Spórolás automatizálással

Megtérülési számítások

A kommunikáció a hőszigetelésre, a nyílászárócserére és azok megtérülésére összpontosít, holott egy komplex megoldásnak része a gépészeti korszerűsítés és az automatizálás is. Az utóbbi két megoldás jóval olcsóbb is: automatizálással már néhány tízezer forintos ráfordítással elérhető akár 30 százalékos fűtési energia-megtakarítás is (az épület gépészeti berendezéseinek állapotától függően), míg a nyílászárócsere és a szigetelés egy családi ház esetén akár több milliót is elvihet.

Nem teljes körűek azok a megtérülési számítások sem, amelyek adott szigetelőanyag használata, kazán cseréje vagy ablakcsere esetén csak a termék árából kalkulálnak, figyelmen kívül hagyva a szerelés, a beépítés, a karbantartás, az üzemeltetési, a tüzelőtárolás és egyéb teendők kiadásait.

Egy épület műszaki megoldásokkal elérhető energia-megtakarítási képességét az EN15232-es szabvány számszerűsíti. Ez A-D kategóriákba sorolja az épületeket, gépészeti állapotuk és automatizáltsági fokuk alapján. (Ez nem azonos az épületek adásvételekor vagy bérbeadásakor figyelembe vett, A+-tól I-ig terjedő osztályozással.) A szabvány legrosszabb, D értékelését az a ház kapja, amelynek a kazánja csak a külső hőmérséklet változására reagál, és a fűtőtesteken nincs hőszabályzó. Az A típusú épületnél viszont minden helyiségben van hőérzékelő és egyedi hőszabályozó, az utóbbi pedig kommunikál a távolról is felügyelhető kazánnal.

Automatika szempontjából a hazai épületek többsége C vagy D kategóriájú, gázkazánjaik többsége „nagykorú”. Csak a 2000, de még inkább a 2010 után épült házak jobb állapotúak. Ezek főként irodaházak és közintézmények. Átlagos méretű családi, illetve társasház az utóbbi években alig épül, vagy ha mégis, akkor az automatizálásukra gyakran nem maradt pénz. Inkább felsőkategóriás családi házak épülnek, ezeket automatizálják is. Az induló épületenergetikai korszerűsítések jellemzően csak a C besorolásnak megfelelő fejlesztést célozzák meg – ez is valami, mivel a hazai épületek többsége akár 90 százalékkal több energiát is felhasznál az előírásokban foglaltnál. Előrelépést hozhat, hogy a Parlament nemrég megszavazta az energiahatékonysági törvényt. Az ehhez igazodó tervezések és kivitelezések révén a következő öt évben komoly épületenergetikai fejlesztések, beruházások várhatóak.