Belső szigetelés

2009-04-27 19:02:31 |

Az épületek külső szigetelése vitathatatlanul előnyösebb a belső szigetelésnél. Viszont gyakran csak a belső szigetelésre van lehetőség. A külső szigetelés a falazaton kívülre szorítja a fagyhatárt, így a felmelegedett külső falak tárolják a hőt.

Ennek előnye a jobb hőszigetelés. Nem alakul ki hőhíd, mivel a ház körben le van szigetelve. A fal hőtároló képességét teljes mértékben kihasználják. Kellemes, egészséges a belső klíma, nyáron véd a túlzott felmelegedés ellen is. A hőmérsékletingadozás és a fagy nem károsítja a falazatot. Külső szigetelésnél nem kell párazáró réteget alkalmazni.

Belső szigetelésnél a falazat mindenütt hideg, a fagyhatár a falazaton belül van. A szobák a fűtés kikapcsolása után gyorsan lehűlnek. Egyedül a hétvégi házaknál előnyös a belső hőszigetelés, mivel csak ritkán és rövid ideig használjuk azokat, így ezáltal gyorsabban fel tudnak melegedni. A hátrányok ellenére sokszor semmilyen más lehetőségünk nincs, mint a belülről történő szigetelés.

A leggyakrabban használt szigetelőanyagok:

  • expandált polisztirol (kemény polisztirolhab lap, k-értéke100 mm-es lap esetén: 0,34).
  • extrudált polisztirol (mivel vízálló, nedves helyeken alkalmazzák).
  • üveggyapot hőszigetelőfilc (k-értéke 140 mm-es vastagság esetén 0,27.
  • kőzetgyapot: ezt is különféle sűrűségben gyártják.
  • fagyapot könnyűszerkezetes építőlapok stb.

Legegyszerűbb megoldani az épületek belső hőszigetelését gipszkartonnal és szigetelőlapokkal, vagyis egy szigetelőrétegből (sztiropor vagy növényi rost) és egy gipszkartonból vagy gipszrost lemezből készült fedőrétegből álló szendvicsszerkezettel. A falat csak meg kell tisztítani a tapétától és a fellazult festékmaradványoktól, majd ezután egyszerűen ragasszuk fel a lapokat a ragasztó gipsszel a falra. Az illesztéseket fugázzuk ki.
A kétrétegű szigeteléseknél is alkalmazható ez a szigetelő módszer. A gipszragasztóval először a speciális növényi rostlapokat a falra, majd erre a szigetelő rétegre a gipszlapot kell felragasztanunk.

Hő és hangszigetelő rendszer belülrőlHa a falban nagy egyenetlenségek vannak, vagy csöveket illetve kábeleket szeretnénk a falba rejteni, akkor a legegyszerűbb megoldás az, ha párnafákra szereljük a belső falburkolatot. A párnafákat - szigetelőanyagból készült alátétcsíkkal ellátva - egymásra merőlegesen dübelezzük a falra. Az alumínium kasírozású, növényi rostból készült szigetelőanyagot a párnafák közötti területbe ékeljük hézagok nélkül. A végső felülethez csavarozzuk fel a megmaradt gipszkarton lapokat a párnafákra, az illesztéseket és a csavarfejeket gletteljük le. Használhatunk lambériát vagy lazán kapcsolódó falburkoló paneleket is burkoló elemként. Ezeket a paneleket a szabványos rögzítő profillal szereljük a szerkezet függőleges párnafáira. A sarkoknál élre kell vágni a paneleket, és ha szükséges, le kell fedni takaróléccel is. A belső falburkolat legyen hézag- és hőhídmentes.

Gyakran a tetők rossz hőszigetelése felelős a nagyobb mértékű hőveszteségekért. Az olyan tetőszerkezeteknél, amelyek nincsenek beépítve, megkülönböztetünk hideg és meleg tetőket.
A hideg tetők esetében a külső cserépréteg és a hőszigetelő réteg között van még egy levegőréteg is, ami összeköttetésben van a kültéri, szabad levegővel. Így a vízpára folyamatosan távozhat anélkül, hogy lecsapódna a hőszigetelő rétegre. Ahhoz, hogy ez a funkció kifogástalanul működjön, az előírt 4 cm-es légrés (hátsó szellőzés) kialakítására vonatkozó szabályt szigorúan be kell tartani.

Kőzetgyapot szigetelés gipszkarton burkolattal A meleg tetőknél nincs szükség hátsó szellőzésre. Itt a szarufák közötti területeket teljesen leszigetelik. Ennél a szellőzés nélküli tetőszerkezetnél a szarufák közét teljes hosszukban hőszigetelő réteggel látják el. Ennek az előnye a jobb szigetelő hatás, illetve az alacsonyabb energiafelhasználás.
A hideg és a meleg tetőknél egyaránt szükség van egy "higrodiódára", ami a tető belső oldala felé néz.
A tekercsben kapható filc szigetelőanyagot majdhogynem méretre vágás nélkül is fel lehet szerelni. A szarufák közötti távolság plusz nagyjából 1 cm adja ki a szigetelőanyag szélességét. A szigetelőanyag hézagmentes beépítését követően, rögzítsünk rá párazáró elemként (gyűrődésmentesen, kifeszítve) fóliát, a tető belső oldalára. A szarufákkal párhuzamosan az illesztésekre ragasszunk még ragasztószalagot, hogy így biztosítsuk a fólia-csíkok egymáshoz való illeszkedését.

Poliuretán habszigetelés padlástér felölÁsványgyapot anyagot alufólia kasírozással akkor alkalmazhatunk, ha a szarufák egyenletes távolságra vannak egymástól. A mindkét oldalon kihajtható perem segítségével könnyedén rögzíthetjük a szigetelőanyagot a szarufákhoz. Hogy elkerüljük a hőhidak kialakulását, legyen a szigetelőanyag kb. 1 cm-rel szélesebb a szarufák közötti távolságnál. A kasírozott alufólia itt párazáróként működik, ezért ügyeljünk a légmentes illesztésre. A hőszigetelő réteg beszerelése úgy történik, hogy a peremét tűzőgéppel rögzítjük a szarufához, aztán a vízszintes, illetve függőleges illesztékeket aluszigetelő-szalaggal leragasztjuk.

Ha nem használjuk a padlást, akkor a szigetelés a padlás felőli oldalról történik, pl. ásványgyapottal, alufólia kasírozással ellátott ásványi rostlapokkal vagy sztiroporral. Üreges és gerendafödém esetén különösen fontos a párazáró réteg alkalmazása.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Ablakfelújítások

Manapság szinte minden arra ösztönzi az embereket, hogy modern technológiával készült korszerű ablakok legyenek otthonaikban. Ám az országban sokkal több régi építésű épület van, mint azt bárki is...


Mennyi idő alatt térül meg az épületszigetelés?

Mint minden beruházás kapcsán, egy épület szigetelésekor is elsősorban azt mérlegeljük: mikor térül meg. Egységes és egyértelmű választ persze nehéz erre a kérdésre adni, hiszen ahány ház, annyi...