Közel nulla energetikai szint

Ráadásul ez egy többlépcsős követelményrendszer, mely 2020 végére közel nulla energetikai szint elérését teszi kötelezővé. Mindez nem egy konkrét energetikai besorolást jelöl, hanem részletes műszaki paramétereknek kell megfelelnie az új épületnek. Az előírásrendszer meghatározza azt, hogy milyen típusú téglából épülhet a ház, illetve a szigetelés minimális vastagságát is előírja, ezen kívül a korszerű épületgépészeti rendszerek használatát is megköveteli. Nézzük meg, mit is rejt egy épületnél az a fogalom, hogy közel nulla energetikai szint, és mit jelent az energetikai besorolás.

A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje egy összetett műszaki szabályozás, amely az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelező elvárásokat. A követelményszint meghatározza, hogy milyen épületet építhetünk, milyen épületszerkezetekkel, milyen épületgépészettel. A szabály 2021-től minden új épületre vonatkozik, de meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű.

12-féle besorolás

Jelenleg 12-féle energetikai besorolást használnak az ingatlanok minősítésére. A közel nulla energiaigény követelményét a legjobb négy kategória teljesíti: AA++, AA+, AA, BB. Amikor új épületet tervezünk, ezek közül bármelyik kategóriát megcélozhatjuk a költségkeretünknek megfelelően, az építésügyi szabályozásnak mindegyik megfelel. Az ezeknél gyengébb (CC, DD, EE, FF, GG, HH, II, JJ) besorolások viszont nem.

Óvatosnak kell lennünk, mert a hatályos rendelkezések szerint a 300 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakóépületek építése egyszerű bejelentés alapján végezhető. Ebben az eljárásban nem ellenőrzik, hogy a tervezett épület megfelel-e a 2021-től előírt közel nulla energiaigény előírásainak. Az ellenőrzésre majd csak a használatbavétel során kerül sor, ilyenkor kötelező ugyanis elkészíttetni az épület energetikai tanúsítványát. Előfordulhat, hogy az építész-tervező által megtervezett épület nem felel meg az előírásoknak, az épület nem éri el a BB kategóriát, ám ez csak a kivitelezés után derül ki. Ilyenkor a hatóság megtagadhatja a használatbavétel jóváhagyását.

Műszaki feltételek

Az új rendelet pontosan meghatározza a műszaki feltételeket, amelyet a közel nulla energiaigény keretében teljesíteni kell. A rendelet számos műszaki paramétert megad három kategóriában. Rögzíti az épületszerkezetekre vonatkozó szabályokat, a határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelményeket. Előírja az egész épületre vonatkozó szabályokat, a fajlagos hőveszteség tényező követelményértékeit. Végül meghatározza az épületgépészetre, energiahordozókra vonatkozó szabályokat, az összesített energetikai jellemző követelményértékeit.

Az épületszerkezet kapcsán az építésügyi szabályok meghatározzák, hogy minimálisan milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie az újonnan beépítésre kerülő építőanyagoknak, épületszerkezeteknek. Magyarul előírják a hőátbocsátási tényezőket. Az építésügyi szabályok azonban nem csak az egyes épületszerkezetekre, hanem az épület egészére vonatkozóan is megfogalmaznak energiahatékonysági elvárásokat, a fajlagos hőveszteség-tényező követelményértékének formájában. A fogalomról elegendő annyit tudni, hogy az épület egészét vizsgálja meg az alapján, hogy egy légköbméter épülettérfogatra mennyi hőveszteség jut. A számértéket az energetikai tanúsítás során egy bonyolultnak mondható képlettel számolja ki az energetikus mérnök, figyelembe véve a fűtött légtérfogatot, a lehűlő felületek jellemzőit, és az épület tájolását (benapozottságát) is.

A közel nulla energiaigény követelményszintje az épület teljes energiafogyasztását is maximalizálja. Az összesített energetikai jellemző az épület egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztását mutatja meg. Ez az érték számításba veszi az épületgépészeti berendezések hatásfokát, a szabályzást, a felhasznált energiahordozókat. Megengedett számértéke legfeljebb 100 lehet évente. Ha az épület összesített energetikai jellemzője 100-nál több, az épület nem érheti el a BB minősítést, így a közel nulla energiaigény követelményszintjét nem teljesíti. Új épületeket csak úgy lehet tervezni és kivitelezni, hogy a fenti szám teljesüljön.

Megújuló is szükséges

A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat is, pl. azt, hogy gázzal, tűzifával, vagy épp távhővel fűtünk. A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni. Ha megújuló energiaforrásból származó energia nincs felhasználva az ingatlanban, a követelményszint nem teljesül, és a BB minősítés nem adható ki. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha nincs meg az előírt 25%-os megújuló energia részarány, akkor az egyel gyengébb, CC kategóriába sorolódik az ingatlan, még akkor is, ha a többi mutatószám alapján ettől jobbat érdemelne. Megújulóként a következő energiahordozó vehetők figyelembe: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet; nap-, szél-, vízenergia, geotermális-, geotermikus-, hidrotermikus-, légtermikus energia; illetve a távhő is bizonyos esetekben.

Érdemes már a tervezés előtt az építész tervezővel egyeztetni, hogy jártas-e a 2021-től érvényes energetikai szabályozás részleteiben, és ha nem, akkor vonjunk be energetikus mérnököt. Energetikai tanúsítványra mindenképp szükség lesz a használatbavételkor, azonban még célszerűbb, ha már a tervezési fázisban elkészülnek az energetikai kalkulációk, amelyek igazolják a közel nulla követelmények teljesülését.

Forrás: Országos Tanúsító Központ