őket beleszoktatnunk. Ezt régen úgy végezték, hogy a tojáson felváltva kotló párt pár napra bezárták (tojásaikkal együtt) az új lakhelyükre, természetesen akkor takarmányról és vízről gondoskodni kellett. Pár nap múlva az elzárást meg lehet szüntetni, mivel a madarak nem hagyják magukra a tojásaikat, így ezután is visszajárnak majd oda.

A székely kapuk főbb elemei

A népi építészet remekei a galambdúcos, kötött székely kapuk. Ezek a falukép meghatározó elemei főként az erdélyi tájban. Általában tölgyfából készülnek, mert ez nagyon ellenálló alapanyag. Miután kaput faragtak a tölgyből, tovább acélosodik az idő előre haladtával. Ha a tetőborító zsindelyt 20-30 évenként cserélik, a kaput ráklábakra állítják, úgy akár 500 évet is kibírhat. A kapu - miután elkészült - önálló életre kel, alakul sorsa. Sajnos a régi kapukat többségében lebontják, mivel a javítás sokszor többe kerül, mint újat állítani.


A kapuk alapját a három kapuláb (zábé), és a földbe állított részük a csutakfa alkotja. A kapulábakat a kontyfa (szemöldökfa, kötőgerenda) köti össze - ezért nevezik kötött kapunak is a székely kaput. A hónajkötések (fesztámaszok) azok az elemek, amelyek a kapulábak és a kontyfa tartós összekapcsolását, merevítését, ugyanakkor a kapunyílások félkörös, boltíves kiképzést biztosítják. A kapu tetején található a galambdúcos, zsindellyel fedett tetőzet kereszttel (kopjával) - ezért nevezik e székely kapukat galambdúcos kapunak is.
A befelé nyíló nagykaput, a szénásszekér magasságához igazították, deszkáit, lécezetét hevederek és ereszkötések tartják össze. A nagykapu mellett helyet kapott kiskapu gyalogosok részére lett kialakítva. A kaputükör (címer) a kiskapu fölött helyezkedik el.

Székely kapu feliratok, a múltszázadokból

A székely kapuk egyik fontos eleme a rájuk vésett üzenet. A porta tulajdonosai igyekeztek ezeket rímekkel megfogalmazni, röviden, tömören úgy, hogy amellett hogy szellemesen hatnak, belegondolva komoly mondanivalót is hordoznak. A példák tára kimeríthetetlen, itt most csupán néhány gyöngyszemet sorolunk fel az eredeti írásmódot megtartva.

  • A béjövőnek szállás, a kimenőnek békesség
  • Szerető hív barát kapumon béjöhecz, álnok hizelgő barát elmehecz
  • Szíves vendég látó e kapu gazdája, de a hízelgő álnokot végképpen kizárja
  • Jó szüvü hív barát házamba bé jöhetz, álnok szüvü rossz barát kapum előtt elmehetz
  • Kerítések háta tolvajok járása, becsületes ember ezt kaput használja
  • Térj be hozzánk vándor, ha erre visz az utad, ha jó a szándékod szeretet fogad

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nzr


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kanapék

A kanapé pihenőbútor, ezért azt várjuk tőle, hogy kényelmes legyen, biztosítsa az ellazulást, megfelelően alátámassza testünket, de ne korlátozza mozgásunkat, akár olvasunk, akár beszélgetünk, akár...


Pára, hőszigetelés, szellőzetlenség, penész

Nem először és bizonyára nem utoljára írunk penészes lakásokról, gombás falakról, rossz levegőjű otthonokról. Az érdekes az, hogy ez a probléma nem szűnőben van, hanem inkább egyre növekszik, és...